Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pestmegye

^szükség esetén pedig egybehívandó az egyházta­nács is." A cura pastorális miként leendő gyakorlására nézve kimondta az értekezlet, hogy a lelkipász­torkodás kérdését a maga részéről sem tartja paragrafusokba foglalhatónak, a mint hogy a Kruttschn itt fele javaslat sein akart kötelező erejű szabályrendelet, hanem csak hasznos útmu­tató lenni. Örömmel üdvözli a kefület azon szán­dékát, hogy a cura pastoralist tárgyaló magyar művet akar készttetni, az ügy közérdekű voltánál fogva azonban helyesebbnek tartaná, ha maga az egyetem karolná fel s valósítaná meg ezt az üdvös eszmét. A magyar evangéliomi belmissiói egylet alap szabály tervezetére vonatkozólag az volt az érte­kezlet véleménye, hogy külön belmissiói egylet létesítése fölösleges, mert hisz minden lelkésznek lelkiismeretbeli kötelessége, hogy saját egyházá­ban legjobb tehetsége szerint munkálja a bel­missió ügyét Azon kérdést: hogy az olyan tanitó, ki nyug­díjaztatott, bár nem munkaképtelen, kapjon-e az intézettől segélyt, megoldva látja az értekezlet a segélyegyleti alapszabályokban, a melyek világo­san kimondják, hogy segélyre csakis azon intézeti tagok vannak jogosítva: „a kik elaggottság, el­erőtlenedés ós elszerencsétlenülés folytán kép te­lenekkké váltak a szolgálatra," minélfogva munkaképes, bár nyugdíjazott tanitó ilyen se gélyre igényt nem tarthat. A szarvasi tanítóképzőre Alberti 5 évre 5 koronát, Horeczki László albertii egyházfel ügyelő 5 évre 5 koronát, Kecskemét az intézet fennállásának idejére évi 20 koronát, Pilis mind­addig, mig az intézet segélyre szorul, évi 50 ko­ronát, Rákospalota egyszer s mindenkorra 20 koronát, Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkész évi 20 koronát szavaltak meg. A közgyűlés ki­mondta, hogy ezen kimutatást a kebelbeli egyhá­zakban követendő példáúl körözteti. A mult évi kerületi jegyzőkönyv 48. pont­jával kapcsolatban a hivány kiállítása és megerő­sítéséért járó dijakról alkotandó szabályrendeletet illetőleg az esperesség a bányakerületi utasítások­ban foglalt s mai nap is érvényben levő szabály­rendeletet kivánja fenntartani. Arad. Az ev. egyház elemi iskoláját, melyet az utolsó tanévben 30 tanu'ó közül csak 10 evang. látogatott, éppen a hiányos látogatás követ­keztében beszűntette. A hiányos látogatás oka a •nagy távolság volt, melyben a tankötelesek az iskolától laktak, a kiket azért szülőik inkább a kö­zelebb fekvő községi iskolákba küldtek. A város által évenkénti segély czimén kapott 2000 koronát az egyház tovább is kapja egy — legközelebb szervezendő — hitoktatói állomás javadalmazására. Kívánatos, hogy a hitoktató már a küszöbön álló tanév elején kezdhesse meg a vallástanitást. Az evang. theológusok Otthona 1900/ 1901. évi jelentése, töz áldott munkájú intézet működéséről igazán örvendetes jelentést ad e ki­csiny két ivnyi füzet. A theol. Ó.thont tudvalevő­leg a millenium nagy égében a honfoglalás em­lékére alapították. Azóta kicsiny kezdettől virágzó intézetté fejlődött. Az elmúlt évben 28 ifjú talált fedele alatt ingyen, vagy olcsó szállást s vezetői Dr. Masznyik Endre és Kovács Síndor fá­radhatatlanul azon vannak, hogy az intézet nem­csak az egyháznak, a valódi keresztyén szellem­nek, hanem egyszersmind a magyar műveltség­nek ós hazaszeretetnek is dajkája legyen. Érde­kes dolog, hogy az intézet összes kiadásait, mintegy 7000 koronát, önkéntes adakozásokból fedezi s az egyetemes egyház, a kormányzó ha­tóság semmivel sem járul fenntartásához. Öt év óta kerek számmal 50000 kor. gyűlt össze e Cíólra, a mi azt bizonyítja, hogy a theol. Otthon megnyerte a hivek bizalmát ós szeretetét. A mult esztendőn különösen nógrádi Szón tág h Pál v. b. t. t. szerzett nagy érdemeket az intézet alap­tőkéjének gyarapítása körül. A vagyon értéke ez idő szerint 34796 k.. a miből egy évi gyarapodás 3580 k. A vagyon legnagyobb része, zálogleve­lekben van elhelyezve A lefolyt évben 10 ingye­nes, 3 fóldijas és 15 kedvezményes lakó havi 12 k. volt az intézetben. A könyvtár 910 kötetből áll; az olvasó terembe 48 folyóirat járt. Az ifjú­ság máj. 3-án megtekintette a dévényi Árpád szobrot, ezenkívül is több kirándulást tett. Az intézet orvosa dr. Dobrovits Mátyás volt, aki az intézetnek különben is egyik legnagyobb jóte­vője. Az évi jelentést Obuch Jánosról, az Ott­hon egy elhunyt tagjáról szóló gyászjelentés ós egy lelkes adakozásra hívó szózat egészíti ki KÜLFÖLD. Németország. Az „Evang. Bund" XIV. nagygyűlését f. ó. október hó 8—11. napjain tartja Boroszlóban. A különben is gazdag tárgysoro­zatból kiemelendók a leginkább napi kérdésekkel fog­lalkozó előadások. Előadást ígértek: D. Witte, az „Evang. Bund" feladata és a ker szeretet gya­korlásáról; Lache ti mann lelkész, a franczia­országi evang, mozgalomról; D. Mir bt, a cent­rum türelmi indítványáról; D. Le uschner, az új-szövetség prot. jelleméről; Mahnert, az osz­trák evang. mozgalomról. A felsorolt nevek bizto­sítják az előadások kitűnő voltát. — A gyűlésen részt venni akarók, lakás iránti kérelmeikkel for­duljanak szept. 20 áig Müller lelkészhez Borosz­lóban I. Kirchstrasse 23—24. part. Spanyolország. A klerikalismus és anti-

Next

/
Thumbnails
Contents