Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli kerület
-áldozat között? föltételnek a következő két alrészéról beszélt : Áldozni a feleslegesből, a mily Könnyű ép oly értéktelen. Áldozni a szükségesből, a mily nehéz ép oly értékes. Költői szárnyalású ev. szellemű és jellemű beszédében a mai kor s egyéneinek vallástalanságát és egyháziatlanságát ostorozva az egyház iránt való tettekben é* adományokban megnyilatkozó szeretetre int és buzdit. Beszéde után a polgári iskola leány növendékei énekeltek több egyházi dalt üilyéni Erzsi vezetése alatt. Az isfcenitisztelet végeztével kezdetét vette a gyám intézeti gyűlés.-A közgyűlés kezdetén Molnár Viktor örömét fejezi ki. hogy személyesen is részt vehet, mit eddig sajnálatára, egészségi állapotának gyengesége nem engedett meg Rövidke beszédében nem akarván felemlíteni azon okokat, melyek az esperesség fejlődésót csaknem teljesen megakadályozták, nem akarván felemlíteni szemé lyeket, kiknek kötelességük lett volna a fejlődést protestáns szellemben előmozdítani ós ápolni, arra kéri a közgyűlést, felejtse el a multat. Emlékeztet arra a közmondásra: „megszűnik bölcs ós igazságos lenni az is, ki ez erényeket túl hajtja." Az esperességi élet ez irányú fejlődésének hibájául ez erények túlhajtását tekinti. Felejtsük el tehát ezeket vallásunkért, a mely a szeretet vallása és népünkért, a melynek szolgálatában állunk. Fel a munkára, mert felényire megtette kötelességót az, ki buzgón a munkához fogott, fel a munkára, ne kételkedjünk a jövőben, mert Jtülönben úgy já runk, mint az a falusi ember, ki várja, hogy a patak előtte lefolyjon, pedig az folyni fog örökkön örökkél Kéri, hogy fogjanak nyugodtan a tárgyaláshoz ós legyen jelszavunk: „Mindent vallásunkért, annak tanaiért és népünkért." Ezek után a közgyűlési pontok tárgyszerű ós nyugodt tárgyalása az esperesség kebelében uralkodó látszólagos békét a gyűlés végéig kellő határok között tartotta s csak egyes pontoknál nyilatkozott erósebben egyesek részéről a jelen kétséges helyzet által felidézett elégületlenség. Szélesebb körű eszmecserét fejtettek ki a 4. pont körül, mely esperességi jelentésben a számvevőszék lemondásának alkotmányellenes eljárása emeltetvén ki, Horváth László, mint a számvevőszék elnöke válaszol* kijelentvén, hogy a számvevőszók ez ideig már kétszer mondott le tisztéről s minthogy az utolsó esperességi közgyűlés sem szólt e tárgyhoz, hallgatását beleegyezésnek vélte s lemondását érvényesnek tekintette. Molár Viktor, Rombauer Emil, Sávek András s többek hozzászólása után a gyűlés a szemvevószók elnökségét a következő esperességi közgyűlésig tisztének folytatására kéri fel. 18 ik pontban az esperességi választásokról lévén szó a jelentések felolvasása után M a a z n y i k Gyula megjegyzi, hogy kapott szavazatait érvényesíteni nem akarja, hanem egy új esperes választást javasol a mely az ügyben véglegesen döntsön. Indítványa elfogadtatik, s egyszersmind szavazat szedő bizottság választatik Rombauer E;nil elnöklete alatt, ki ezt azon megjegyzéssel hajlandó csak elfogadni, ha a múltkori szavazat szedő bizottság eljárása, mely többek által eljárásában megtámadtatott, helyesneii kifogástalannak ismertetik el, s 18-ik pontban Petrovics Pál felolvassa véleményes jelentését Bohus Pál szabályrendeleti tervezetóról. Felöl vasásabau rámutatván a vallástanítás eddigi gyönge és félszeg oldalaira a tanítók által végzett ez ügynek sajnálatos állapotára, erős és heves szóváltásra szolgáltatott okot, különösen, midőn a szabályrendelet elvetését javasolta. Bohus Pál hosszas tanulmányozás és nagy lelkiismeretességgel elkészített munkáját — nem találván azt megfelelő módon tárgyalva — visszavonni óhajtja. A gyűlés többek hozzászólásával abban állapodott meg, hogy úgy a Petrovics valamint a Bohus dolgozata egy vizsgáló-bizottságnak adassék ki bírálat végett A többek között a liptói egyházmegye kérése is szóba kerülvén, a közgyűlés azt napirendről leveszi és nem kiván foglalkozni vele. A dunántúli kerületi közgyűlés alkalmá val Farkas Mihály nagy-geresdi lelkész mondotta az ünnepi beszédet. A bevezető szavakban rámutat a jelen kor materiális irányzatára, melynek jelszavai „az anyag minden, a szellem semmi." Ezzel szembeállítja az eszményi czélokat, a milyen a gyámiutézet is. a mik híveket képesek toborzani mégis a legsivárabb korban is. Üdvözli a vezéreket, kik lelkesen emelik az eszme zászlaját s nyomukban a hű sereget, kik Dunántúl kies halmai s áldott rónáiról az eszme hívására egybegyűltek. Az alapeszmét 2 K. 6, 1—10-ból vonja le: mi kép segíthetjük elő a vallásos szellem föllendülését? Felelete: 1. Testvéri együttmunkálkodás, 2. nemesítő példaadás, 3. szeretetteljes áldozatkészség által. Ihász Lajos kerületi világi felügyelő nyitotta meg a közgyűlést, jelentőségteljes beszéddel : Az örökké élő időnek megint egy rövid szaka repült el felettünk, a mult évben Gyönkön tartott egyházkerületi gyűlésünk óta A végtelen időnek ezen parányi része azonban, a mi rövid életünknek már jelentékeny határát teszi ki. A rohanva haladás és fejlődés korszakát éljük A politikai áramlatok, a világesemények ós a hatalmak érdekei, folytonos változást idéznek eló, úgy a népek, mint egyeseknél. Mig a művészet, ipar, gazdaság ós egyéb alkotások feltartóztatlanul, óriási lépésekkel mennek elóre, addig az erkölcsi világ egyik végletből a másikba esik.