Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Balassagyarmat

halálának miniszteri rendelettel statuált (!!) emlékünnepét* kivétel nélkül nem ünneplik meg. 1 • . ' ' . . .1 ! ': L " V ' : ' Nyíregyháza. ADOBJÍN FERENCI. BELFÖLD. Illetékes helyről nyert értesülés alapján közöljük a congrua ügyében a következőket: a püspökök személyesen tárgyaltak a minisztérium­ban az illető osztályokkal a kiegészítési összeg megállapítása ügyében. A papözvegyek és árvák kegyévi fizetésére nézve a törvény nem intézkedik, nem intézkedik az elhalt lelkész helyett működő segódlelkészek fizetéséről sem. Ezek ügyében egy vegyes tanácskozmány még novemberben tanács­kozott, s modot talált arra, hogy az ilyen segéd­lelkészek díjazására átalány összeget kapjanak az egyházak, s ne az árvaságra jutott család költ­sége legyen a hivatal ellátása. Olyan terv nem volt, hogy az özvegy térítse vissza a fölvett ki­egészítést. A tiszántúli ev. ref. kerület gondnoka fölterjesztéssel élt ugyan deczember vége felé, de akkor már el is volt intézve ez az ügy. Örömmel veszszük tudomásúl a felvilágosítást; különösen az özvegyekről való visszakövetelést helytelenítet­tük, s hogy helytelen lett volna: maga az illeté­kes hatóság ilyen értelmű döntése is bizonyítja. Azonban sajnálattal látjuk, hogy a kiegészítés máig sincs a lelkészek kezébe juttatva, s ezt sür­getjük folytonosan, nem azért, hogy ingereljük a lelkészeket, hanem azért, hogy sürgessük a le­bonyolítást. Alexy Gyula poltári segédlelkészt a hrus­sói (görnörm.) egyház egyhangúlag lelkészévé vá­lasztotta. Az állami tisztviselők sok helyen nem tudnak megbarátkozni az egyházi adóval. Félre vezeti őket a pót adó fizetése alól való felmen­tés kedvezménye és ezért több helyen megtagad ták az egyházi adófizetést. A kultuszminiszter most egy rendeletben kimondja, hogy az állam tisztvi­selői a kormányhatóságilag jóváhagyott egyházi szabáljok értelmében a kivetett adót köte­lesek megtizetni. Az elhunyt győri r. kath. püspök jótékonyságáról kiadták a lapok a számszerű ki­mutatást, mely szerint 2.105,000 koronát adott 30 évi püspöksége alatt. Nemzeti, hazafias czólra azonban ebből az összegből nem jutott! A kimu­tatás csak úgy lenne igazán értékes, ha feltün­tetné azt is, hogy mennyi jövedelemből került ki a jótékonyság ezen összege, mennyi ment tehát másra? Az ilyen kimutatás eszembe juttatja a Magyar állam kifakadását a jan. 20-ik számban, mely igy szól, a szabad kőműveseknek ugyan, dö egészen rá illik a mástól rájuk ruházott vagyon­nal sáfárkodó főpapokra is: „Micsoda Ízléstelen ség eldicsekedni azzal a bizonyos jótékonyság­gal, melyet tulajdonképen a nem szabadkőműve­sek, a „hiszékeny" vagy „tudatlan" keresztyén emberek pénzén gyakorolnak s az érdemet ők, a malterosok rakják zsebre." (Fiat applicatió I) Missiói egylet. Uj-Pázuán, mely a Sze­rémségben fekszik, az ottani buzgó fiatal lelkész dr. Tirtsch Gergely, női missiói egyletet ala­pított. Az új egylet, melynek alakulása e hó 13-án ment végbe, az egyház összes női tag­jait magában foglalja s főkép az áldásos diako­nissa-intézmény meghonosítását, tűzte ki maga elé czélul. A balassa-gyarmati evangélikus egyház presbitériuma B a ltik Frigyes püspök ós Sztra­nyovszky Géza felügyelő elnöklete alatt ülést tartott. Ennek az ülésnek legfontosabb tárgya a magyar nyelvű istentiszteletek számának szaporí­tása volt. Az eddigi szabályzat szerint ugyanis csak minden hónap első vasárnapján tartottak magyarnyelvű istentiszteletet. Ez a szabályzat azonban ma, midőn már a hivek csaknem kivé­tel nélkül beszélnek magyarul, tarthatatlan volt. Épen ezért a presbitérium már rég tervbe vette a magyarnyelvű istentiszteletek szaporítását. A presbitérium tervének megvalósítására dr. Bal­tik Frigyes püspök hazafias készséggel nyújtott segédkezet s ennek lehet köszönni, hogy a pres­bitérium egyhangúlag fogadott el egy olyan ha­tározati javaslatot, hogy már február 17-tól kezd­ve felváltva fognak magyar- ós tót nyelvű isten­tiszteleteket tartani. Ezt a határozati javaslatot a közgyűlésnek kell ugyan elfogadni, hogy végór vényes legyen, de remélni lehet, hogy valamint egyhangúlag hozta a presbitérium ezt a hazafias javaslatot, úgy egyhangúlag fogja azt a közgyű­lés is elfogadni. KÜLFÖLD. Statisztika a jezsuitákról. Abból az al­kalomból, hogy Németországban a centrumpárt ha­misan értelmezett „szabad vallás gyakorlat" ürügye alatt vissza akarja vitetni a jezsuitákat, Zöckler a következő statisztikát állitja össze e rendről, úgy a múltra, mint a jelenre vonatkozólag: 1626­ban volt 15493 jezsuita 803 rendházban; 1759­ben 22. r9 személy tartozott a rendhez; 1838-ban ismétéletr e hivása után: 3067 jezsuita volt; 1844­ben: 4133; 1861-ben 7144; 1876-ban: 9546.

Next

/
Thumbnails
Contents