Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Mikler Károly a jogi oktatás reformja egyházunk szempontjából

egységes elméleti jog- és áll am t adományi államvizsgálat állittatik. E vizsgálatnál az államot megillető befolyás kellően biztosítva lesz, tóbépen az által, hogy a vizsgáló bizottságok szervezése egészben a minisztérium hatáskörébe fog tartozni. b) Ily vizsgáló bizottság a budapesti és kolozsvári egyetemeknek, a kir. jogakadémiáknak és a „megfelelően szervezett" felekezeti jogakadémiáknak székhelyén lesz felállítható. Az egységes elméleti jog és államtudományi államvizsgálat mindenféle jogi pályára a végső elméleti képesítést fogja megadni, A doktorátus ezentúl tisztán tudományos fokozat lenne. A tervezetnek ezen sarkalatos rendelkezései általánosságban nemcsak kielégíthetik az összes érdekelt körök igényeit, de joggal állitható, hogy a czélzott nagy újjászervezés a milyen mélyen belenyúlik jogi oktatásügyünk minden kérdésébe, épen olyan nagy mértékben fogja befolyásolni a jogtanitással foglalkozó tanin tézetek egész szervezetét s az eddig — bár kedvezőtlen viszonyok daczára — oly áldásosán működő jogakadémiák teljes felvirágzásának és kiépítésének útját fogja megnyitni. Egyházunknak azonban nemcsupán kö telessége, hanem felette fontos érdeke is a szóban forgó reform megvalósításánál nemcsupán általánosságban, de — különösen egyházi vonatkozásait tekintve — a részletekre nézve is bölcsen őrt állani s egyik szemünkkel éberen őrizni azt, a mit dicsőült őseink évszázadok martyromsága daczára megteremtettek, mert nélkülözhetetlennek tartottak, másik szemünkkel pedig keresni az utat és módot arra, hogy a közeledő új ellenreformáczió visszaverésére megerősíttessenek a kipróbált régi sánczok, ha már újat építeni nem tudunlr. Ilyen hatalmas sánczunk még a legkisebb iskolánk is. Minek kell hát tekintenünk azt az iskolát, a milyen már csak egyetlen egy van a régi sokból I ? Egy van már csak, de hála a jóságos Gondviselésnek, erősebb, virágzóbb, mint valaha s évenkint mintegy száz ág. hitv. evang. ifjút nevel a jogi pályára, de egyúttal anyaszentegyházunk odaadó szeretetére, egyházunk alkotmányának és közigazgatásának beható ismeretére is. Ez az egy jogakadémiánk a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Collegiumának j o g a k a d é m i áj a. Ez ama főiskolánk, a melynek jövendőjét a jogi oktatás kés/sülő re~ formja olyan közelről érdekli. Vessünk egy futó pillantást a múltra, hogy a jelent, mely az evang. felsőbb oktatásra s elsőrendű egyházi érdekeinkre is kiható reformon vajúdik, — kellően méltányolni tudhassuk. Nyomban a reformátió elterjedése után iskolák alapításához fogott az ősök bölcsessége s áldozatkészsége. Természetes következménye volt ez a hitvallásunkban alapelvül elfogadott szabad vizsgálódásnak, egyházunk szervezetének, mely & világi elemnek olyan jelentős befolyást biztosit az. egyház igazgatásába. A jogi oktatás a protestáns tanintézetekben csak jóval később veszi kezdetét,, a minek főokát a hazai jogélet fejletlenségében sabban kell keresnünk, hogy a protestáns nemesi családok ifjai, kiknek a törvényhozás ós a törvényhatóságok üléstermei, meg a közhivatalok egyaránt nyitva állottak, a gyakorlati élet terén sajátitották el nemzeti jogunk ismeretét. Mihelytazonban a XVlI-ik század végén s még inkább a XVIII ik század elején országgyűléseink sürgetni kezdik a jogtudományoknak elméleti intensiv tanítását, a protestáns felsőbb iskolák készséggel tesznek szolgálatot az államnak sa bölcseleti és theológiai oktatás keretébe beillesztik a jogi tantárgyakat is. Igaz, hogy megbecsülhetetlen előny származott ebből egyházunkra is, mert régi jogunk lelkes tanitása nélkül az ellenreformáczió korszakában bizonyára nem csapott volna olyan magasra, a vallásszabadság és egyházi önkormányzatunk visszavívására irányuló lelkesedés lángja, mely azután az 1791-iki 26-ik t.-czikk megalkotásával diadalt is aratott. A XVIII. és XIX -ik századok folyamán az ág. hitv. evangélikusok hat felsőbb iskolájában tanították a jogtudományokat is. Szegénységünk volt az oka, hogy ezek közül ma már csak egy van, az eperjesi; ellenben az államtól nyert nagy vagyona segítségével a r. kath. jogi tanintézetek valamennyije fennmaradhatott, mert képesek valtak az állam részéről a XlX-ik század folyamán mindinkább fokozott követelményeknek gazdaságuk mellett eleget tenni. Az ág. hitv. evangélikusoknak pozsonyi főiskolájában azonban 1848-ban, a seimeczbányaiban 1849 ben, (Breznyiknek a szabadságharczban tanúsított hazafias viselete miatt a tanári széktői való elmozdítása miatt), a késmárkiban (hol a Hunfalvyak s még előbb Schwartner