Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Krcsedin

Téncziót élvez. — Az új'törvény valami korszakos alkotásnak, éppen nem mondható, mindazonáltal a régihez képest sok üdvös újitást tartalmaz. Igy a gyermekek osztályonkinti létszámát apasztja, a gyermekek az iskolából való kilipést a betöltött 14 ik életév betöltése előtt szigorúan megtiltja, a a tanitók jogi és anyagi helyzetét előbbre viszi, a nyugdij összeget felemeli és az özvegyeknek is nyugdijat rendel. Az állam ebben a törvényben elismeri, hogy az iskolai kiadások nagyobb részét viselni tartozik. A tanitók az új törvénynyel meg vannak elégedve, mert megadja nekik a jogot, hogy községükben az iskolaügyet érintő minden kérdésben szavukat felemelhessék és tanácsot adjanak. Ezzel eleje vétetik minden oly határozatnak és intézkedésnek, mely a laikusok tájékozatlanságának szüleménye lévén, az iskolaügynek kárára válnék. ikodalom. Protestáns egyházi és iskolai lap. „Neoa marad mas itiinenekülési út es mód szerintem az egyházi adózás tekintetében számunkra, mint az, a melyet a koronás királyunk által szentesitett s időközben törvényhozásilag meg nem változtatott s ekkép eredeti érvényességében fennálló 1848. XX. törvényczikk tartalmaz, a mely lehető legegyszerűbb, e mellett legigazságosabb, és a fájdalom, 52 óv multával is csak puszta betűkben olvasható, de tényleg nem élvezett vallásfelekezeti egyenjogosultságnak s kölcsönös vi azonosságnak is megfelelő, t. i, hogy a keresztyénség megszilárditasára és a keresztyén népiskolák és papi szemináriumok fenntartására első koronás királyunk, s annak törvényes utódai által kihasitott nemzeti roppant közvagyonnak, mely jelenleg csak a római és ezzel törvény ho záson kivül kegyúrilag egyenjogositott görög katholikus két hitíelekezetnek javára szolgál, törvényhozási bevonásával az állam vegye át magára minden törvényesen bevett keresztyén vallás felekezet egyházi és iskolai szükségletének fedezéséi s tényleges kielégitését, hogy ekkép a közvetlen egyéni egyházi adózás — a stólailletinényeknek is megváltásával, illetőleg önkéntes adományokká változtatásával — országszerte és egy©ntetűleg megszűnvén, s az elemi köteles népiskolázás ingyenessé tétetvén, az ide vonatkozólag jelenleg fennálló vallasfelekezeti alapok és alapitvanyok jövedelmének számba /ételével mutatkozó tényleges szükséglet fedezete — egyházi autonomiák csorbulása nélkül — törvényhozási úton az állami költségvetés keretében, illetőleg annak kiadási reszében foglaljon helyet. Ezen szerintem egyedül helyes és igazságos — már különben is alapjában szentesitett — megoldási módozatot kell tehát nekünk két vallásfelekezetű evangélikusoknak minden áron előmozdítanunk s ha lehet — a józan és hazafias érzelmű más vallásfelekezetben népképviselőknek is bozzájaru Jásával — már a legközelebb megnyílandó új országgyűlésen kivívnunk, mert különben, és pedig aránylag nem oly hosszú idő alatt bizonyo san oda jutunk, hogy lelkipásztoraink ugyan lehetnek, de nyájaink elfogynak, s a mi magyarországi templomaink is — az oly sok oldalról sürgetett zsinati intézkedés daczára — a sajnos eloláhosodás miatt pusztákká vált erdély részi, templomainknak, és szerb némzetiségű görög keleti szertartású honpolgárainknak anyaországunk számos községeiben már hivek nélkül elárvult — pedig több helyeken még ma is eléggé dotált, de maholnap eladás alá kerülendő templomainak szomorú sorsában fognak osztozni." Magyar Harmónia. Ily czimmel jelent meg egy új zenemű. Szerkesztette Deák Grerő főgimnáziumi tanár. E zenemű négyszólamú vegyes karra irt énekeket tartalmaz gimnáziumi, reál- és polgári iskolai, valamint más vegyes énekkarok és daloskörök számára. — Tartalom szerint a zenemű hat részre oszlik: Az első rész zsoltárokat s más vallásos irányú énekeket loglal magában. A második rósz gyászdalokat, halotti ós temetési énekeket tartalmaz. A harmadik részben hazafias ós nemzeti dalok vannak. Ügyesen összeválogatott szép letótelű darabok ezek. A legtöbbie hazafias magyar dal, de vannak e részben idegen nemzeti dalok is. pl. a lengyel hymnus, angol néphymnus stb. A negyedik rósz az iskolai élet* bői vett dalokat tartalmaz. Az ötödik részben különféle szép dalok vannak a> természetről. A hatodik rész népies dalok sorozata. Ezen rósz legértékesebbje a gyűjteménynek. Különösen jók a népdal egyvelegek. Nagyobb részt a nép ajkáról vett, lelket vidámító dalok ezek, mint pl. Tavasz elmúlt, Kossuth Lajos azt izente, Édes anyám, kedves anyám. Házunk előtt mennek el a huszárok, stb. — Általában véve a „Magyar Harmónia" kivétel nélkül mind szép dalokat tartalmaz, s a szerkesztő magyaros zenei érzékéről tanúskodik. E gyűjteményben foglalt énekeket, főkép pen a hazafias és népes dalokat kedvvel énekeli bármely énekkar, s élvezettel hallgatja a közönség. Pesti Hírlap. Az „ezer ifjú" mozgalmával foglalkozva megemlíti a lap, hogy az aláírások közt is sok a hamis; a sebékenység nem őszinte jelszavak alatt folyik, hanem r. kath. felekezeti czikket szolgál, igy nyilatkozik: „Ennek az országnak gondviselésszerű szerencséje, hogy nem egyforma kereszténység van benne, mint a hogy Ausztriában van, Ha olyan lenne, már mi is régen