Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Budapest
keit igazán szivén viselni akaró ev. tanfértiúra bízná a gimnázium vezetését annyival is inkább, mert az intézetnek küszöbön álló állami segélylyel való állandó részesítése miatt is erre nagy a szükség. A pesti ág. hitv. ev. magyar és német egyházgyülekezet közgyűlés: tartott, melyen első sorban az évi jelentést olvasták fel, melylyel kapcsolatosan az elhalt dr. Vétse y István volt iskolai II. felügyelő és Kuli mann Lajos egyháztanácsos emlékét jegyzőkönyvileg megörökíték, a Budapestről elköltözött s állásáról lemondott dr. Králik Lajos közfelügyelő és Paulik János hitoktató-lelkész érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítik és hálás köszönettel tudomásul veszik, dr. Králik Lajost átiratban köszöntik, A pénztárosoknak, gondnokoknak a felment vényt megadják. A 75,900 koronára rugó költségelőirányzatot elfogadják. Dr. Schneberger Nándort egyhangúlag rendes tanárrá választották. Többek felszólalása után a gimnáziumnak a városligeti fa sorban való megépítését elhatározták. Egy hetedik hitoktató-lelkészi állást rendszeresítettek, melynek betöltésével az egyháztanácsot hatalmazták fel. Megválasztották közös felügyelőnek : F a b i n y i Gyula, közös gondnoknak: Step h a ny Lajos, első iskolai felügyelőnek: dr. Mágócsy Ditz Sándor, második iskolafelügyelőnek: dr. Haberern J. Pál, iskolai gondnoknak: Walt h er Ágost, szindikusnak : Zsigmondy Jenő egyháztanácsosokat. A megválasztottakért küldöttség ment. A megjelent új lisztviselőket Zsigmondi Géza, az iskolafelügyelő, mint helyettes közös felügyelő, Horváth Sándor és Sehr an z János lelkészek üdvözölték. Az üdvözlő beszédekre Fabinyi Gyula megválasztott közös felügyelő következőkben válaszolt. Nem mint teljesen idegen foglalom el azon állást, melyre megválasztattam. Mint az egyháztanács tagja állottam hosszabb ideig az egyház szolgálatában, de most, midőn mindkét egyházgyülekezet a legtöbbet nyújtotta, midőn mindkét tényező egyhangúlag emelt arra a magas polezra. midőn kiragadott azon hivatáskörből, melyben eddig működtem: nem-e egy csalódással lesznek gazdagabbak a kihirdetett választás után ? Áz egyházgyülekezet legérdemesebb, legkiválóbb tagjai örökébe lépek, kishitüséget nem hozok magammal, bizalmamat a jövőbe vetem. A mi ezt a jövőt illeti, első és legfőbb kötelességemnek tartom a két testvér egyház között a békét és egyetértést fenntartani, az egyházszervezetek különlegessége mellett. Vallás és erkölcs az áldásos műkő désnek előfeltétele. Ez az alap, a melyen biztosan lehet tovább haladni. Nem fogom szem elől téveszteni, hogy két egyenlő jogú gyülekezet áll egymás mellett. Partiális érdekeket csak úgy támogathatok, ha békés működésben a köznek használnak. Azon reményemnek adok kifejezést, hogy ha egyesül a tagok tapintata és közös törekvése, elejét fogja venni annak, hogy kényes természetű kérdések mesterségesen élére állíttassanak ; hogy méltányos követelmények kielégítése elé, mint magyarhoni protestánsok, kik nem csak az egyház érdekében bírnak kötelezettségekkel, mesterséges akadályokat gördíteni nem fognak. Óvakodjunk a túlzástól ; vállvetve az arany középúton fogjuk a sikereket elérni. Legfőbb kötelességemnek tartom az iskola jó hírnevének biztosítását, hogy az a tőke, mely gyümölcsözőleg helyeztetett el, jó kamatokat hozzon. Köszönöm a bizalmat, melyben részesítettek, iparkodom méltóvá lenni ; a Déke jegyében kezdem működésemet, abban bizva, fejezem be. Bizalommal foglalom el ezen állást s ajánlom magamat becses figyelmükbe s jóindulatukba. A tót nemzetiségi programúi, melyet a t.-szt.-mártoni lap közöl, minket érdeklő kérdésekben ezt kívánja: Mint tótok, kívánjuk nyelvünk elismerését és egyenjogúsítását iskolában, hivatalokban és törvénykezésben, ,oly értelemben, hogy az 1868. évi XLIV. t.-cz. életbe lepjen. Kívánjuk az egyházpolitikai törvéi^ek revisióját, főleg a felekezeten kívüliség eltörlését. Kívánjuk az egyházak autonómiáját. Kövessen el az állani minden lehetőt a népiskolák fejlesztéseért természetes alapokon. Egyházi ének és zeneelőadásokat rendezett f. hó 23-án d. e. 11 órakor a győri egyházi énekkar egyesület, melynek sikeréről tanúskodik azon általános elragadtatás, melytől eltelve távozott a templomból a jó részt idegen vallásúakból kikerült előkelő közönség. A lehető legváltozatosabb műsor minden száma növelte az első rangú műélvezetet. Mégis kiválóan meg kell emlékeznünk ismert nagy orgonaművészünk A1 1 d ô r f e r Viktor ismételten bámulatot keltő orgonajátékáról, KI ét zár Agostonné úrnő gyönyörű megható magánénekéről és a dr. Vajda (hegedűművész,) Sonnenfeld Henriknó úrnő (hárfa művésznő) ós Kirchner Elek (orgona) által előadott sajátságos varázsú hegedű, hárfa és orgona hármasról. A szépen előadott, Kirchner által vezényelt karok, köztük hazai zeneszerzőink Kapi Gyula és Kirchner Elek stilszerű zsoltárai sa chorál alakban átirt és Sántha Károly egyházi költőnk által gyönyörű szöveggel ellátott érdekes Kurucz dalok, gondos betanításról tanúskodtak. Szóval Győr ez alkalommal is méltóan sorakozott ev. egyházi énekünk és zenónk művelésének terén Sopron mellé vezórszerepvivőként. Ide iktatjuk még az érdekes műsort egész terjedelmében : Műsor: 1. Bach S. : Toccata ós fuga, orgonán előadja Altdörfer Viktor. 2. Kirchner E. :
