Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Heczko

az egri érsekségnél . a kalocsai f-rsekségnél a beszteiczebányai püspökségnél .... a csanádi püspökségnél . a győri püspökségnél a kassai püspökségnél . a nagyváradi püspökségnél a íjjitrai püspökségnél a pécsi püspökségnél a rozsnyói püspökségnél a szatmári püspökségnél a székesfejérvári püspökségnél a szepesi püspökségnél a szombathelyi püspökségnél a váczi püspökségnél . . a veszprémi püspökségnél az eperjesi püspökségnél a munkácsi gör. kath. püspökségnél . . . a nagyváradi gör. kath. püspökségnél . . 41,950 92,251 31,243 12 303 18 789 8.819 107.087 13.408 23.603 7,181 23.890 7,610 22.977 7,591 24,588 53,561 10,065 348/1600 h. 295/1600 „ 368/1600 „ 1190/1600 „ 1511/1600 „ 1146/16C0 „ 1066/1600 „ 1596/1600 „ 1455/1600 „ 1219^600 „ 841/1600 , 1241/1600 „ 1126/1600 „ 7 48/1600 „ 1401/160U „ 1448/1600 „ 708/1600 „ 3,676 6B4/1600 „ 137,744 545/1600 » Összesen: 742,812 84/1600 h Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fent elősorolt tőkéken kivül a törzsvagyont képezik még az italmérési jogok váltságául kifizetett tókék is. Az erdélyi róm. kath. és gyulafehérvári gör. kath. érsekség szintén bírnak ingó és ingat lan tör^svagyonnal, de ezek, valamint a káptalanok és szerzetes rendek nagyterjedelmü birtokai miniszteri számvevőség által ekkoráig nyilván nem tartatnak, bár mint az egyházi közvagyon alkatrészei, azon nagy összegű tőkékkel együtt, melyek azokhoz tartoznak, nyilvántartandók lennének. Bizony ezek az adatok nem mutatnak apostoli szegénységre. KÜLFÖLD. A németországi, belmissziói egyesület mult hó 23. 26. napjain Eisenach Luther városában tartotta 3.1 ik évi nagygyűlését. A tartományegyházak és a theol. takultások gazdagon voltak képviselve s a különböző egyházi és theol. pártárnyalatok között a legnagyobb egyetértés uralkodott. Az azon tartott főbb előadások közül kiemeljük a következőket: Behrmaun hamburgi senior „a Lutherbibliáról s a nemet népről" értekezett s e bibliának a német nép nyelvére, vallására és erkölcsiségére gyakorolt befolyását fejtegette. Az első fógyűlósen Seeberg berlini tanár lariott igen tanulságos és tartalmas felolvasást „Luther állásáról kora erkölcsi és szociális bajaiioz s annak példányképszerű jelentőségéről az rv. egyházra." Luther elveit ma is használhatjuk az egyháztársadalmi életnek evangelizálása tekintetében. A viszonyok alapos megismerése az egyháznak a korszellemhez való viszonya, az egyházközségi élet praktikus ev. kiépítése, az állani ós az egyház egymáshoz való viszonya s főleg az evangéliom szociálpolitikai erejének felismerése tekintetében Luther máig is példányképe a beimisszió áldásos gyakorlatának. Majd K i n z e l fridenaui tanár „a művészet szabadságáról" tar. toit előadást s közelebbről a művész erkölcsi személyiségét s a művészet természetes erkölcsi korlátait fejtegette. Egy cenzurális bíróságra akarja bizni a művészek és a művészet értékének emelése czéljából s főleg a közerkölcsiség szempontjából a műremekek megítélését, cjppen a belmiszszió feladata a művészet szempontjából is a nép erkölcsi lelkiismeretének élesítése s annak beismerése, hogy minden rendű és rangú emberre nézve az üdv egyedül a Krisztusban van. A főgyűlések után u. n. speciális értekezleteket is tartottak, a melyeken különféle kérdésekről értekeztek. Igy Koblinski eislebeni superintendens „a foglyok lelkipásztori gondozásáról" értekezett s kimutatta, hogy az „alapelvileg az egyház joga és kötelessége w Előadásának a veleje abban van, hogy a foglyok lelkipásztori gondozását egyházközségileg kell szervezni, mivel annak egyházi jellegűnek kell lennie, mint minden más egyházi foglalkozásnak Majd Stammler hallei tanár „a polgári törvénykönyvről és a belmisszióról" tartott előadást. Mindkeuő az emberek helyes magaviseletét s békés együttélését ós együttmunkásságát czélozza, úgy, hogy erről az oldalról találkozik a polgári törvénykönyv a szolgáló szeretetet valósító beluiisszió alapelveivel. E törvénykönyv is hangsúlyozza „a hitet és hűséget," »az erkölcsi kötelességet" s „a méltányos viselkedést," mint a belmisszió. Úgy Seeberg. mint Stammler tanár előadásánál eltekintettek annak a behatóbb megvitatásától. Azután Schreiber brémai missziói felügyelő „a női diakónia új útjairól" értekezett. Négy ok teszi szükségessé az „új utakat," u. m a diakonisszák nagy szükséglete, azok hiánya, a kath. irgalmas nővérek óriási szaporodása s az u. n. „szabad nővérek" szaporítása. A. statisztikából megtudjuk, hogy 1895. óta az anyaházak száma 75, a melyekben 1898: 12935 s 1901: 14501 nővér volt (8977 diakonissza s 5524 próbanóvér.) Ma 5211 helyen működnek. A bevételek legújabban 10.455,153 márkáról 13.455,153 márkára emelkedtek. De azt is megtudjuk, hogy Németországban ma kétszer annyi kath. nővér működik, mint prot., holott a katholikusok csak J részét teszik az ev. lakosságnak. A női diakónia „új útjait" a felolvasó annak a modern nókórdéshez való csatlakozásában, egyhá-