Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VII. Temető - Justh Sámuel

-dijat tiizck ki; a dallam magyar ryilin usú, s orgonakiséreltel vagy férfikarra is letéve legyen. A dijat csak arra érdeme« mű kapja meg; a zenemű az „Evang. Egyház és Iskola" októberi vajamelyik számában jelenik meg, különben a szeizó tulajdona marad. Beküldés ideje június 20. Orosházán, 1901. január 15-én. YEBES JéZ8EF szeikesztô. ! TEMETŐ. ! Alig álloltunk meg az újév és az új XX ik évszázad küszöbén, már súlyos veszteséget tapasztaltunk Justh Sámuel István véletlen halálavai, ki mint strázsai lelkész a XIII. városi egyházmegye fóesperese és mint tiszai kerületi pénztáros is egyaránt koszorús érdemeket szerzett inagánaE. Született Mathaóczon 1828 ik évi deczember 26-án. Az elemi iskolákat szülővárosában bevégezvén, a rozsnyói gimnáziumban a magyar nyelv elsajatitása végett bárom évig 1840/41, 1841/42 és 1842/43 tanult. Tanulmányait lolytatta az eper jesi collégiumban 1843—1849, a bölcsészeti és theológiai tudományokat hallgatván. A szabadságharcz évébei 1849/50 sehova sem mozdulhatván, a mathäcezi tanitói állomásban találjuk. A következő 18"0/51. évben Veres Pál házánál — Keográd — mint magán nevelő működött. Az 1851. év május 6 án Nagy-Kóczén Reich Sámuel püspöki helyettes előtt letette a hitjelölti vizsgát úgy, hogy ó volt az első hitjelölt ezen szomorú időben, mikor az ostromállapot alatt autonom jogaink is felfüggesztettek A következő két évben 1851/52 és 1852/53 Bécsben találjuk, hol a theológiai intézetben theológiai és az egyetemen is természettudományi tárgyakkal foglalkozott. Innen egyhangúlag megválasztotta a mathaóczi egyházközség a felsőbb osztályok vezetésére, mely állomáson 1855. évi november 9 ig áldással működött. Ugyanazon évben a bártfai német egyház megválasztotta lelkésznek, november ll«én To pp e r t z e r Lajos János lőcsei lelkész és püspöki hetyettes felavattatván, S z o p k o Márton kallai Jelkész és VI. szabad királyi városok egyházmegyei fóesperese által új, diszes hivatalába beiktattatott, Ezen állásban maradott 1862. évi jan. 6-ig, mely napon a sztrá/.sai község által egyhangúlag lett lelkésznek megválasztva. Bártfáról 1862 PVÍ márczius 9-én búcsúzott el és ugyan ezen hó i 6 án Sztrázsán leit bevezetve új hiva talába es június 24-en Izsákfalvan tartott Xlll. városi egyházmegyei közgyűlés alkalmából ezen esperesség kötelékébe felvétetett. Ebben az állásban hivalalos teendőin kivül évekig magán neveléssel foglalkozott. Az egyházmegye, bizvan az ó kipróbált munkaképességében, őt egymásután megtisztelte az iskolák vezetésével, az alesperesi hivatallal és 1896—1901-ig január 4-én bekövetkezett hirtelen elhalálozásáig, a főesperesi állomással. Egy időben a tiszai kerületnél is mint pénztáros hiveti működött. Életének pályafutása tehát tartott 72 évig és 8 napig. Temetése nagy részvéttel ment végbe, f. évi január hó 7 én. Nemcsak a Xlll. városi, de a szomszéd egyházmegyék is számosan voltak képviselve a gyászos szertartásnál, melynél közreműködtek Weber Samu és Wünschendorfer Károly mint szónokok és a fel kai dalárda az összhangzó szép ének előadásával. A boldogult érez koporsóját díszítették a XIII. városi egyházmegye. a község, a család és sok más tisztelő koszorúja. Kilencz unokán kivül siratja négy gyermeke gondos és szeretetteljes atyját és pedig Just Irén, férjezett Antóny Jánosné, Justh Alfréd bártfai lelkész, M a r c z y Olga mostoha leány férj, F o 1 g e n s Kornélné és Justh Oszkár. Kétszer is megnősült a boldogult, de mind a két nejét elragadta a halál, utolsó éveit magánosan töltötte. A boldogúlt hiven teljesítette kötelességét az egyház és a család iránt. A Mindenható nyugoszs/.a sok bokros munkájától. Édes és boldog legyen örökös nyugalma ós áldott emlékezete köztünk. WEBEB SAMU. ÜZENETEK. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozom A. J. Nagyon köszönöm : máskor is tisztelje meg lapunkat! — P. S. Köszönöm. — K. S. Örülök, hogy a hosszú hallgatásnak vége szakadt! — M. N. Igen, Szeberónyi Lajos válaszol dr. Sieberónyi János nyilatkozatára, s azt mondja, hogy ö azt komolyan nem veheti, „a nyilatkozatban közölt ömlengés valóságos blaszphemia, melyben csak hatást kereső pózt lát." Ügy tudom, hogy nagybátyja neki, tábori püspök, a ki negyven évi működése után most kapott valami elismerést, már t. i. Szeberónyi Lajostól ilyent, felsőbb helyről más formát. — Wl- E» Bocsánat, félreértés van a dologban ; ón hátralékot kértem, nem tanácsot; ön pedig tanácsot küldött, hátralékot nem. Inkább megfordítva szerettem volna! — Zs. Wl. A legközelebbi számban készséggel közlöm a felvilágosítást. k