Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Payr Sándor. Egyházi zenénk magyarsága

TizenkilenczediK é 6. szám. Ofosnáza, 1901. február 7. SS ISKOLA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija: MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre. . 12 kor. Egész oldal . 16 kor. Fél évrn. . . O , Felelős szerkesztő és kiadó: Fél oldal... 8 „ Negyedévre . 3 „ Negyed oldal . 4 , hgy szám ára fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . 2 ,. Egyházi zenénk magyarsága. — Visszhang Csengey Gusztáv kiáltó szavára. — Sokan együtt érezhettünk a jeles költővel és tanárral, midőn hazafias fájdalmát őszinte magyar szivvel elpanaszolta. Hogy sok régi magyar protestáns énekdallamunk feledésbe ment és mai nap az idegen származásúak mellett aránylag kevés az eredeti, magyar jellegű dallam, nem tagadhatjuk. De azt hiszem, hogy azért az állapot — hála Istennek — még sem oly vigasztalan, mint a hogy a jeles czikkiró úr azt rajzolta. Es tudom, hogy ó fog velem együtt legjobban örälni, ha a pusztaság helyett kies ligeteket fogok előtte teltárni. Magyar protestáns egyházi zenénk védelmét a következő pontokba foglalom össze röviden : I. A reforraatiót nem érheti az a vád, hogy a nemzeti magyar egyházi zenéhez hűtelenné lett. Ellenkezőleg a prot. egyház teremtette meg a magyar gyülekezeti közéneket. A reformatio korában róm kath. templomi ének; melyet a nép az istenitiszteleten énekelhetett volna egyszerűen — nem volt. . Ha a reformátorok (részben maguk is volt szerzetesek és kleiikusok) itt maguk előtt magyar egyházi énekeket találtak volna készen, ezeket minden scrupulus nélkül megtartották volna továbbra is. Mert hiszen akárhány ó- és középkori latin éneket énekeltek a protestánsok (különösen a hussziták) akkor is és énekelnek ma is. Pl. Veni redemptor gentium == Jövel népek megváltója (= Áldott az egek Ura,) Mittei ad virginem Küldé az Úr Isten, Ave hierarchia = A keresztyénségben, Te Déum laudamus —- Téged Isten, dicsérünk, Orates nunc omnes reddamus — Dicsérd Istent, keresztyénség sat. L. Mikor Sztár a y ós társai - a ?pagyar nép előtt anyanyelven énekelnek, ez valami új, hallatlan ós úgy hat, mint valami varázslat. Róm. kaLh. irók is elismerik a protestáns ének nagy hóditá sait. Ha a magyar egyházi ének a római egyhaíban is már korábban ismeretes és otthonos, akkor a protestáns magyar ének oly rendkivüli hatást nem ért volna el. ß a r t a 1 u s István is (A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. ós XVII. században. 35. 1.) elismeri, hogy a róm. kath. énekekben a nemzetiség közel állott a vonagláshoz. Bátran mondhatta volna, hogy nem is volt magyar templomi ének. Mert ugyan ó hivatkozik I. Ferdinánd 1564. évi rendeletére, melyben csak azt engedi meg, hogy communio után bizonyos responsorium ós hymnus énekeltessék a nép nyelvén. Ez is már a reformatio hatása alatt történik és korábban pápista templomban a nép nem énekelt, magyar egyházi énekei nem voltak. De hiszen ez a r. kath. egyházban természetes is. I. v. Nagy Gergely óta a gyülekezeti közé nek elvileg ki volt zárva a templomokból. P aimer mondja (Hymnolagie 259. 1.,) hogy Olaszországban ós a román államokban a templomi gyülekezet néma, mint a sir, ina is. Péter temploma Rómában éneklő gyülekezetet még nem látott a falai között. Ott válogatott művészek jeleskednek. Csak a Protestantismus hatása alatt, ott, a hol ez nagyobb erőre emelkedett, mint Németországban és hazánkban a XVI. században, kényszerült a római egyház elveiből engedni ós a nemzeti éneket templomaiba bebocsátani. Bogi s ich Mihály „Óseink buzgósága" cz. gyűjteményében ami régi dallamok vannak, azok nem régebbi gyűjteményből valók, mint az 1651. évi. Ekkor jelentek meg ugyanis Cantus Oatholici czimen először r. kath. latin és magyar énekek, A protestáns ónekeskönyveknek ugyanekkor már