Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kirchner Elek. Egyházi énekeink ügyéről

ben alig van nyoma a vallásos kedély lyrai meg­nyilatkozásának annál kevésbbé a költői hangulat­ból fakadt költői nyelvnek és kifejezésnek, — csak azért, hogy a kegyeletnek is áldozzunk, vagy történelmileg szerepelt férfiak emlékének, vagy tisztán csak practikus czélt szolgáljunk, annak nincs értelme. Én úgy gondolom, mi első sorban a jelen nemzedék fejlett Ízlésének megfelelő éne­keskönyvet akarunk összeállítani, s pedig azért, mert enekeskönyveink elavultak, elavultak pedig azért, mert minket a nyelv és költészet mai fejlett stádiumában az a primitiv, divatját rég mult nyelv használata és verselési mód, a melylyel régi jó elódeing. (a kik e nemben egyáltalában nem, vagy csak igen ritkán produkáltak becsesebb népkölté­szeti termékeket) kifejezték éneklésre szánt verses szövegekben vallásos érzelmeiket, ma már nem­csak, hogy ki nem elégit, hanem egyenesen sért. Ha nem ez volna a fő inditó ok, hisz akkor egy­általán nem volna szükség új ónekeskönyvre. Mert a dallamokat a régi szövegekkel, ha itt-ott kissé döczög is a ritmus, csak úgy énekelhetnők, mint az újabb szövegekkel. Korán sem mondom ezzel azt, hogy minden r é g i t hasznavehetlen lomként dobjunk el; Isten ments I A gyémántot igenis vá­logassuk ki a régiségekből, s helyezzük át, de természetesen, midőn erre szükség van, szép csi­szolt formában, kiméivé rajta régiségének jel­lemzően becses tulajdonságait. Igy például a próbafüzetben néhány igen szép példányát találjuk ilyen igen régi, megújított formájú értékes ének­nek. Valóságos gyönyörrel tölt el a 95, 80, 118 sz. e nemű énekeknek elolvasása. De a mi elavult lom, azt tegyük egyháztörténelmi régiségeink gyűj­teményébe s ne kivánjuk, hogy a jelen s a köze­lebbi jövő nemzedék ezzel elógitse ki vallásos érzelmeinek szügsógleteit. Ugyan olyan lényeges dolognak tartom, hogy az új énekes könyv szövegei külső alakra nézve is álljanak azon színvonalon, melyet a jelen fejlett verstechnika megkíván. Igaz, hogy e köve­telmény rendkívüli nehézségeket támaszt a régi szövegek körül. Mert ezeknek nagy részén, vagy igen nagymérvű átalakítást kellene végezni, vagy pedig, ha a sikeres operálást ki nem állnák, egy­szerűen túl kellené rajtok adni. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem egy igen fontos dolgot, melyre kiváló figyelem fordí­tandó a szövegek megírásánál s illetve azok meg­újításánál, de a mi, — a mint a szövegeknek bár csak futólagos áttekintése mellett is észleltem, — igen gyakran figyelmen kivül maradt. Ez nem más, mint azon követelmény, mely szerint a szöve­gek ritmikailag a lehetőségig tökéletesen összeüljenek a dallamokkal. Vagy más szó­val, felütéses dallamhoz jambus i, s pedig igazi jambusi, leütéses dallamhoz pedig igazi trochaeusi verssorok Írandók. S pedig a mi a jambusokat illeti, legyenek azok úgy szerkesztve, hogy a magyar nyelv természetes hangsúlya ne szenvedjen miattok, legyenek ha úgy szabad kife­jeznem magamat: m agy aros jambusok. Hogy mit értek ez alatt, szolgáljanak felvilágosításul a következő példákhoz fűzött megjegyzéseim : 1. Menyből | jövök I most hoz | zátok v. 2. Boldog I öröm | nap de | rült ránk v. 3. Oh ál I lar.dó j (44. sz. 5. r. Imá I dandó | Iste I nünk vedd | buzgó | hála | dásun £ kat v. 4. Vaksá | gunkban Eomlá I sunkban Remény | nélkül J csügged j ve ke | ser­gé I nek Ezen jambusok, eltekintve attól, hogy mint mértékes verslábok többnyire hibások, a mennyi­ben inkább trochaeusi lejtést éreztetnek, már azért is ellenkeznek a felütéses dallamokkal, me­lyekre énekeltetnek, mert teljesen figyelmen kivül hagyják azon követelményt, hogy az ütem (zenei ütem) első, tehát hangsúlyos felére hangsúlyos szótag, tehát a szónak lehetőleg kezdő szótagja essék, úgy hogy a felütés csak egyszer, a verssor kezdetén legyen érezhető, s leszámítva ezen felütést, a verssor tulajdonképpen a trochae­usi ritmus érzését keltse a hallásban, tehát a magyar nyelv természetes hangsúlyának megfelel­jen. Hasonlítsuk össze s vizsgáljuk a következő sorokat s kiviláglik állításom helyessége. v. Meny | bői jö | vök most | hozzá | tok Re I mény nél | kül csüg | gedve | keser | günk. E sorokat most a zenei ütemek beosz­tása szerint úgy osztottam be, hogy leszámítva a sor első szótagját (a felütést féllábnak véve) tu­lajdonkóp trochaeikus lejtésű sort látunk magunk előtt. A természetes ritmus követelménye szerint a trochaeus első felére kellene hangsúlyos szó-

Next

/
Thumbnails
Contents