Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Vasi közép egyházmegye

az egyházmegye buzgó felügyelője ez évben is leiette KO koronáját az egyházmegyei gyámolda oltárára és hogy a gyűlésen jelen volt papok valamennyien beléplek a lelkészfiakat segélyzó egylet tagjai közé. r. 1. KÜLFÖLD Hariiack „A keresztyénség lényege" czimű művet még mindig igen élénken tárgyalják, vitatják és támadják Németországban. Állandó tárgya a níipi. az időszaki sajtónak és a lelkészi értekezleteknek egyaránt. S mig Beyschlag által kissé „világiasnak" nevezett „Christi. Welt" benne bizonyos „mintaszerű dogmatikát" lát, mely az irodalmi tárgyalás teréről immár a lelkészi értekezletek csendes termeibe is eljutott, addig a Bajorországban minap megtartott meiningeni zsinat hatalmas szóval protestált Harnack művének állitólages „alaprontó tévedései" ellen. Utóbbi sze rint e mű éppen azt zárja ki az evang. hirdetés bői, a mi a keresztyénség legsajátosabb lényegét képezi, már t. i. Jézus Krisztust, az isten fiát s a világ megváltóját. Ugy látszik nekünk, hogy mint annak idej én Ritsch 1, a nagy göttingai moráltbeológust, úgy most nagyhírű Követőjét Harnack tanárt is műve megielenése alkalmából a theol. és egyházpolitikai pártharczokba keverik Németországban, s nem tudják neki elfelejteni azt a mozgalmat, a melyet néhány évvel ezelőtt az apostoli hitvallás ellen intézett a tudományos theol. világban. De a június 5 iki berlini lelkészi értekezlet is állást foglalt Harnack műve ellen, a következő határozattal : „A berlini lelkészi értekezlet ugyan nem akarja elvitatni Harnaak művétől azt a törekvést, a melynél fogva meg akarja ismertetni sok tekin tetben keresztyénellenessé vált nemünkkel a keresztyénség áldásait, másrészt azonban mégis kénytelen hangoztatni azt a meggyőződését, a mely szerint a keresztyénség lényegéről tartott lö felolvasás a rég meghaladott rationalismus felületes álláspontjára való sülyedésével a keresztyénség irásszerű és történeti lényegének háttérbe szorításával sem a históriai érzéknek, sem a valódi evangeliomnak, sem pedig az emberi vallásos szükségletnek meg nem felel. Az értekezlet a re formátusokkal s minden idők valódi hívőivel, a kikből a Szentlélek ereje szólott, egyetemlegesen vallja, hogy Krisztus, mint isten fia elválaszthatatlan összefüggésben az evangéliommal a keresztyénség központját képezi, a mint hogy vallja az egész keresztyénséggel : hiszünk a Jézus Krisztusban, istennek egyszülött fiában, ami urunkban!" Megjegyezzük még. hogy a berlini lelkészi értekezlet Kahler hallei tanár és ismert nevű dogmatikus előadásának behatása alatt hozta meg fenti resolutióját, a melylyel szemben mi csak a/,t mondhatjuk, hogy Harnack, berlini tanár művének esze ágában sem jutott kiszorítani Krisztust, hitünk alap- és szegletkövét az evangéliomból s ez alkalommal is hangsúlyozzuk, hogy Németországban, Róma nagy örömére, a theol. pártharczok ártanak legtöbbet az ev. egyházias hitéletnek. A belmissiónak szeptember havi 31 ik kongresszusán Eisenachban a következő kérdéseket fogják tárgyalni : Luther állása korának erkölcsi és sociális szükségleteivel szemben az ev. egyházra való jelentőségét tekintve" s „A művészet az evangéliom világánál tekintve." A kérdések előadói még nincsenek megjelölve. A spepiális értekezleteken a következő kérdések kerülnek elő : „A lelkipásztori gondozás a foglyokon," „A női diakonia új útjai." „A polgári törvénykönyv, és a belmissió" s „A keresztyén társas élet feladatai az egyházzal és a belmissióval szemben." Bizonyára érdekps és tanúlságos thémák ! Az ünnepi szónoklatot Dibelius drezdai és Lac h mann nürnbergi lelkész fogja tartani. Két keresztyén sociális kongreszs zu s is ülésezett a közel mult napokban; az egyik Braunsveigban, a másik Stuttgartban. Elóbbin Nobbe, gazdasági tanácsos elnökölt. Az azon tárgyalt és behatóbban megvitatott kérdések közül Dörries lelkész, „A szegények evangélioma

1-' czimű beszédgyűjtemény szerzője „Az egyházközségek nevelői munkásságáról a sociális bajokkal szemben." Pfannkuche osnabrücki lelkész „a munkásod közművelődési szükségleteiről" Berlepsch miniszter „a sociális fejlődésről a socialista törvény eltörlésének első évtizedében" és Sohnrey „a falusi jólét emeléséről" értekezett. Luthardt lapja csak a két utolsó előadásról szól elismerőleg s aitalában korholja a hanyatlás útján lévő kongresszus Harnack féle élettelen liberalismusát. Igy Nobbet „pessimismussal," Dörriest „hypersocialismussaí." Ptannkuche előadását „rajongó idealistnussal* vádolja. Igy természetesen nagyon könnyű kótségbevonni e^y ilyen munkás sociális kongresszus életrevalóságát és pedig csak azért, mivel azon többé nem az agitatórius Stöcker, hanem az előkelőbb es mérsékeltebb irányú Harnack és Kaftan vi szi a szót. Egészen másként itél a mi forrásún À a szabad egyházi sociális értekezlet stuttgarti üléseiről, a melyeknek ma 1549 tagja van. E kongresszus Stöcker behatása alatt mindinkább az ev. egyházias gondolkozás és cselekvés medrébe került. Az első előadást Heim dettin geni lelkész tartotta „a társas községi mozgolódásról Luther szellemében," a melyben különösen a komolyabb lelkületű keresztyének szorosabb tömörülésének szükségességét vitatta. A legérdekesebb előadást Stöcker lelkész tartotta „Lehet e