Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Benka Gyula. A szarvasi ág. h. ev. főgimnázium tanítóképző intézete

Tizenkilenczedik évíolyam. 36. szam . Orosháza, 1901. szeptembe r 5 EVANB. EfiűíHAZ BS ISKOLA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija: Hirdetés dija: Egész évre. . 1» kor. Egész oldal . 16 kor. Fél évre. . . O , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldal... S , > Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4 . Key szám ára 84 fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . JS ,, A szarvasi ág. h. ev. főgimnázium körébea lévő ág. h. ev. elemi átaaitóképzö önállósítására vo­natkozó tájékoztatás. I. Történeti előzmények és fejlés 1861­től a mai napig. 1861-ben az alkotmányos élet föllendülésekor az iskolai szervezkedésben is nagyobb szervezke­dés mutatkozik országszerte. A szarvasi főgimnázium körében miután ab­ból 1802 tői a tanítványok közül többen tanitói pályára léptek s a vidéki protestáns iskolákban tanítókul beváltak, mindig meg volt a törekvés arra, hogy az intézet jó tanítókat is adjon a vi' déki protestáns gyülekezeteknek. Történtek M.­Berényben ós Szarvason is kísérletek, hogy a ta­nitói pályára lépni akaró ifjaknak az intézet köré­ben szakképzést lehessen szerezniök. Papok, tanitók, zenészek, orgonisták önként és ingyen adtak ok­tatást a tanítókká lenni óhajtóknak s gyakorlati taní­tással is próbálkoztak a tanitói pályára jutni óhajtók. Voltakép 186J-ben történt az első komoly lépés arra nézve, hogy a tanitói pályára előké­szülni kivánók az V., VI., VII., VIII. osztály la­tin- és görög-nyelv tanulmányaitól fölmentve az igy nyert heti órák alatt neveléstaniakkal, zenével, énekléssel, élőnyelvekkel s gyakorlati tanitással foglalkozván, a tanitói pályára szakilag előkészül­hessenek. Azonban a további tervezgetések nagy ingadozást mutattak. Előbb az V., VI., VII., Vili­ből ónként a tanitói pályára előkészülni óhajtók négy egymásutáni éven át nyertek szakirányítást. Utóbb csak a VII., VIII. osztálybeliek s hogy mégis ezek szakképzése alaposabb lehessen IX. osztályt építettek a tervezők a gimnázium fölé (1864—67.) s egy létesítendő theológiai akadé­miára gondoltak, (néhai Haviár Dániel főesperes -eszméje) melynek első tanfolyamában leendő pa­pok és tanitók együtt tanulták a bölcsészetneve­léstani tárgyakat, nyelveket ós gyakorlati ügyes­ségeket. Ez a kísérlet is meghiusult Haviár halá­lával. Ekkor ismét az V., VI., VII., VIII. osztá­lyokkal jött kapcsolatba a tanítóképzés ügye Szarvason. Az alakulás ezen idejében ismételve fordult a fenntartó békési ág. h. ev. egyházme­gye a Bányai Egyházkerülethez és kérte annak anyagi pártfogását. Történtek Ígéretek és évi se­gélyt is nyújtott a bányakerület (évi 800 forint) de mindez nem volt elég arra, hogy a tanítóképző kellő számú taneszközökkel ellátva, önálló inté­zetté fejlődjék. Jöttek azután az 1868. XXXVIII. népoktatási törvényből kifolyólag a magas közok­tatási kormány reformjai. Ezek létesítésére a szar­vasi tanítóképzőt türelmes jóakarattal, de ismé­telve is felszólította a magas kormány. Ekkor tünt ki, hogy „a lélek kész, de a test erőtelen." Ujabb, több ós több tantárgy előadásáról kellett gondos­kodni, a mi tanerők hiányában, nehéz feladat volt. Utóbb a tanitókópzőt létesítő és fenntartó nagy Békési ág. h. ev. Egyházmegya az egyházkor­mányzat könnyítése miatt, három egyházi testületre oszlott. Feloszlása előtt kimondá, hogy a tanitó­képzőt helyiségeivel, fölszerelésével a Bányai Egy­házkerületnek tulajdonául felajánlja s bár nem vonja ki magát annak pártfogása alól, de a ma­gasabb egyházi testületek, sőt az állam támogatá­sát kikéri arra nézve, hogy a szarvasi főgimná­zium helyiségeinek, fölszereléseinek közös felhasz­nálása mellett Szarvason munkaképes s önálló kerületi tanitóképzőt létesítsen. Ez az átalakulás és kibontakozás évtizedek óta tart, de bizonyta­lanná is teszi a szarvasi egyházi testület az egye­temes egyházzal s az állammal összefogva foko­zatosan ki nem fejleszti a tanítóképzőt felekezeti érdekeinknek s a törvény követeléseinek tanító­képző-intézetté.

Next

/
Thumbnails
Contents