Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Beszterczebánya

s igy találja meg Krisztus megváltó és üdvözitó evangélioma a maga útjait az emberek sziveihez 1 A Fancziaországból elűzött szerzetek mint hozzánk a lazaristák, Svájcz protestáns kanionjai felé igyekszenek. Már két évvel azelőtt, a mint neszét vették a franezia reformozgalomnak s a kormány erélyes hazafias föllépésének, Waadt landbari több fekvőséget vásoroltak s a franezia törvény kihirdetése után azokat rögtön lefoglalták a karmeliták és rokon női szerzeteik. Ez a szerzetesjárás természetesen, bár anyagi jóléttel és kedvezményekkel van egybekötve, nem tetszik a túlnyomóan prot. lakosságnak. A „Bundesrath" különben a kantonoktól kimerítő jelentéseket kiván, miután a szervezet 52-ik § a értelmében a szertes rendek Svájcz szabad földjéről ki vannak tiltva. Az egész szerzetesjárásnál az a különös, hogy ezzel a szerzetek nem a kath. freiburgi és walliserkantonok területeit választották, a mi nyilvánvaló a tömör prot. kantonok tervezett iderikalizálásában találja magyarázati alapját, a melyet különben már az elhunyt genfi püspök, Mermillod is hiábavaló módon megkísértett. E propagandára való tekintettel egészen heiyesen igy Kiált föl Luihardt lapja: Caveant consules I Róma most tervs/.erüleg Németországban is a tömör prot. vidékekre veti magát, miután a román országokban úgy látszik elvesztette a papismus a a maga talaját. Pedig az internationális fekete iderikalismus ugyancsak veszedelmes jelenség, sót Hoenbroeck gróf szerint veszedelmesebb a •szociáldemokratiánál ! Nagy halottja van a német protestantsinusnak altalában s a hannoverai ev. tartományegyháznak különösen Uhlhorn apátnak deczem ber 15-én Hannovera városában bekövetkezett váratlan elhunytában. Előkelő papi alak s nagytudományú prot. theológus volt, kinek „Katholicismus und Protestantismus gegenüber der sociálen Frage" cz. nagyhirű művét még Simor is idézte a Szent Istvántársulat gyűlésein, s behatób ban mi és Fe lm éri ismertettük annak idején lapunk hasábjain. A hannoverai tartományegyházra csaknem pótolhatatlan az ő vesztesége, a ki egyik legfölfegyverkezettebb ellensége volt a lelkészi értekezleteken, a zsinatokon és az időszaki sajtóban a Ritschi-fele moráltheológiának. Legnagyobb es legismertebb műve a „Geschichte der christlichen Liebesthätigkeit,* a mely mértfoldjelzóként szerepel a belmisszió történetében ós irodalmában. A Schwarz Károly (volt góthai generálsuperintendens) féle alapitvány biráló bizottsága 1898 ban következő pályakérdést tűzet ki: „Seniler jelentősége a legújabb theológiára különös tekintettel Lessinggel való polémiájára." A pályakéraésre 1 munka érkezett be, a melynek azonban mivel Semlernek Lessinghez való viszonyát teljesen félreértette, a pályadíjat ki nem ad hatta. A biráló bizottság 1904. nov. 19. határidővel a pályakérdést megújította. A díj 500 márka. Ez érdekes dogmatörtóneti pályakérdés sikerét mi is őszinte örömmel üdvözölnők. Egy új vallásphilosóphia jelent meg Lipcsében W e b e r 1. 1. könyvkiadó hivatalában R u n z e György tanár tollából. A vallásbölcselet feladatát, beosztását és irodalmát tárgyaló tájékoztató bevezetés után tárgyalja 4 részben a vallás eredetének elméleteit, vagyis az objektiv vallásproblémát, a vallás lényegének theoriáit, vagyis a subjektiv vallásproblémác, az ú. n. valláspsychológiát, továbbá a vallásbölcseleti ítéletalkotását, az ű. n. dialektikát s végül a vallástörténetet s a vallás fejlődési törvényét. Egy gondosan összeállított név- és tárgymutató renddvül megkönnyíti a jeles ós tartalmas mű használatát. Ára kötve 4 márka. A vallásbölcselet feladatát „a vallás általános philos, tárgyalásában" látja, ennyiben a vallásbölcselő feladata lényegesen különbözik a dogmatikusnak a feladatától. A. legnagyobb figyelmet a tudós szerző a vallás eredetének és lényegének megvizsgálására fordította s ugyancsak gondosan s bő irodalmi ismerettel fejtegeti a vallást a történelemben s annak fejlődési törvényét. A mű erős polemikus irányú H e z e 1 dialektikájával és Comte positivismusával szembeu, és igen sok ponton Pfleider e r vallásbölcseleti fejtegetéseit követi. A kritika elismerőleg méltányolta a mű megjelenését. Akad. előadásokhoz igen ajánlható. A flórenczi német ev templomo ádvent első vasárnapján avattak fel. Savanarola városának egyik legszebb helyén épült fel egyha jójú basilika alakjában; stylja román jellegű, a. fölavatási ünnepély rendkívül fényesen sikerült. A német császári követséget Rómából Kochberg gróf attaché képviselte. A császár és a birodalmi kanczellár örömmel vette és viszonozta az ünnepi táviratokat. Az olasz kormányhatóságok a präfectura egyik kiküldötte és Flórencz város polgármestere által volt képviselve. JUzzel a német protestantismus Olaszországban újból megerősödött s csak a római templom építésének sokat szellőztetett ügye nem tud dűlőre jutni. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IKODALOM. A magyar faj yédeljne. Első rész. Sötét pontok. Irta Varga Jenő. Ára 3 korona Alaposfigyelemre méltó tanulmány arról a nagy bajról, mely Magyarországon is terjed : a születések korlátozásáról. Az utóbbi 20 óv alatt 1880—90ig 1000 télekre 44'2 esett, 1890—95 ig 41"8# volt a születési állag, mely szám 1900 ra leesett 37-4$ rc