Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - VI. szab. k. városi egyházmegye

KÜLFÖLD. A Gusztáv Adolf egyesületnek az 1900­ík évben 1 997,872 márks bevétele volt. Fenn­állása óta 35.821,771 márka segélyt osztott ki. Az elmúlt évben az ó támogatásával 38 templo­mot, imaházat, és kápolnát avattak fel s 27 nek vetették meg az alapját. 22 gyülekezet a segélye­zendők sorából kilépett. 49,600 márka az összeg, a mely egészben egy egyházközség fölsegélyezésére fordíttatott, 40 új gyülekezet lépett a segélyezendők sorába. A Gusztáv Adolf egyesület lipcsei fiókjáról Jóbhirek érkeztek. A lipcsei bank bukása folytán ér­zekeny vesztesség érte az egyletet, s mint érte­sülünk, Panií superintendens és központi elnök egy külön egyházi beszédben is megemlékezett a katasztrófáról. Június 17 —19. napjain tartotta kü­lönben szokásos évi ünnepét. A nagy szeretetado­mányt : 3000 márkát a cseh braunaui egyházköz­ségnek. a 30 éves háború eme vértanúi egyházá­nak juttatta. Egy silóziai és egy bajor egyházköz­ség egyenként 1500 márkát kapott. A lipcsei egy­let a gyűjtés tekinteteben 124,589 márka összeg­gel 4 ik helyen áll. A gyűlés idején még csak nem is sejtették a néhány nap múlva bekövetke­zett végzetes katasztrófát. Végül a dresdai egy­let 54 ik évi nagygyűlését, Bischofswerdában tar­totta. Évi bevétele az utolsó 5 óv alatt 69,000 márkáról 104,009 márkára emelkedett A nagy szeretetadományt: 7000 márkát ugyancsak a 30 eves háborúból ismeretes Klostergrab vértanúi egyháza kapta, mig Dux és Podersam egyház­községe egyenként 1500 márkában részesült M ind két gyűlés hatalmasan protestált a zwickaui pápás nagygyűlés protestánsellenes szidalmazásai ellen. Az már igaz, hogy a pápás nagygyűlések Német országban és Ausztriában nem folyhatnak le szi­dalmazások nélkül. E tekintetben az ev keresz­tyénség, Gerock, a nagy német ev. szónok szép szava szerint valóban Krisztus szolgai köntösét viseli I Theol. kurzust tartanak ev. lelkészek ró szére szept 30,—okt. 5-ig Erlangenben, a melye­den Evald tanár „A keresztyénség lényegéről s a theológia feladatáról," Ihm eis tanár „A na­ponkénti bűnbocsánatról," s Lötz tanár „Jezsaiás 40—66 fejezetéről" tart előadásokat. Augusztus első napjain különben Greifswaldban is tartanak ilyen szűnnapi kurzusokat. Ezeken Zöckler „A bibliai csudáról ós a legújabb történettudomány­ról."^ Kr op a t s c h e k „Luther inspirátiója elmé­letéről a maga történeti összefüggésében, " S c h u i t­ze „A jelenkori vallásos festészetről," Lezius königsbergi tanár „Lutherről ós Kantról," Rie­del „A szombatról s az ünnepekről Izraelben," Nathusius „Az egyházközségi ós közösségi ideál történeti átalakulásáról," Kögel „A héber Jevél christológiájáról és Nathusius "„A kon­firmátió gyakorlatáról a pogány misszióban" tar­tanak előadásokat. Valóban haladüak ós művelód nek a mi lelkészeink Németországban, mig mi a napi bajokkal és megélhetés gondjaival vagyunk elfoglalva szüntelen. Külső viszonyaink gondozása mellett alig érünk; rá a belső dolgok ápolására é& fejlesztésére I A reform kath olicismus számára nin­csen hely Rómában és a mai papismusban. Íme Schell würzburgi theol. tanár szánalmas esetét igen gyorsan Müller müncheni lelkész és ismert nevű bölcselő esete követte, kinek „A reformka­tholicismus, mint a jövő vallása" cz. műve a pápás Indexbe került. E hirhedt jegyzék kongre­gátiója nem tűri meg a világosságot s a szabad­ságot a vallás dolgában, bár legújabban sok bajt és gondot okozott neki Grassmann kivonatos röp­irata „Liguori moráltheológiájáról," és a pápához intézett „25 nyilt tevele." E röpirat több német sajtóbiróság előtt is megfordult, s akadt olyan is, mely annak tendentiáját bizonyos proselytásban látja a protestantismus javára. Igy a nürnbergi bíróságnak a röpiratot konfiskáló végzése szerint is Grassmann vállalatának az volna a czélja, hogy Liguori moráltanainak kifejtésével a kath. egyház­ból való kilépést segítse elő. Mi több, ha Liguori laza morálist tanít, s a férfi és női ifjúság sze­méremérzetét sérti a gyóntatószókben, úgy az e biróság szerint már „a kath. egyház szidalmazá­sával azonos „Úgy látszik némely birói körökben feledik azt, hogy Liguori „Dr. ecclesiae," ki mint ilyen normatív tekintélylyel bir a pápás katholi cismusban. Öngyilkosságot követett el Marburgban egy ottani ev. lelkésznek 19 éves fia és egyetemi hallgató. Forrásunk szerint „a modern tudomány rabolta el hitét és kergette a szerencsétlen fiatal embert a halálba Theológiát tanult, de kételyei a jogtudományokhoz vitték Szülei házának és gyermekségének hite s a modern theológia fel­fogása ellentétbe került, marczangolta keblét s a rettenetes Katasztrófával végződött Hogy öntudatos elhatározással követte el az öngyilkosságot, ször­nyű tette előtt közvetlanül irott következő levele igazolja: „Kerestem az Istent s 3 évig küzdöttem egy kinyilatkoztatásért, de nem találtam. Nem él­hetek igy : átvenni a jót és a rosszat, a mint jön, mert ez haláloruot jelenti. Elzárkózva, a mint éltem, keresem a bizonytalan halált Nem Ítélhet­tek meg engem, mert nem ismeritek küzdelmei­met. 1 Addig az „Alig. Ev. Luth. K. Ztg" tudósí­tása s bizonyos tendentiával közli a „Freimund" következő megjegyzéseit : Ha e reményteljes fiatal­ember szánalmas végét tekintjük, ki hitetlenségé­nek és kétségbeesésének esett áldozatul, úgy mél­tányolni tudjuk egy gieseni theol. tanárnak egy évvel azelőtt tett ama nyilatkozatát, a mely szerint „az akad. tanárok feladata első sorban az ifjúság.

Next

/
Thumbnails
Contents