Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pestmegye
megkerestessék az iránt, miszerint a községekben a vasárnapi islenitiszleJet alatt hivatalos teendők ne végeztessenek s a jegyzők azon időre feléket ne idézzenek. A mennyiben gyakran előfordul, hogy a hatóságok a népet, mely Szent István napján mezőgazdasági dolgait végzi, büntetik, az értekezlet az ily féle büntetések megszüntetése iránt a kellő lépések megtételét kivánja, mert a törvény csak az ipari munkára vonatkozik. Kimondta az értekezlet s ezt az esperes gjűlésre terjeszti fel, hogy tanitók egy házhatósági engedély nélkül állami anyakönyvvezetók ne lehessenek. Azon kérdés eldöntése : vájjon a nyugalomba vo nuit lelkész húzhat e jövedelmet a rendes papi fizetésből, de csak azon összegig, mely a különféle lorrásokból kapott segélyekhez az 1600 koronáig hiányzik, s csak addig, mig az egyetemes nyugdíjintézetnél nyugdíj igénye érvényesült. Esetről esetre az esperességre bizassék. Mielőtt e nagy fontosságú tárgyban az illetékes nógrádi esperes ségi közgyűlés dönteni fog, itt csak azt a kér* dóst tartom szükségesnek feltenni, a melyik ki kerülte az értekezlet figyelmét, hogy azon esetben, ha a nyugalomba vonuló lelkész a rendes papi fizetésből is húzhat jövedelmet, ha rendes s működő lelkész fizetése nem több a törvényes 1600 kor. minimumnál, vájjon az esetleg igy hiányzó összeget a működő lelkésznek ki fogja pótolni? Ezt bizony jól meg kell fontolni. De egyáltalán megfontolandó: tanácsos-e, lehet-e a rendes s működő lelkész hiványa szerinti jövedelmét ily czimén is csonkítani? Elhatározta az értekezlet, hogy a fő- és alesperes munkája oly kép osztassék fel, hogy az al esperes a tanügyet s rendszerint a gyámintézeti ögyet vezesse s a fóesperest akadályoztatása esetén helyettesítse. A lelkésztestvérek elfogadták az alsó nógrádi papi értekezlet azon indítványát, hogy a konfirmáeziói oktatás lehetőleg 8 hétig tartson, s tankönyvül a Korén félét ajánlja. Érdekes és elég heves vitát idézett elő a geresdi egyezség ügye Az értekezlet tiltakozik ezen egyezség megkötése ellen, mert alkotmányellenes, a mennyiben az egyes egyházak megkórdeztetése nélkül köttetett meg. Hát a mi igaz, igaz. Sok egyház még azt sem tudja, hogy az efféle egyezség már tényleg létezik. Azt egyetemes határozat előtt az egyes egy házaknak alkotmányosan táj-gyalniok kellett volna. Most már minden későn van, hiszen ref. testvéreinknél ezen egyezség — ha nem tévedek — i. é. júl. 1 én már életbe is lépett. Az 1848. évi XX. t. cz. végrehajtásának a sürgetése elhatároztatott. Helyes. Ezt a nagy fontosságú kérdést többé nem szabad levennünk a napirendről. — Végre W lad ár Viktor szügyi lelkész s volt alesperes indítványára elhatározta az értekezlet, ^miszerint kéressék fel dr. Balti k Frigyes püspök úr ó méltósága, hogy egy bizottságot hívjon össze, a mely hivatva lesz intézkedni a nógrádi ág. h. ev. esperesség történetének niígirása iránt. V. L. A lelkészek tanuló fiait segélyző egyesületibe újabban tagokul jelentkeztek a [következők : 61. Pálmay Lajos rétii lelkész alap tó 62. Svóiády Lajos tatrangi lelkész rendes 63. Majba Vilmos bpesti hitoktató 64. Peirovics Pál fürészmezei lelkész Redei Károly pusztaföldvári lelkész a rendes tagok sorából az alapitók közé vétette fel magat. Az iglói ág. hity. ev. főgimnázium „Ertesitőjéből." A napokban az iglöi ev. főgimnázium ^Eriesitóje" került a kezembe s ott az „ösztöndíjak" rovatában a következő különös, mondhatnám feltűnően visszás dologra akadtam : ösztöndíjban részesült a mult 1900/1-ik isk. évben — nem számítva a 22 pont alatt levő Szaltzer Lajost, a ki tavalyi diák — összesen 29 tanuló, a kik közül 13 ág. hitv. e v. és 16 más vallású volt. A kiosztott- ösztöndijak összege az Értesitó szerint 1080 kor. volt, ebből jutott más vallásuaknak 536 kor. tehát több mint az összegnek a fele. Én nem ismerem az iglói főgimnázium ösztöndíj alapitványainak természetét, de azt hiszem — mert mást egy evang. főiskola alapítványánál tel se lehet tetelezni — hogy ezeknek első sorban az volna a czeljok, hogy az arra érdemes evangelikus tanulók segélyezésére fordíttassanak s nem az, hogy az evang. egyház keserves fillérein fenntartott főiskolában, hitbuzgó evangélikusok által létesített alapítványokból, más egyházak részére ós javára neveljék a tanult embereket. Ugy látjuk, hogy a főgimnázium tanári kara es tanácsa ezt szem elől tévesztelette s hogy túlságos liberálismusból elfelejtette Pál apostolnak azon jelentő sógteljes mondását (Gralata 6, 10) „Mindenekké jót tegyünk, kiváltképpen pedig a mi hitünkne* cselédeivel " Ha ezt az elvet a más felekezetű főiskolákban szigorúan betartják, azt hiszem, hogy ezt szem elöl téveszteni nálunk sem szabad. Jo volna, ha a tiszai egyházkerület az mondaná az adományozó testületeknek: „Urak, talán még sincs ez egészen jól!" — a— A pestmegyei ág. h. ev. esperesség reudes közgyűlését Budapesten tartotta meg. Az ülésen Ben icz ki Lajos másodfelügyelő üdvözölvén a megjelenteket, fájdalommal emlékezeit meg a volt felügyelő, báró Podmaniczky Géza eltávozásáról, kinek emléke aranybetükkef lesz bevésve mindannyiok szivébe. Báró Podmaniczky Gréza meghatva köszönte meg a 10 éven át tanúsitot jóságot és szeretetet. Megnyugvással távozik, mert érzi, hogy te-