Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Az ellenfél táborából

roíája van s ez is annyira megerősödve, hogy a miniszter által most felállított követelményeket is nagyobbrészt saját erejéből lesz képes teljesíteni S ha a tanári fizetés tekintetében is állami színvonalra akarna emelkedni, nem volna többre szüksége, mint csekély 5—6000 forintra. Az ev. ref. jogakadémiák olyan kedvező viszonyok közölt vannak, eltekintve a máramarosszigetitől, hogy igen jelentéktelen összegről volna szó, a mi az államsegélyezés kimondása esetén az állam állal lenne fedezendő. Országgyűlésünk — kétségtelen — hogy ellenzés nélkül bele menne a dologba. Meg vagyunk róla győződve, hogy a miniszternek sem az ál lampénzügyi viszonyok miatt van skrupulusa. Ha elvi álláspontja az, hogy a jogi oktatás államosittassók, szivesen mellé állunk, de csak úgy, ha a kath. jogakadémiák (négy) is államosittatnak. Azt azonban nem engedhetjük, hogy az államtól eredő vagyonban dúskáló kath. jogakadémiák fennmaradjanak, ellenben a prot. jogakadémiák, az állam szűkkeblűsége miatt az egységes államvizsga jogának tartásától azon a czimeu fosztassanak meg, mert az állam részéről támasztott újabb követelményeknek saját erejökből eleget tenni nem tud* na k I Hisszük, hogy egyházunk vezető férfiai s főhatóságai meg fogják találni a helyes megoldásnak eszközeit s érdekeink védelmezését már most a költségvetés tárgyalásakor ez irányban is hathatósan megindítják. DB M. K. Az ellenfél táborából. A »Magyar állam

u vezérczikkben foglalkozik azon mozgalommal, mely a képviselőket az 1848-i XX. végrehajtásának sürgetésére kéri. Érvelése hamis, felfogása tonák, modora sértő a czikknek. De mert a r. katholikusok gondolkozása módját jellemzi: vegyük tudomásul s ismerkedjünk meg vele. „A legfurcsább dolgok egyike az a követelés, hogy az 1848-i XX. t. cz. 3. §-a értelmében az állam fizesse a protestánsok felekezeti közegeit, a prédikátort és a tanítót, más szóval, hogy az állam tartsa fenn a prot. eklézsiákat és iskolákat ezek részéről való minden ellenszolgáltatás nélkül.* Nézetem szerint pedig az a legfurcsább, hogy azt épen magyar r. kaih lap tartja furcsának. Hiszen épen a r. kath. egyházat nem az állam tartja fenn? püspökeit nem az állam fizeti busásan ? azon tömérdek alapítványok által, a miket valamikor egyházi, iskolai, jótékonysági, közigazgatási, hadi, igazságszolgáltatási czélok szolgálatára adott a r. kath. egyháznak, az pfdig hűségesen megtartja ezeket a javakat mind most is, mikor a lakosságnak csak fele r. kath., az iskolázás terhét nagy részben átvette a község, meg az állam, jótékony intézményeket, kórházat közadóból tartunk fenn, bandériumot nem kell tartaniok stb. Tehát a feladat megszűnt, a dij megmaradt. A mi elég furcsái Mi ellenszolgáltatást ad ezért a r. kath. egyház a magyar államnak? Azt, hogy a magyar törvényt a pápa parancsa szerint osztályozza: ezt meg lehet tartani, ezt nem szabad megtartani? Azt, hogy a pápai lobogóval tüntet? Azt, hogy ünnepélyein először a pápáról emlékezik meg, és csak azután a királyról? Még ennél is furcsább azonban, hógy protestáns ós zsidó földes urak tarljak el és fizetik sok helyen mint kegyurak, a r. kath. papot tanítót. Ezt nem tartja igazán furcsának a M. A.? Ha „nem illenék sem a pánszlávokat., sem a szászokat az állam költségén eltartaini" : bizonyosan nem illik a r. kath. pánszláv papokat, vagy az oláhokat, szerbeket sem. Pedig pánszláv r. kath. pap több van, mint evang. Tartsa csak számon a M. A.: vájjon menynyit ad egy egy r. kath. püspök magyar, nemzeti, hazafias czélra? Mennyit ad vissza a nemzetnek abból, a mit a nemzettől kap ? 1 „Ezt a mozgalmat a superintendens urak, magyarán szólva, kutyába se vették és kivéve egyes bőrükben megtörni nem tudó Zelenkákat, nem akadt számot tevő protestáns politikus vagy felekezeti vezérférfiú, a ki ily abszurd, az állam egész fejlődési irányával, a nemzeti eszmével és a becsületet, jogaikat féltékenyen őrző autonómikus protestánsok meggyőződésével ellenkező követeléssel tette volna magát nevetségessé." A hány sor : annyi valótlanság é

0 sértés. Ugyanis: a superintendens urak szentesitett törvény szerint már jó régen püspökök, mint politikai lap vezérc/.ikkirójának illenék ludnia valamint azt is, hogy nem illik mindig gúnyosan ,püspökinek írnia. Ezek a püspökök nemcsak, hogy nem „kutyába se vették" a mozgalmat, hanem melegen pártolták azt, a kerületi gyűlések is mellette nyilatkoztak, a mit politikai lap vezérczikkirójának kellene tudnia; számot tevő politikusok, felekezeti vezérférfiak helyeslik ezt a törekvést; mindegyiknek, még a r. katholikusnak is helyeselni kell azt, hiszen törvény! Az 1848 i törvényhozás tagjai csak számot tevő politikusok