Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kirchner Elek. Egyházi énekeink ügyéről

ben alig van nyoma a vallásos kedély lyrai megnyilatkozásának annál kevésbbé a költői hangulatból fakadt költői nyelvnek és kifejezésnek, — csak azért, hogy a kegyeletnek is áldozzunk, vagy történelmileg szerepelt férfiak emlékének, vagy tisztán csak practikus czélt szolgáljunk, annak nincs értelme. Én úgy gondolom, mi első sorban a jelen nemzedék fejlett Ízlésének megfelelő énekeskönyvet akarunk összeállítani, s pedig azért, mert enekeskönyveink elavultak, elavultak pedig azért, mert minket a nyelv és költészet mai fejlett stádiumában az a primitiv, divatját rég mult nyelv használata és verselési mód, a melylyel régi jó elódeing. (a kik e nemben egyáltalában nem, vagy csak igen ritkán produkáltak becsesebb népköltészeti termékeket) kifejezték éneklésre szánt verses szövegekben vallásos érzelmeiket, ma már nemcsak, hogy ki nem elégit, hanem egyenesen sért. Ha nem ez volna a fő inditó ok, hisz akkor egyáltalán nem volna szükség új ónekeskönyvre. Mert a dallamokat a régi szövegekkel, ha itt-ott kissé döczög is a ritmus, csak úgy énekelhetnők, mint az újabb szövegekkel. Korán sem mondom ezzel azt, hogy minden r é g i t hasznavehetlen lomként dobjunk el; Isten ments I A gyémántot igenis válogassuk ki a régiségekből, s helyezzük át, de természetesen, midőn erre szükség van, szép csiszolt formában, kiméivé rajta régiségének jellemzően becses tulajdonságait. Igy például a próbafüzetben néhány igen szép példányát találjuk ilyen igen régi, megújított formájú értékes éneknek. Valóságos gyönyörrel tölt el a 95, 80, 118 sz. e nemű énekeknek elolvasása. De a mi elavult lom, azt tegyük egyháztörténelmi régiségeink gyűjteményébe s ne kivánjuk, hogy a jelen s a közelebbi jövő nemzedék ezzel elógitse ki vallásos érzelmeinek szügsógleteit. Ugyan olyan lényeges dolognak tartom, hogy az új énekes könyv szövegei külső alakra nézve is álljanak azon színvonalon, melyet a jelen fejlett verstechnika megkíván. Igaz, hogy e követelmény rendkívüli nehézségeket támaszt a régi szövegek körül. Mert ezeknek nagy részén, vagy igen nagymérvű átalakítást kellene végezni, vagy pedig, ha a sikeres operálást ki nem állnák, egyszerűen túl kellené rajtok adni. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem egy igen fontos dolgot, melyre kiváló figyelem fordítandó a szövegek megírásánál s illetve azok megújításánál, de a mi, — a mint a szövegeknek bár csak futólagos áttekintése mellett is észleltem, — igen gyakran figyelmen kivül maradt. Ez nem más, mint azon követelmény, mely szerint a szövegek ritmikailag a lehetőségig tökéletesen összeüljenek a dallamokkal. Vagy más szóval, felütéses dallamhoz jambus i, s pedig igazi jambusi, leütéses dallamhoz pedig igazi trochaeusi verssorok Írandók. S pedig a mi a jambusokat illeti, legyenek azok úgy szerkesztve, hogy a magyar nyelv természetes hangsúlya ne szenvedjen miattok, legyenek ha úgy szabad kifejeznem magamat: m agy aros jambusok. Hogy mit értek ez alatt, szolgáljanak felvilágosításul a következő példákhoz fűzött megjegyzéseim : 1. Menyből | jövök I most hoz | zátok v. 2. Boldog I öröm | nap de | rült ránk v. 3. Oh ál I lar.dó j (44. sz. 5. r. Imá I dandó | Iste I nünk vedd | buzgó | hála | dásun £ kat v. 4. Vaksá | gunkban Eomlá I sunkban Remény | nélkül J csügged j ve ke | sergé I nek Ezen jambusok, eltekintve attól, hogy mint mértékes verslábok többnyire hibások, a mennyiben inkább trochaeusi lejtést éreztetnek, már azért is ellenkeznek a felütéses dallamokkal, melyekre énekeltetnek, mert teljesen figyelmen kivül hagyják azon követelményt, hogy az ütem (zenei ütem) első, tehát hangsúlyos felére hangsúlyos szótag, tehát a szónak lehetőleg kezdő szótagja essék, úgy hogy a felütés csak egyszer, a verssor kezdetén legyen érezhető, s leszámítva ezen felütést, a verssor tulajdonképpen a trochaeusi ritmus érzését keltse a hallásban, tehát a magyar nyelv természetes hangsúlyának megfeleljen. Hasonlítsuk össze s vizsgáljuk a következő sorokat s kiviláglik állításom helyessége. v. Meny | bői jö | vök most | hozzá | tok Re I mény nél | kül csüg | gedve | keser | günk. E sorokat most a zenei ütemek beosztása szerint úgy osztottam be, hogy leszámítva a sor első szótagját (a felütést féllábnak véve) tulajdonkóp trochaeikus lejtésű sort látunk magunk előtt. A természetes ritmus követelménye szerint a trochaeus első felére kellene hangsúlyos szó-