Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Stettner Gyula

A gyűlés megbízta a tanügyi bizottságot, hogy a Luther káténak jó magyarsággal ás teljes szövegben leendő lefordítása iráni intézkedjék. A második napon a számvevőszék jelentései u án fölebbezési ügyek kerültek elő. A rákospalotai lelkészi fizetés kérdésében az egyházkerület határozatát hagyta érvényben a közgyűlés, Horváth Sámuel indítványa értelmében, a felebbezóst, mint kellőleg föl nem szeralt s az egyetemes közgyűlés elé nem tartozó ügyet visszautasította. Egyhangúlag határozta a közgyűlés, hogy az 1848. XX. t.-cz. végrehajtása érdekében felterjesztést indit a kormányhoz, mely hasonló felterjesztéseinkre eddig nem is válaszolt A tábori lelkészek szaporítása miatt a kormányhoz ismét felir a közgyűlés. A segédlelkészek tartására utalványozott 8000 kor. tételénél felszólalt Veres József, s indítványozta, hogy a törvény és miniszteri rendelet olyan megváltoztatására tegyen az egyház lépéseket, mely szerint segéd tartására kapjon segélyt az olyan lelkész is, a kinek fizetése valamivel meghaladja ugyan az 1600 koronát, de ha segédet kénytelen tartani, akkor alatta marad annak. Hiszen a törvény czélja az, hogy a létminimumot, az 1600 koronát megkapja minden lelkész Nem egyezik az meg az igazsággal, hogy a kinek fizetése 1599 kor., az kap segéd tartására 500 koronát, ellenben a kinek fizetése 1601 kor., az már nem kap semmit. Az indítványt nem fogadta el a gyűlés, mert a miniszteri rendelet csak a congruás lelkészekről szól. Pedig hiszen éppen az a baj, arról kellene tenni I A segély tartására utalványozott összeget 500 koronánkint kerületenkint fogja az egyház kiadni, de a mely kerületben nem lesz ilyen congruás segéd, annak részét más kerületben használja föl, előforduló esetben az egyetemes felügyelő a püs pökökkel egyetemes azonnal utalványozza a segélyt. A nagygeresdi egyezség megújítására kötött egyezséget egyhangúlag elfogadta a közgyűlés (Morhács, Moczkó, Abaffy, Krizsán, Simkovics, Hrobony esperesek is jelen voltak e határozat kimondásakor.) A közalap miatt újra össze kell irni az állami adót. az 1901 évit, s az egyenes adót úgy kell érteni, hogy az általános jövedelmi pótadó is összeírandó, mert az egyenes adó. A dunántúli kérvény tárgyalása alkalmával \ eres József felpanaszolja, hogy a törvény, a miniszteri rendelet ellenére elmaradt a congruás lelkészek régebbi államsegélye, s igy azok most kisebb jövedelemmel rendelkeznek, mint a kiegészítés előtt; kér hathatós és gyors közbenjárást, hogy a lelkészek azt a régi segélyt mindaddig megkapják, mig fizetésük 1600 koro náig ki nem lesz egészítve. Gyurátz elismeri, iiugy ez igy]van kerületében két lelkész ily értelmű folyamodványát kedvezően intézte el a kormány, a többiét nem intézte el. Zsilinszky Mihály azt hiszi, hogy az a segély már nem illeti a lelkészeket, egyébiránt a felterjesztést nem ellenzi. Biltik, Grlauf. Posívék is hozzászólottak a kérdéshez, s az eredmény az lett, hogy a püspökök kisértsék meg közbenjárni, az egyetem nem ir fel a kormányhoz. A névtár tervezeténél Veres fölöslegesnek tartja a gyakorlati hasznavehetőség szempontjából, hogy minden községnél be legyen jegyezve minden vallásúak száma, az anyaegyháztői való távolság; hiszen az illetékesek ezt úgy is tudják, az a néhány, a kinek ezen adatokra a távolban szüksége lehet, megtalálhatja a helységnévtárban ; ne tegyük drágává és nehézkes használatúvá a névtárt Zsilinszky szükségesnek tartja a legrészletesebb adatokat ; beszédje közben azt mondja, hogy nem ismer rosszabb közigazgatást, mint a mi egyházunké. Prónay D. b. ez ellen tiltakozik. A lelkészek tanuló fiait segélyező egyesület alapszabályait jóváhagyja a közgyűlés, azzal a változtatással, hogy segély-egylet helyett „intézet* legyen az alapszabályban. Stettner-jublleuiii Felsőlövőn. Stettner Gyulát, a vasi felső evang. egyházmegye esperesét magyarhoni ev. egvházunkban ki nem ismerné, ki nem tisztelné, becsülné? Az a gyülekezet meg, melynek 25 év óta lelkipásztora, éppenséggel rajong érte. Ez különösen most mutatkozott, hogy negyed százados áldásdús munkára tekinthet vissza. Olyan ünnepélyt rendezett ez alkalommal hálás gyülekezete, hogy az igazán párját ritkítja. Az ünnepély napjául a gyülekezet november 10-ét tűzte ki. Es ez aztán igazán ünnepnap volt. Már 9 én este a deákbanda éjjeli zenével lepte meg az ünnepeltet. Este meg reggel mozsarak durrogtak, a mezőváros meg zászlódiszt öltött. Felsőlövőről és környékéről az emberek csak úgy özönlöttek a templom felé. Az ünnepély rendje a következő volt : a gyülekezet karéneke után Stráner Vilmos pinkafői lelkész a község óhaja folytán az oltári szolgálatot végezte. Közben a dalárda és a tanitóképzőintézet növendékei közösen négyszólamú kardalt adtak elő. A főének után Ul reich Pál, németszentmihályi lelkész, a gyülekezet kérelmére az ünnepi szónoklatot tar totta. Azt fejtegette, mely tulajdonságokkal kell bírnia a jó lelkésznek s utalt arra, hogy ezen tulajdonságok Stettner Gyulában mind megvannak, miről 25 évi lelkészi működése tanúbizonyságot teszen. â remek beszéd rendkívüli hatással volt, A felsőlövői dalárda és a képezdei növendékek Gesell Mihály vezetése alatt s Leyrer János kitűnő orgonakisérete mellett gyönyörű szép ünnepi motettát énekeltek.