Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli kerület

-áldozat között? föltételnek a következő két alrészéról beszélt : Áldozni a feleslegesből, a mily Könnyű ép oly értéktelen. Ál­dozni a szükségesből, a mily nehéz ép oly értékes. Költői szárnyalású ev. szellemű és jellemű beszédében a mai kor s egyéneinek val­lástalanságát és egyháziatlanságát ostorozva az egyház iránt való tettekben é* adományokban megnyilatkozó szeretetre int és buzdit. Beszéde után a polgári iskola leány növendékei énekeltek több egyházi dalt üilyéni Erzsi vezetése alatt. Az isfcenitisztelet végeztével kezdetét vette a gyám intézeti gyűlés.-A közgyűlés kezdetén Molnár Viktor örömét fejezi ki. hogy személyesen is részt vehet, mit eddig sajnálatára, egészségi állapotá­nak gyengesége nem engedett meg Rövidke be­szédében nem akarván felemlíteni azon okokat, melyek az esperesség fejlődésót csaknem teljesen megakadályozták, nem akarván felemlíteni szemé lyeket, kiknek kötelességük lett volna a fejlődést protestáns szellemben előmozdítani ós ápolni, arra kéri a közgyűlést, felejtse el a multat. Emlékeztet arra a közmondásra: „megszűnik bölcs ós igaz­ságos lenni az is, ki ez erényeket túl hajtja." Az esperességi élet ez irányú fejlődésének hibájául ez erények túlhajtását tekinti. Felejtsük el tehát ezeket vallásunkért, a mely a szeretet vallása és népünkért, a melynek szolgálatában állunk. Fel a munkára, mert felényire megtette kötelességót az, ki buzgón a munkához fogott, fel a munkára, ne kételkedjünk a jövőben, mert Jtülönben úgy já runk, mint az a falusi ember, ki várja, hogy a patak előtte lefolyjon, pedig az folyni fog örökkön örökkél Kéri, hogy fogjanak nyugodtan a tár­gyaláshoz ós legyen jelszavunk: „Mindent vallá­sunkért, annak tanaiért és népünkért." Ezek után a közgyűlési pontok tárgyszerű ós nyugodt tárgyalása az esperesség kebelében ural­kodó látszólagos békét a gyűlés végéig kellő ha­tárok között tartotta s csak egyes pontoknál nyi­latkozott erósebben egyesek részéről a jelen két­séges helyzet által felidézett elégületlenség. Szé­lesebb körű eszmecserét fejtettek ki a 4. pont körül, mely esperességi jelentésben a számvevő­szék lemondásának alkotmányellenes eljárása emel­tetvén ki, Horváth László, mint a számvevő­szék elnöke válaszol* kijelentvén, hogy a szám­vevőszók ez ideig már kétszer mondott le tisztéről s minthogy az utolsó esperességi közgyűlés sem szólt e tárgyhoz, hallgatását beleegyezésnek vélte s lemondását érvényesnek tekintette. Molár Vik­tor, Rombauer Emil, Sávek András s többek hozzászólása után a gyűlés a szemvevószók el­nökségét a következő esperességi közgyűlésig tisztének folytatására kéri fel. 18 ik pontban az esperességi választásokról lévén szó a jelentések felolvasása után M a a z n y i k Gyula megjegyzi, hogy kapott szavazatait érvényesíteni nem akarja, hanem egy új esperes választást javasol a mely az ügyben véglegesen döntsön. Indítványa elfo­gadtatik, s egyszersmind szavazat szedő bizottság választatik Rombauer E;nil elnöklete alatt, ki ezt azon megjegyzéssel hajlandó csak elfogadni, ha a múltkori szavazat szedő bizottság eljárása, mely többek által eljárásában megtámadtatott, helyesneii kifogástalannak ismertetik el, s 18-ik pontban Petrovics Pál felolvassa véleményes jelentését Bohus Pál szabályrendeleti tervezetóról. Felöl ­vasásabau rámutatván a vallástanítás eddigi gyönge és félszeg oldalaira a tanítók által végzett ez ügynek sajnálatos állapotára, erős és heves szó­váltásra szolgáltatott okot, különösen, midőn a szabályrendelet elvetését javasolta. Bohus Pál hosszas tanulmányozás és nagy lelkiismeretességgel elkészített munkáját — nem találván azt megfe­lelő módon tárgyalva — visszavonni óhajtja. A gyűlés többek hozzászólásával abban állapodott meg, hogy úgy a Petrovics valamint a Bohus dolgozata egy vizsgáló-bizottságnak adassék ki bírálat végett A többek között a liptói egyház­megye kérése is szóba kerülvén, a közgyűlés azt napirendről leveszi és nem kiván foglalkozni vele. A dunántúli kerületi közgyűlés alkalmá val Farkas Mihály nagy-geresdi lelkész mon­dotta az ünnepi beszédet. A bevezető szavakban rámutat a jelen kor materiális irányzatára, mely­nek jelszavai „az anyag minden, a szellem sem­mi." Ezzel szembeállítja az eszményi czélokat, a milyen a gyámiutézet is. a mik híveket képesek toborzani mégis a legsivárabb korban is. Üdvözli a vezéreket, kik lelkesen emelik az eszme zász­laját s nyomukban a hű sereget, kik Dunántúl kies halmai s áldott rónáiról az eszme hívására egybegyűltek. Az alapeszmét 2 K. 6, 1—10-ból vonja le: mi kép segíthetjük elő a vallásos szel­lem föllendülését? Felelete: 1. Testvéri együttmunkálkodás, 2. nemesítő példaadás, 3. szeretetteljes áldozatkészség által. Ihász Lajos kerületi világi felügyelő nyi­totta meg a közgyűlést, jelentőségteljes beszéddel : Az örökké élő időnek megint egy rövid szaka repült el felettünk, a mult évben Gyönkön tartott egyházkerületi gyűlésünk óta A végtelen időnek ezen parányi része azon­ban, a mi rövid életünknek már jelentékeny ha­tárát teszi ki. A rohanva haladás és fejlődés korszakát éljük A politikai áramlatok, a világesemények ós a hatalmak érdekei, folytonos változást idéznek eló, úgy a népek, mint egyeseknél. Mig a művé­szet, ipar, gazdaság ós egyéb alkotások feltartóz­tatlanul, óriási lépésekkel mennek elóre, addig az erkölcsi világ egyik végletből a másikba esik.

Next

/
Thumbnails
Contents