Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Raffay Sándor. Ev. konfirmandusek kátéja

A hit- és erkölcstan E i tirer kátéja szövege fonalán halad, s csupán ernlékelendő részből áll. A szentségekről szóló rész igen érdekesen fejti ki tárgyát. A- Miigyar Szó a protesiantismus egyetlen napi lapja. Hogy mily önzetlenül szolgálja a lap ennek érdekeit, arra nézve elég az általa elért eredményekre hivatkoznunk. A protestáns papság méltányolja ezt s impozáns számmal csoportosult a kibontott zászló köré, támogatva a lapot anya­gilag, erkölcsileg. A teljes erkölcsi siker érdeké­ben azonban feltétlenül szükséges, hogy ne csak maguk lelkipásztoraink támogassák a „Migyar Szó u-t, de hassanak odt, hogy híveik is tegyék azt. Hi minden egyházközségben az egyház er­dekeit igazán szolgáló lelkipásztor csak 2 -3 esetben jár is el eredményesen, ügy hozzájárul ahiióz, hogy a „Magyar Szó" a teljes siker re­ményével folytathassa az ultramontanismus ellen megkezdett küzdelmét. A „Magyar Szó" előfizetési ára protestáns lelkészek és tanférfiak számára évi 20 korona, másoknak évi 28 korona. Szer­kesztőség és kiadóhivatal Budapest, ÍV. Sarkan­tyús utcza 3. Uj könyvészeti munka. A magyar könyv­kereskedők egyesülete még a mult év tavaszán elhatározta, hogy kiadja a kiadásában már koráb­ban megjelent 1860-1875. és 1876—1885. „Magyar könyvészet" folytatásaként az 1886—1900 években megjelent magyar könyvek kimutatását, és a munka szerkesztésével Petrik Grézát bizta meg. a kinek régebbi könyvészeti művei már évek óta közkézen forognak. Az egyesületnek ezt a határozatát nem lehet eléggé méltányolni, mert jól tudjuk, hogy nálunk az ilyen munkának még sokkal kisebb a vevőköre, semhogy magánkiadó vállalkoznék a nyereséget nem igéró könyv kia­dására. E mellett nagy fontosságú az egyesület­nek ez a vállalkozása azért, inert mint egyleti kiadvány, hivatalos jellegű lesz és mint ilyen, minden tekintetben megbizható. Petrik most föl­kéri az összes magyar irókat, különösen pedig azokat, a kik munkáikat saját költségükön adták ki, hogy szíveskedjenek vele (Budapest, II, Zár­da utcza 59.) az 1886—1900. években megjelent műveiknek pontos czimét — jelezve a terjedel­met (oldalszám,) évszámot, megjelenési helyet és nyomdát, valamint a könyv bolti árát — az ügy fontossága érdekében mentül előbb közölni, hogy igy az esetleges hiányokat még pótolhassa. A munka még ez év folyamán sajtó alá kerül. Evang. népiskola. „A tanitók nem azért azért óhajtanák lerázni magukról a lelkészi gyám­kodást s igy a tanitóegyesületi lelkészelnökséget, mintha ellenszenvvel viseltetnének a lelkészi kar iránt, hanem azért, mivel úgy gondolják, hogy immáron ók is kinőttek a gyermeksarukból s igy a lelkészi egyéni gyámkodás rájuk nézve sértő és lealázó. — Értsük meg jól. A tanítóság nem az egyházi, hanem csupán a lelkészi egyéni gyámko­dás es befolyás ellen tiltakozik s viseltetik ellen­szenvvel s azt hiszi, hogy ő nem a lelkésznek» hanem az egyháznak szolgája. — Azon intézke­dést, mely (a dunántúli kerületben) a tanítókat as egyházi gyámold Lból kizárta a közérdek szem­pontjából azért nem lehet helyeselni, inert az állam csak a tanítót nyugdíjazta, a kántort pedig nem és azt mondta, amennyiben a tanító kántor is, kántori minősége lejében nyugdíjazásáról gondoskodjék ez egyház. Da mi történt az egy­ház részéről? Egyszerűen becsapták a kántorta­nítók elől a gyámolda ajtaját s szegények bizony két szék között a földre estek. E', bizony a meg­bízott lelkészség részéről nem volt helyes s a tanítóságnak ez <a l t a s z i t á s nagyon zokon esett. — Hogy a csorba kiköszörülhető legyen, a tanító gyűlések tömegesen vegyék fel programm­jukba úgy a kényszer lelkészelnökség beszüntetése, valamint az egyházi gyámoldának a kántortanitó­ság előtt leendő újbóli megnyitása kérelmezését." Unitárius Közlöny. Ezt a zajtalan, csen­des reforrnácziót, a melyben a lelkek a le­tűnt században tagadhatlanúl keresztül mentek, senki inkább nem üdvözölheti, mint mi. Ennek köszönhetjük, hogy hitelveinkkel s ezeken alapuló vallásunkkal többé mi sem vagyunk a keresztyén világtól elszigetelve, hogy azoknak mind több­több szószólójával találkozunk a mi kis egyhá­zunkon kivül is. Mert a kik különösen s Jézus életrajzával foglalkoznak, pedig alig van az egyházi irodalomnak egy ága, a melyet a mult században hírneves hittudósok nagyobb odaadás­sal és szeretette! műveltek vulna, mint ezt. azok mind az unitárismus útját egyengetik s akarva nem akarva magok is útban vannak az unitáris­mus felé. Hiszen a Jézusról életrajzot írni már magában elismerése annak, hogy ő történeti sze­mély. tehát ember volt. A letűnt században a lelkekben végbement csendes reformácziónak kö­szönhetjük, hogy Angliában és Amerikában s ottani testvéreink lelkes munkássága következté­ben más világrészekben, névszerint is unitárius v egyházközségek alakultak mind nagyobb számmal. A mi pedig minket legközelebbről érdekel, tény az, hogy vallásunk, a mely háromszáz évig csak szűkebb hazánkra, Erdélyre szorítkozott, a mult száz közepén, tehát a lelkekben történt e csendes reformáczió korszakában, egész Magyaror­szágra kitérj edőleg létjogosultságot nyert s ma nemcsak erdélyrószi bérczeink kö­zött, hanem a puna ós Tisza mentén is fölhang­zik az ének : „Hiszek, vallok én egy istent, Ki magától való és szent, Kinek neve atya, Isten. Hasonló több hozzá nincsen." Magyar Szó. Fölemlíti azt az esetet, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents