Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pozsonymegyei

[ közt 740 kor. osztatott ki, kapott pedig 21 ev. tanuló 666 koronát, 2 ref. tanuló 52 koronát, 1 róm. kath. tanuló 4 koronát s 1 izr. tanuló 18 koronát. Jutalom dijat 8, jutalomkönyvet 3 tanuló kapott. Áz Írásbeli dolgozatok czimeitnem közli az értesítő. Érettségi vizsgálatra 23 tanuló jelentkezett, közülök jól érett 6, egyszerűen érett lett 10, két hóra visszavethetett 3, egy évre 4. Az éret­teknek nyilványitottak közül 2 a theologiai, 3 a lanári. 1 az orvosi, 8 jogi, 1—1 a bányászati és hivatalnoki pályára készül. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A pozsonymegyei esperesség július 17-én tartotta évi rendes közgyűlését Pozsonyban. Az esperes évi jelentése sok örvendetes mozzanatot tüntetett fel az egyes egyházak beléletéből főkép a hivek áldozatkészségéről. Az esperes jelentéséből értesültünk két hű munkás távozásáról, az egyik Ritter Károly volt somorjai lelkész s az esperességnek 18 éven át vezére-esperese, súlyos baja miatt hivatalától visszavonult, a másik Si m ko József n.-lenárdi lekész, a ki negyvennégy évi küzdelmes szolgá­latban kifáradva, nyugalomra vágyott. Egy bu/jgó tanítónkat a szverinsbachi Wo 1 ári kot az Ur szólította ki halál által a munkából. Esperességi papi özvegy árva segélyző egy­letünk lassan, de biztosan gyarapszik: évi bevé tele 31,927 k. 83 f., kiadása 29,050 k. 79 f., vagyona 90.446 k 35 f. Az általa nyújtott se góly évi 200, 300, 400 és 500, sőt egy kivéte­les esetben 600 kor, s nehogy e segély az idő­vel esetleg keletkező űj lelkészi, vagy nyugdíjra igényt tartó hitoktatói állások szervezése által csökkenjen, vagy az intézet elvállalt kötelezettsé­gének ez által eleget tenni képes ne legyen, hatá­roztatott, hogy minden új lelkészi állomás után 1000 k. fizettessék a segélyegyleti pénztárába. Most belehuppantunk a szabályrendeletek özö­nébe, a melyből aKként eviczkéltünk ki, hogy mind­járt a széliről visszatértünk, s pld. az iskolai bi­zottságokról szólót, mint teljesen feleslegeset egy szerűen félre tettük. Az esperességi tanító-egyesület ügye is rév­partot ért, két évi huza vona után, mely a mi* •niszterium és az egyesület között az alapszabályok körül folyt, — végül az alapszabályok meg lettek erősítve. A decanalis jelentések szerint a tanügy az egész esperességben jó lábon áll. A kerületi lanitó képezde ügyében a jó kívánságnál egyebet nem tehettünk, mégis nagy örömre adott alkal­mat azon körülmény, hogy nagy£[jóltevőnk Csö­m ö s z Miklós e czélra egy nagyobb összeget szánt. A supplicatió ügyében az esperesség meg­marad álláspontja mellett, mint a mely a kerület határozatával nem ellenkezik. Közös belmissiói egyletet, de sőt semmiféle missiói egyletet nem kívánunk, mert hisz az egyház maga nem egyéb missiói egyletnél. Hogy egy kis zivatar is legyen az egy csöpp vizben, arról is volt gondoskodva, a különben tik­kasztó melegben. Indító oka volt az oly külön nyelvű egyházak elnevezése, melyek egy helyen léteznek pl. Bazin, Modor. Egyes atyafiak nagy hévvel küzdöttek állito­lag egyházuk nevében a régi elnevezés mellett (német, tót) s aztán kisült, hogy hát az egyes egyháza«: elállnak a nyelv szerint való elnevezés­től. csak adassék meg nekik a jog, hogy magát elsőnek nevezhesse. Az esperességi gyűlés pedig tényleges földrajzi viszonyoknak leginkább meg­felelő elnevezéseket hozott ajánlatba. Megfontolás alá volt veendő a kerületi leány­iskola költségeinek fedezése. Forrásaink ki vannak merítve, czélszerű lenne a sok költséggel tartani szokott kerületi és egyetemes gyűlés költségeit re­dukálni s ekkóp megtakarításokat eszközölni : vagy a gyűlések nagyobb időközönként való tartása (3 év) vagy kevesebb követnek pénzen (t. i. a kerü­let pénzén) való kiküldése áltai. Hogy pedig va­laki többfele czimén vehessen fel diurnumot, az határozottan megszüntetendő. Két indítvány a köz­gyűlés tetszésével találkozott ; egyik, hogy az es­peresség gyűléseit saját területén tartsa. — a má­sik, hogy az egyetemes egyház tudomására hozza a minisztériumnak sajnálatát a felett, hogy a Lu doviceum zászlószentelésének ünnepélyéről a prot. egyházakat »kifelejtették." A gyámintézeti gyűjtés többet tett a mult évinél. Ebből 50—50 koronával segélyeztettek : D. Szerdahely, Taksony, P.-Födémes, Gránád és Szered. Azzal az édes tudattal távozhattunk, hogy nem töltöttük a drága időt hiába. . A nógrádi egyházmegye július 9. és 10. napjain Losonczon tartotta évi rendes köz gyűlését. A lelkészek majdnem teljes számmal jelentek meg, a világi urak azonban — talán az aratás miatt — a szokottnál kevesebben voltak. Beniczky Árpád felügyelói megnyitó be­széde nagy teszésre talált. Azt fejtegette, hogy a mai viszonyok közt az egyház érdekében állana, ha az illetők felújítanák a régi jó szokást, hogy t. i. a lelkész és a protestáns családok közt bi­zalmas, benső viszony álljon fenn. W lad ár Miksa fóesperes igen terjedelmes jelentésben szá­mol be azon intézkedések végrehajtásáról, a me­lyeket a tavalyi és tavaly elótti canonica visita­tió tett.

Next

/
Thumbnails
Contents