Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Thomay József. Vélemény a vallástanítás tervéről

sát nem kifogásolta, nem kifogásolhatja a ref. «nekügyi bizottság munkálatát sem, melylyel meg Kálmán Farkas úr soiidaris. Nincs tehát más hátra, minthogy Kapi Gryula és Kálmán Farkas urak egymással barátságosan kezet szorítsanak. Incognitornat megőrizni óhajtom, kivételt csak szerkesztő úrra nézve teszek. Kérem a jeligés levelet felbontani, s az énekek kéziratait az ott taJalt nevére elküldeni. A MEGDICSÉRT ÉNEKDALI AMOK SZERZŐJE. Vélemény a vallástanítás tervéről, illetve az arra vonatkozó s a magyarhoni ág. hit^. evang. keresztyén egyház egyetemes közoktatási bizottsága kebeléből kiküldött albizottság által javaslat gyanánt készített szabályrendeletről. Egyházmegyénk nagyrabecsült elnökének megbízásából mondom el igenytelen véleményemet az egyetemes közoktatási bizottság által javaslatképpen kiadott vallástanítás tervéről, illetve az arra vonatkozó szabályrendeletről, mely papi konferenciánk tanácskozásának tárgyát képezi. E megtisztelő megbízásnak annál inkább igyekszem eleget tenni, mert magam is megvagyok győződve arról, hogy a vallástanitásnak azt az ósdi tantervét, mely már rég lejárta magát s a mely semmiképpen sem illeszthető be a mai kor keretébe, — lényegesen meg kell változtatni. Azért melegen üdvözlöm, — bár csak lényeges módosítással fogadhatom el, — közoktatási bizottságunk javaslatát; ha nem is helyeslem mindenben, méltányolom a munkát, a czóltudatos törekvést ss hozzájárulok a reformmozgalomhoz, melynek zászlóját avatott kezek lobogtatják. A kérdés aktuális, égető, mindnyájunkat közelről érdeklő, mely megérdemli azt, hogy vele tüzetesen és komolyan foglalkozzunk s czélomat elérem akkor, ha e kiváló fontosságú tárgy fö lőtt alkotott igénytelen véleményemmel eszmecserénkben a lehetőleg összhangzó megállapodás útját némileg egyengethetem. Az egyetemes javaslat szól : I. A népiskolák á az ezekkel kapcsolatos felső népiskolák, nemkülönben a polgári és felsőbb leányiskolák, II. A tanitóképezdék, Hl. A gimnáziumok vallástanitási tervóról. A tárgyalás menete az, hogy megállapítja minden fokon első sorban a vallástanítás czélját, azután a tananyagot a tanitás tárgyainak beosztásával együtt, végül a tanitás módszerét Igen fontos kérdés a vallástanítás czélja, melyre a javaslat az iskolák három válfaja szerint három különböző feleletet ad; jól lehet, — eltekintve a tanítókat nevelő képezdéktől, melyeknek hivatása szakemberek képzése, a hol tehát az óletczól s igy a vallásoktatás feladata is más, — a nép- polgári ós felsőbb leányiskolák czélját a vallástanitásban bátran azonosíthatjuk. Mert nézzük csak micsoda czélú követelményt ir a javaslat az I p. alatti úgynevezett népoktatási intézetek vallástanitása elé? Ezt: „A vallástanítás által evangéliomi szellemtől áthatott oly egyháztagokat kell nevelni, kiknek Isten folyton szemök előtt és szivükben van, (Tóbiás IV. 6) a kik Isten iránt érzett szeretetből örömmel teljesitik az ó parancsolatait." A III. p. alatti gimnáziumok vallástanítás czéljául pedig azt túzi ki: „A gimnázium vallástanitásának a czélja Isten igéjében való nevelés; a keresztyén egyház története kiváló alakjainak ós fókorszakainak ismertetése és az evang. egyház tanai által az ifjúságot evangi hitében megszilárdítani, kötelességei iránt felvilágosítani és benne prot. szellemtől áthatott érzületet fejleszteni." Miért ne lehetne ez czélja az I. p. alatti népiskolák vallásoktatásának is? Hát a népiskolákba, a polgári- és felsőbb leányiskolákba járó tanulókat nem kell Isten igéjében nevelni, hát azokat nem kell a keresztyén egyház története kiváló alakjainak és fókorszakainak ismertetése és az evang. egyház lanai által evangi hitökben megszilárdítani, nem kell-e azokat is vallásbeli kötelességeik iránt felvilágosítani, nem kell-e azokban is a prot. szellemtől áthatott érzületet fejleszteni?I Avagy megfordítva, — nem kell e a gimnáziumi tanulókban is a vallástanítás által evang. szellemtől áthatott oly egyháztagokat nevelni, a kiknek az Isten folyton szemök előtt ós szivükben van s a kik Isten iránt érzett szeretetből örömmel teljesitÍK az ó parancsolatait? Bizonyára igen Hát akkjr miért a kettős czél kitűzése, miért a két külön fokozaton a ezélok külön választása? Hiszen mindkét intézet oly tanulók nevelésével foglalkozik, a kiknek akár mint földmivelő, iparos vagy munkás polgároknak az életben, akár mint olyanoknak, kik magasabb tanulmányaikat tovább folytatják, — egyaránt ékeskedniök kell azon valláserkölcsi erényekkel, a melyeknek elsajátítása, mint czélkövetelmény mindkét fokozaton elengedhetien feltétele a keresztyén lelkületnek és a vallásos érzületnek. A preparandiakba járó tanulóknál, — a kik — mint emlitém, — evang. keresztyén tanítókat, szóval szakembereket nevelnek, — helyes a ja vaslatban körvonalozott külön czól. A tananyagra ós a tanitás módszerére nézve mind a három fokozaton az oktatás tárgyainak beosztásánál teszem meg megjegyzéseimet. I. A vallástanítás terve a népiskolák s az ezekkel kapcsolatos felső népiskolák nemkülönben a polgári és felsőbb leányiskolákban.