Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Payr Sándor. Egyházi zenénk magyarsága

igen sok lesz a tenni valónk. Más természetes fejlődósben nincs ugrás, annál kevésbbé a templomi cultusban. És a mi egyszerű choráluiik szépségben, erőben és móltóságban nem áll mögötte a ritmikus chorálnak s még kevésbbé a tarka r. kath. éneklésnek, a sokszor émelygős, czikornyás Mária énekeknek. A fület úgy egyszeri vagy ritka hallásra megvesztegeti az olaszokra emlékeztető, fülbemá szó pápista ének. De az orgonistának a pedálon való tánczolása, az erős mély hangok gyors változása a bassusban, melyet a tarka melódia harmonizálása sokszor rnegkiván, éppen nem kellemes. A mi choráljaink tiszta akkordjainak egyenletes szép láczolata mégis csak valami nemesebb, fenségesebb. Ez az igazán vallásos, komoly, puritán egyházi zene. A chorálnak fenséges és felemelő hatását magasztalva ismerik el a legnagyobb művészek is és dalműveikben nagy hatással alkalmazták az egyszerű prot. zenét. Pl. Bach, Händel, Mendelssohn, Meyerbeer. A róm. kath. Mozart is megmutatta, hogy ismeri az evang. choralok értékét, midőn a Varázsfuvola 2. finaléjában az „Ach Gott vorn Himmel sieh darein" dallamát felhasználta. Többet mondhatunk. A róm. kath. népének is ott, a hol van. mind jobban közeledik a chorál felé. B o g i s i c h idézett gyűjteményében igen sok a chorál. Köztük vannak pl. prot. énekeink közül: Hogy naponként Uram, A keresztyónségben, Mennyből jövök most hozzátok és talán több is. Kálmán Farkas szerint a Mint a szép hives patakra dallama is igen elterjedt a katholikusok között. Németországban az Erős várunk zenéje is bekerült a r. kath. templomokba. Megengedjük, hogy több chorálunk régi latin énekekből készült. De bizonyos, hogy az ilyen chorálokat, pl. nálunk is, az evang. nép énekelte először s csak azután a r. katholikus. Csak midőn a római egyház hazánkban a XVII. században oly erőszakosan űzte a térítést, akkor kezdett ő is magyar énekekről gondoskodni, hogy a protestáns magyar énekléshez hozzá szokott népet a maga aklában megtarthassa. Ezért jelent meg 1561. az első r. kath. latin-magyar énekeskönyv és a pozsonyi idéztetós évében 1674. Szegedi Ferencz egri püspök bővebb énekeskönyve. Ez utóbbinak nyiltan bevallott czólja volt, hogy ismét magukhoz fűzzék azokat, „kiket a római szent hittől az éneklésbeli zengósnek édesgetése vont vala el, mintegy mézes madzaggal reájok kötvén a sok tévelygést." Most már ók is anyanyelven irt énekeket bocsátván közre, tanaikat „az éneklés szárnyaival ódesdebben akarták röpiteni az elhűlt elmékbe." Tették pedig ezt úgy, hogy a protestánsoknak eredeti, vagy a régiektől kölcsönzött kedvelt dallamait használták ők is. Igy hódított a prot. chorál, igy került bele a r. kath énekeskönyvekbe. Igy tanult meg énekelni a r. kath. nép a protestánsoktól. A chorálokhoz való közeledése mellett is azonban a római egyháznak még megvan a maga tarkább figurális zenéje. Es ezért volna-e az magyarosabb, nemzetiebb, mint a mienk? Átnéztem Bogisich gyűjteményét. Hát bizony magyar choriambusok ebben sincsenek. Pattogó magyar nótákat ók sem vihetnek a templomba. Legtöbb énekük régi latin hymnusokból való. Más a profán és más az egyházi stylus. XIII. Leó csak néhány évvel ezelőtt adott ki egy körlevelet az egyházi zene méltóságának megőrzése érdekében. És nem hiszem, hogy Zsasskovszky, Vavrinecz és más ily hirneves r. kath. karmesterek vezetése alatt újabb időben lendült volna tel náluk az eredeti magyar egyházi zene. Az egyházi zene ritmusa többé, kevésbbé kötött, a világi zene minden nemzeti sajátságait nem követheti. Ez áll a római egyházra vonatkozólag is. És ilyen szempontból kell megítélni a mi choráljainkat is. E kötöttség mellett is azonban ki merem mondani, hogy még a mi egyszerű choráljainkban is melódia, modulatio, harmónia és ritmus dolgában (mivel a chorálnak is megvan a maga habár kötöttebb ritmusa) még mindig eléggé érvényesülhet a nemzeti, magyar jelleg. Csak legyen meg az ütem a szövegben a magyar verselés szabályai szerint, ki fogjuk azt érezni a chorálból is. A magyar még az idegen melódiákat is magyar ritmusban énekeli. Ki csak Istenre dolgát hagyja vagy Szivem szerint kívánom a német eredetiben auftakttal, hangsúlytalan szótaggal kezdődnek. De a magyar nép ós a magyar kántor az első szótagot nyomja meg jó magyarosan, erre teszi a hangsúlyt. És ez által megváltoztatja az idegen ritmust. Skaricza az ó fordításával az Erős várunk ritmusát is megváltoztatta.