Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Néptanítók mentessége az útadó alól

működik a hivek összetartásában es ufondozásában s különösen a gyermekek vallásos oktatására for­dítja figyelmét. O t is a modern gvári élet nagy ártalmára van az ev. vallásoktatásnak. A va­siirnapi munkaszünet s a vasármip megszentelésó­nek gondolata is kezd tért hódítani, s annak ügyét a kereskedelmi kormány is támogatja. S végül az alkoholismtis veszedelme elleni küzde lem is kezd terjedni Francziaországban. Főleg a „kék kereszt* egylete vette kezébe az ügyet, mely katonai és postai körökben is hódit. A Lyon mel­letti Ettienben szept. 19—22 napjain tartott kon­gresszuson számosan Svájciból is voltak kép­viselve, d hol a 24 évvel azelőtt R o c h at buzgól­kodására keletkezett ligának ma, 28,000 tagja van. A rendkívül népes kongresszuson dr. Leg­rain, ki az alkoholismus elleni küzdelem terén máris előkelő nevet vivott ki magának, hatalmas előadást tartott „a tuberkulózisról és az alkoholis­musról," s kimutatta, hogy a tuberkulózisnak évenként 150,000, az alkoholismusnak ellenben 500,000 ember esik áldozatul Francziaországban. További előadást tartott Morin a bomaka thera­peutikában való használatáról, egy misszionárius az alkoholismusról a gyarmatokban és West phal montaubani tanár „az abstinentiáról a bibliá ban." A kongresszus imával kezdődött és prédi­kátióval végződött, A „kék kereszt" ligájának Francziaországban van 850 üókegylete és 2883 tagja. Igy hatja át az evangéliom sava ós irgalma az orvosi köröket is s szolgálja a jótékonyság ügyét az emberiségben. Hannoverában okt. 1 • ón egy új egy­házi lap keletkezett. A „KirchI. Gegenwart* első számából közöljük a lap meginditásának indokolásáúl a következő tanulságos tóteleket: 1) Az újabb theoiógia munkássága sok becses eredménnyel járt. Hálás köszönettel kell kijelen­tenünk, hogy a bibliáról és a keresztyén hitről s különösen a keresztyénség történeti fejlődésé­ről szóló megtisztult felfogásunkat e theológiának köszönhetjük, úgy, hogy annak csak egy ellensé­ge van, s ez a tradiczíonálizmus. 2. Az összes theol. pártárnyalatok megegyeznek abban, hogy a jelenkori államegyházi szervezet a vallásos életnek szolgáló egyházra s annak jövendő fej­lesztésére nézve komoly veszedelm3t rejt magá­ban. Ez állami egyházi jelleg lehető felismerése és elodázása egyik legfontosabb jövendő felada­tunk Németországban. 3 Egyházközségeinket ki kell emelnünk jelenlegi passzivitásukból s az ev. egyházközség eszméjét kell kiópitenünk az egy­házi élet egész vonalán. Ma túlságosan „papi egyház" (Pastornkirche) vagyunk. 4. Mai egy­házi életünknek hiányzik korunk összóletével való szerves összefüggés, s izolált állásában ke­vés befolyása van a modern életre. Egyházunk e végzetes izolált állásával szakitanunk kell mi­előbb, vagyis modernebbnek kell neki lennie. 5 E^zel a vallásos élet nem fog elvilágiasodai, mert jellemző sajátságaitép úgy megóvhatja mo­dern, mint régebbi formákban. Utolsó czélunk a vallásos élet bensősége és mélysége, az evangé­liom közvetlensége és életteljessége. Az egyházi élet legrosszabb ellensége a vallás elvilágiasodása, mely napjaiukban erősen fenyeget és komoly megfigyelést ós védelmet igényel. Bizonyára megfigyelésre méltó tótelek I A ker. vallásosság e szocziális oldalát a német prot. sajtóban ki­válóan a „Christi. Welt" ós barátainak lel­kes köre szolgálja. Azért népszerűsiti a tudomá­nyos theoiógia kutatásainak eredményeit a maga „füzeteiben." Érdeklődéssel várjuk és kísérjük a hannoverai „Kirchl Gegenwart" további meg­jelenését 1 A „Kulturkampf" réme kísérti az osna brücki pápas nagygyűlés kijelentése óta a német és osztrák kath. köröket. Ennek az „új kultúr harcznak ellensúlyozásáúl" agitál a német pápás sajtó egy „apologétikai társulat" létesítéséért. A „Germánia", a németek e „Magyar Állatna" és ..Alkotmánya" is agitál ez ügyben, a mit azzal is indokol, hogy az apologétikai érdekeket nem elégíti ki sem a „kath. népegylet" a maga szo­cziális tendencziáival. sem az „Albertus Magnus egylet," mely a tanuló ifjúságot segélyezi, sem pedig a kath. sajtó általában, mely „a tények apologetikájára" kétptelen. Hogy mi legyen ez új társulat progratumja, ma még nem isemretes. Ugy látszik a pápás polemikus érdekeknek állan­dó nyilvántartó agentúrája akar lenne, vagy is háborút és nem békét akar a német és osztrák ker. egyházfelekezetek között. Talán ezzel az aggressiv viselkedéssel függ össze az a körül­mény, hogy a münsteri kath. theol. fakultás „Theol. Revue" cz alatt egy új theol. folyóiratot akar megindítani, s a „Histor. polit. Blätter" jelen szerkesztője Jörg tanár aggkorára való tekintettel a szerkesztőségtől vissza lépett. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. TUDNIVALÓK. M. kir. közigazgatási bírósági dönt­vények és elTi jelentőségű hatarozatok. Az 1890. évii. t. czikk 25 ik §-a szerint csak azon néptanítók mentesek a saját szemé­lyükre az útadó alól, kiknek a fizetése 300 fo­rintot meg nem halad ; panaszlónak az útadó­mentességhez jogos igénye nincs, mert maga ál­lítja, miként két igavonó állattal bir; már pedig a fentebb idézett 1890. évi 1. tcz. 20. § 4. be­kezdésének e) pontja szerint a 300 forintot meg nem haladó fizetéssel biró tanítók és családjaik

Next

/
Thumbnails
Contents