Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - I. Versek - Pekár Károly. Karácsony ünnepére

annak tárgyalásai mély ós tanulságos bepillantást nyújtanak az angol püspöki egyház állapotaiba, vitás kérdéseibe és feladataiba. Ohichester püspök tartalmas elnöki megnyitójában a legkülönfélébb tárgyakat érintette. Igy közelebbről utalt az egyház hathatós segítségére a sociális kórdós megoldásában; sajnálattal emlékezett meg a különféle egyházi ós theológiai irányok ellentétének élességére, kiemelve azt, hogy „a kölcsönös krir tizálás helyett tömörülnünk kellene közös ellenségünkkel: Rómával és a közönyösséggel szemben;" majd hangsúlyozta azt, hogy „Anglia nagy részé ben még meg nem tért, mert máig is sokaknak vallása csupa betű szolgálat ós külső máz," s végül fájlalta a theol. kandidátusok hiányát s részben annak okát a csekély lelkészi javadalmazásban látta. Ha az angol nép — úgymond — nős lelkészeket óhajt, gondoskodnia is kellene azoknak tisztességes ellátásáról, A búr háborúra is utalt a megnyitó, a mi jellemző az anglikán egyháznak a búr háborúhoz való álláspontjára. r Ebből a rettenetes háborúból sokat tanúihatunk. Megmutatta Anglia gyengeségét ós erejét, s azt hogy az egyházon kivül is reformokra van szükségünk. Megismertük a többi nemzetek irántunk való hangulatát s izolált állásunkat. Sok ezreknek drága vérébe került a háború, s még sok vérbe fog kerülni. De a mi erőnkről is bizonyságot tesz a háború. Nemcsak Angliában, hanem az egész világon emelkedett az angol katona tekintélye, és pedig nemcsak fénylő vitézsége ós bátor kitartása, hanem az ellenséggel szemben tanúsított nemes és humánus magatartása miatt is

M (?) Több igaza van a megnyitónak abban, hogy a háború közelebb hozta Angliát a maga koloniáival, s felköltötte sokakban az Isten lólel mót. Ha a sok veszteséget és szenvedést az Isten büntető és nevelő eszközének tekinthetjük, úgy Angliának még javára is szolgálhat. A kongresszusnak további lefolyásából megemlítjük a következőket: Mindenekelőtt behatóbban foglalkozott „az egyházzal ós a birodalommal a maga kölcsönös egymásra való hatásában." Több szónok is fájlalta az államnak neutralitását a vallásokkal szemben, mely gyakran, mint jelenleg Sudanban, a hová ker. missziónáriust nem bocsátanak, a keresztyénség elleni intolerantiával határos. Indiáról a kalkuttai beteg püspök értekezését olvasták fel, a melyből megtudjuk, hogy ott nagy befolyása van a keresztyónségnek. Igy az utolsó népszámlálás szerint skh éknél az emelkedés 11$, a mohamedánoknál 94#, a hindusoknál 3'4#, s a keresztyéneknél 32*6Megvan azonban az a veszély, hogy a hindusok és mohamedánok átvesznek ugyan bizonyos vallásos és erkölcsi eszméket a keresztyénsésrből, a nélkül azonban, hogy ez eszmék forrásáig is tudnának eljutni. Kedvezőtlenek a keresztiyénségre a tisztán világi állami iskolák. Az európaiak Judiában nem oly rosszak, mint sokan gondolják, sőt sokan vannak, a kik mint keresztyének jó példával szolgálnak. E kérdéssel kapcsolatban a zuluföld püspöke az angol ker. katonák példás magatartására hivta föl a kongresszus figyelmét. , Az egyház tekintélye" kérdésénél az anglikán egyház ellentétei ugyancsak kifejezésre jutottak. Wace kanonok azt hangoztatta, hogy az anglikán egyházban nincs más tekintély, mint az egyháznak és az államnak az irás legfőbb tekintélye által korlátozott tekintélye. Minden más etüberi tekintélytől független az egyház. Az ős ker. kath. egyház egyetemes zsinatainak bizonyos tanaikotásait ugyan átvette az anglikán egyház, de abban a meggyőződésben, hogy ezek a zsina i tok nem csalhatatlanok, s hogy annak dogmái az írással egyeznek Még nagyobb szabadsága van a liturgikus dolgokban. Az angiikan cziksek 34 ik pontja világosan biztosítja az egyház ama jogát hogy tisztán emberi tekintélyen alapuló ceremóniákon vagy szertartásokon szabadon változtathat. Az egyházi szertartás soha meg nem kötheti az egyesek lelkiismeretét, ha mindjárt annak katholicitása is beigazolható. A tekintély kifejezésének a módja összeesik az államnál és az egyháznál» s a világi bíróságok közreműködése nem is nélkülözhető. "Döntvényeket el kell fogadnunk, a mig azok az isteni törvénybe nem ütköznek. E tekintetben a lelkészeknek a legnagyobb óvatosságot s az engedelmességet ajánlja. A kongresszus többsége, különösen Halifax lord hozzászólása után egyetértett a fejtegetésekkel, de nem a ritualisták kisebbsége. Az ellenzék daczára újból is szentesitette a kongresszus a magas püspöki egyházi positiót, a mely szerint „Anglia egyháza a kath egyház integráló része, a melynek tehát magasabb tekintélye van, mint a saját episcopátusa." Úgy látszik, hogy a reformátió lelke, mint az ev. szabadság lelke még nem eléggé hatotta át az anglikán egyházi köröket I A kongresszus többi tárgyalásai nagyobbára gyakorlati egyházi és sociális kérdéseket érintettek. Igy joggal panaszkodtak arról, hogy Angliában is a vasárnap megünneplése veszélyben van, s voltak, a kik a vasárnapi felsőbb és alsóbb rétegű mulatozásokkal szemben még ütczai istentiszteletek szervezésére is gondoltak. Zárt ülésen tárgyalták a lelkészek javadalmazásának kérdését, mely tudvalevőleg Angliában nagyon aránytalan. Vannak gazdag jövedelmű sinekűrák, s alig megélhető lelkészi állások, a minek természetes folyománya a theol. kandidátusokban való hiány napjainkban. Minimumul 400, s. lelkészre 120 shilinget ajánlottak, a minek fedezésére egyházi közpénztárt létesítenek.