Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Ipolyságh

Illetékes helyről kaptuk s készséggel adjuk a következő helyreigazítást: Az „Evang. Egyház és Iskola" czimű egyházi hetilap folyó évi november hó 28 án megjelent 48. számában az -egyetemes gyűlésről szóló tudósítás kiegészitéseül >még két elfogadott indítványt közöl, a melyeknek másodikában a budapesti Deáktéri ág03t. hitv. evang. egyházgyülekezet közös választmányának folyó évi október hó 7 én hozott ós az egyetemes közgyűléshez felterjesztett határozatáról szólva, az indítványozók, valószínűleg a tényállást teljesen nem ismerve, a

rz indokolásban ezâket mondják: „minthogy a deáktéri egyház közös választmánya kimondotta, hogy főgimnáziumának kitelepítése -esetére azon helyiségeket, melyek az egyetemes gyűlés helyiségei gyanánt addig is ingyen állottak rendelkezésre, ezentúl »csakis megfelelő óvi bór fizetése ellenében" hajlandó átengedni stb." Ezen indokolás, a mely egyébként az egyetemes közgyűléshez tényieg beterjesztett indítványból ki is hagyatott, feltétlenül tóves, mert ily határozatot a nevezett egyházi választmány sohasem hozott. Az egyházi választmány idevágó határozata szerint, az egyház az egyetemes egyháznak eddig is díjtalanul átengedett helyiségekért a jövőben sem kiván bért, hanem csakis azon esetben, ha az egyetemes egyház kizárólag saját czéljaira szolgáló helyiségeket óhajtana nyerni, ezeknek bérfizetés melletti átengedésére jelentette ki készségét. KÜLFÖLD. Az „Evang. Bund" 14-ik évi nagygyűlését október hó első heteiben a porosz siléziai Boroszló városában, egy központi pápás helyen tartotta. Az üdvözlő gyűlésen, a melyen S c h u c h görlitzi generális elnökölt, Scheffen danzigi lelkész „a német protestantismus veszélyéről és haladásáról a keleti Poroszországban." Aenfeld godesbergi lelkész „a diaspora-intézmények evangelizátiói feladatáról" ós Büttel slesvigi tábori lelkész „a speieri protestátiói templomról" tartott előadást. Az első előadás statisztikailag konstatálja, hogy Poroszországban karöltve halad a protestantismus a németséggel s a pápás katholicismus (mint nálunk a Szepességen l) a tótsággal. A második előadás a diaspora belterjesebb gondozásával, s a harmadik a protestátiói templom ügyével foglalkozott behatóbban. Mind a 3 kérdésben a szónokok a „Bund" terjedésétől várják a viszonyok javulását. Az óvi jelentést a titkár, Witte hallei tanár terjesztette eló. Ebből megtudjuk, hogy a német ev. egyházi szövetség eszméjét az összes ev. tartományegyházi zsinatok lelkesen fogadták, s az osztrák ev. reformmozgalom is mindenütt kedvezőleg fogadtatott. A „Bund" működésére áttérve jelentette, hogy Baden fiókegylete 1000 márkát gyűjtött a speieri emléktemolomra, hogy Münchenben ós Würzburgban a „Bund* befolyása alatt felsőbb leányiskolák létesültek s Hessen-Darmstadtban egy diakónia-seminárium van alakulóban. Az óvi jelentós után Fey lelkész arra a kérdésre felelt, hogy melyek a „Bund" keletkezésének, fennállásának és fejlesztésének feltételei ?" Az ünnepi beszédet az Erzsébet-templomban II. Thim 1, 7—8. v. fölött Reichard pozeni íóegyházi tanácsos tartotta, s azt fejtegette, hogy „a Bund istennek tetsző mű" — nem a félelem, hanem az erő, nem a gyűlölet, hanem a szeretet s nem a rendetlenség, hanem a fegyelem szellemében.* Majd a népgyűlésen Witte „az Ev. Bund küzdelmi feladatáról s a ker. szeretet kötelességről

a tartott előadást. Tartalmát a következőkben adjuk : Az „Ev. Bund" küzd ós harczol. Küzd az indifferentismus, a materialismus s a reformátió s a protestantismus pápás gyűlölete ós jezsuita elferdítése ellen. Nem a katholicismust, hanem annak politikai-egyházi torzképét az ultramontanismust s a vatikáni hit ós lelkiismereti kényszer rendszerét támadja E rendszer kiöli a lelkiismeretességet s a szabadság- és igazságszerete tet a német nivekból, a melyen tönkremegyen a vallás és a morál egyaránt. A német kath. testvérek érdekében, a kiknek vallásból ultramontánoknak kell lenniök, folytatnia kell a „Bundnak" szeretetkötelességszerűleg az evangéliom érdekében a küzdelmet. — Ezt követőleg Lachemmann kirchbergi lelkész „a franczia reformmozgalomról" tartott előadást 1875. óta évenként 100 kath. lelkész tér át az ev. hitre. 1895-ben Bourriére áttörésével a -mozgalom újabb stádiumba jutott. A párisi ev. theol. fakultáson jelenleg is 10 pap prot. theológiát tanul. Legújabban a papok példáját az egyházközségek is követik. A „Société Centrale Ev.* 100 állomáson 75 megyében folytatja az evangelizátió művét. Kath. községek tömegesen sürgetik az ev. istentiszteletek rendezését. Igy Perigordban az utolsó 5 év alatt 500 kath. hivő tért át az ev. egyházba. Ez ellen mitsem használ a „kath. népmisszió." A nép, p. o. Cor réze megyében, inkább az ev. templomba megyei), mint a misszionáló szerzetesekhez. Pous vidékén 5 év alatt több mint 1000 áttérés volt s 14 új templom épült. S a mi a legjobb: az áttérőd az evang. igazságot komolyan kereső élő keresztyé neknek bizonyultak. Az első nyilvános fógyűlésen Ne h mi z generálsup. fohásza után Wintzingerode gróf elnökölt s megnyitójában védelmezte a „Bund" ot