Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Haviár Dani. Megnyitó beszéd
Tizenkilenczedi K évíolyam. 35. szam. Orosháza, 1901. augusztus 29 IVIHL EGYHÁZ ÉS ISKOLA P Előfizetés dija : Egész évre. . 12 kor. Pét évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . lOkor. Fél oldal... 8 . Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . 2 h Haviár Dániel egyházmegyei felügyelő közgyűlési megnyitó beszéde. Mélyen tisztelt egyházmegyei közgyűlés ! Szives örömmel üdvözlöm a megjelent tisztelt tagtársaimat, kik részint tisztségüknél fogva, részint mint az egyházközségek küldöttjei vesznek részt közgyűlésünkön. Bár sok ügyben kell határoznunk s igy köte lességünk az idővel takarékoskodni, mégis szives engedelmükkel, néhány perezre igénybe veszem türelmüket. Egyházi közéletünkben akár a nem ritkán jelentkező bajok és nehézségek miatt, akár a sokaknál ébredező buzgóság okából újabban mind nagyobb mértékben tapasztalható az elevenség, a munkában rósztvevés, a különböző testületeknél a fókérdósekben való czéltudatos állásfoglalás, a mi egészséges közhangulat megteremtésére elengedhetetlen. Egyházalkotmányunk szabályozta az adózási viszonyokat, melyek az előtt a legkülönbözőbb és eltérőbb irányban fejlődtek. S bárha ama rendelkezések sok méltatlanság megszűntetését czélozták ós az adóalapra nézve egyöntetű eljárást léptettek életbe, mégis sok helyütt a reméltnél kevésbbé megnyugtató eredményt létesitettek, s általában a megterheltetés nagymérvű ós sok helyen alig elviselhető. Az 1848 ik évi törvényhozás a XX-ik törvényczikkben két nagy és szabad elvet mondott ki. Az egyik szerint az e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve Külömbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg, a másik, hogy minden bevett vallásfelekezetek egyházi ós iskolai szükségéi közálladalmi költségek által fedeztessenek. ; V Mindkét elv a papiron maradt. Az első az az előtt törvényszennti államvallásnak máig fennálló előjogai miatt nem valósulhat. De a másik nagy elv megvalósításának útját vágta az önkényuralmi időszak, melyben az egyházunknak juttatott segély kisebb volt, mint az erdélyi szászoké, mely aránytalanság később is érintetlen maradt. Az uralkodó elv az volt az alkotmányos idő bekövetkezte után, hogy habár az egyházi és iskolai szükségletek közálladalmi fedezésére vonatkozó 48-iki nagy elv fenntartatik, azt valójában nem kell végrehajtani. Erre vall, hogy a törvényhozás nem tagadta meg az elvet, de rendelkezéseiben azt megkerülni igyekezett, s midőn segélyt nyújtott, az a mi önkormányzati jogaink egy-egy részének letördelésévei történt. Az 1883. évi XXX-ik törvényezikk, mely a középiskolákról szól, segélyezés esetén az általános felügyeleti jognál többet biztosit az államnak, midőn az államkormány által megállapított tantervet kötelezőnek rendeli, midőn az arányszerű tanerők kinevezési jogát fenntartja és midőn a fegyelmi eljárás során az egyetemes egyházi törvényszék Ítéleteinek felülvizsgálatát és a fegyelmi eljárás megindításának jogát köti ki. Ezen feltételek egyenesen belenyúlnak a sokszor törvényben biztosított önkormányzatba ós a 48 ki elvnek sérelmét képezik. Az 1893 ik évi XXVI. t.-cz. a tanitói fizetó. seket rerdezte, melyben a 60 forinton felüli segélyezésnél az alkalmazott tanitó választásának jóváhagyása és a fegyelmi eljárásra vonatkozólag előbb emiitett jogokat tartja fönn. S ha figyelembe vesszük, hogy a tanitói korpótlék nem sokára esedékes második részlete a 60 fortot meg fogja haladni s hogy egyházközségeink, mint
