Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Szlávik Mátyás. A magyar prot. unio

HuszadiK évfolyam. ízéüocy. Orosháza, 1902. márczius 6. ív, 1 MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : Hirdetés dija : • Egész évre. . lSkor. Egész oldal . lo kor. Fél évre... 6 , Felelős szerkesztő és kiadó : Fél oldal... 8 „ Negyedévre . 3 „ VERES

> JÖZSEF. Negyed oldal . 4 Egy szám ára fill. VERES

> JÖZSEF. Nyolczad oldal . £5 A magyar protestáns unió. Az „Erdélyi Prot. Lap" er idei 2. számában Pásztor álnevű iró »zsinatunk legfontosabb teendői"-hez „az evang. és ref. egyházak egyesítését" is sorolja. Indítványa úgy hangzik, hogy „a zsinat vegye fel az evangélikus egy házzal való egyesülésnek, az egységes magyar protestáns egyház létesítésének eszméjét." Vallásos és hazafias lelkem .egész melegével üdvözlöm az eszmét, a melynek én már fiatalabb éveimben is szószólója ós harczosa voltam a kathedrán és a sajtóban egyaránt, a melyet a ref. testvérekkel, főleg az Írókkal és a professzorokkai való szüntelen legbensőbb személyes viszonyaimban mindenkor gondosan ápoltam, s a melynek erejében és egykori győzelmében vetett hitemet még az újabb és legújabb években itt is, meg ott is tapasztalt széthúzások sem voltak képesek lelkemben megingatni. Bgjséges magyar prot. egyházi Melyik magyar prot. embernek ne dobogna hangosabban a szive ez eszme hallatára I Mellette szóll az unió mellett a közös alap, az evangéliom ; mellette az élet nagy (itélő) mestere, a tanulságokban gazdag história, mellette a közös tudományos fejlődés, a közös vallásos és nemzeti czél, s végül mellette, — ki tagadhatná? — a közös ellenség, „a régi bősz ellen," az ultramontauismus. E gonosz ellenségünkkel szemben — ós pedig nemzeti és vallásos egyházi szempontból egyaránt — csakugyan „az ellentállás, az állami életben jogaink méltányoltatása (p. o. az 1848. évi XX-ik t. cz. végrehajtása) sokkal könnyebb volna a tömörülés a teljes egyesülés által." Sót abban is igazat adok a his. tória alapján az unió lelkes indítványozójának, hogy a felekezeti „különbségek kiélesitése (m£r t. i. az ág. ev. ós ev. ref. hitvallású egyház között) akkor történt, mikor (az orthodoxia korában) a vitatkozó felek saját eszméik, hitfelfogásuk igazságainak bizonyítékait kutatták a másik fél meggyőzésére és nem fordítottak figyelmet a másik felfogásában a kérdés más oldalról való szemléletében kiemelkedő igazságra." És én az egyháztörténelem legszebb lapjait látom az unió harczosaiban p. o. egy Oalixtus, Leibniz és Schleier, macher uniói törekvéseiben, a melyeknek legszebb gyümölcse az 1817-iki porosz unió s a XIX ik század virágzó theológiája. Valóban „új reformátióí" jelez az ev. proíestantismus történetében ós jelezne a multak tapasztalatai alapján nálunk Magyarországon I De hát milyen uniót akarok én ? Olyat, a milyen Poroszországban van s a milyenre — főleg Beyschlag, volt halle-wittenbergi egyet, theol. tanárom buzgólkodása folytán ma a sokfelé széttagolt egyháztartományok között Németországban létesíteni akarnak. Egyházkormányzati, egyháztársadalmi és egyházirodalmi unió kell nekem prot. vallási és nemzeti szem pontokból Magyarországon. Ilyen van is már rész ben a Prot. írod. Társaságban, a melynek uniója mellett lelkesen tüntetett annak pozsonyi és miskolczi közgyűlése. Egyháztársadalmi unióra törekszünk a belmisszió munkásságában, s ilyen létesülhetett volna Debreczenben a prot. tanári unióval. De szent meggyőződésem, hogy az uniói törekvések teljes és sikeres megvalósulása csakis egységes egyházkormányzati alapon volna lehetséges, a mely a hazai prot. erők belső egyesülését külsőleg is erősítené. Ha egyéb nem szólana mellette, úgy a mi mostoha anyagi állapotunk, egységesebb és sikeresebb föllépésünk s a közös ellenség agressiv előnyomulása hivhatn*