Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Sass János. Vallásos eszmék Arany J. költészetéből

m* r" — ' A vén Markus azonban azî hiszi, nyugodt rajta a nép hite szerint. A föld kidobja testét, a lelkiismerettel esküdhetik. Igaz, hogy esküjének sir rendes nyugodalma helyett a sebes örvény következménye igazságtalan ítélet lesz, mert a tar- hánytorgatja örökké. Ez az alak, mely a sir szé­csaiaktól egy földrészt a ladányiaknak ítél oda, de lén a sirból talpra ugorván előttünk áll, a bűn hiszen az a darab föld, a melyen áll tényleg la- büntetésének megtestesülése, dányi föld. j) e lelkét se fogadja be a menny. Megiga­Megesküszik. Rettenetes átkot mond ősz fe- zulás helyett rabja tovább is a bűnnek, fel-tel­jére az esetre, ha hamisan szólna: bukva a vizból kétélű kérdésesei foglalkozik, „Föld kidobja testem, ég kihányja lelkem, melyeknek megoldását ő egészen máskép gondol­Ama sebesörvény hánytorgasson engem." J a« mj n t várnánk. Az ö gondolatában a szavaknak A . - .... , ,, . . . , . . más értelme van, mint a hogy azokat közönsége­Az eskü tehát a ladanyiak javara nyomta le ge n értelmeznénk az igazság serpenyőjét. Pedig ők maguk sem igen ßenne bi t' két b- . lakoasáffa s hisznek ügjük igazságos voltában Különben nem mos t . megbizhatIan sf á félelmet (| meg Szeméíye­nyilatkoznék oromuk oly csúfondáros modon : s û) és e, halhatatlan kisértet, mely ellen imában „Nem azé a madár a ki elszalajtja kell fordulni oltalomért az Istenhez, mely ijesztő S kinek a foga fáj, tartsa nyelvét rajta." példakép él az emberek előtt maradékróUmara­Nem az igazság győzelmének magasztos és min- dákra időtlen időkig intve, hogy deneket, még a leg; őzötteket is megnyugtató han- «Ne mondjatok esküt, ha nem igaz hittel." gulata ez, akkor szakott a győzelem öröme ily- Az érzelmek és gondolatok világát a titok féle hangokban nyilvánulni, mikor az erőszak va- sűrű fátyla födi el a halandó szemei elől. A ki lamely nemének — ez esetben a furfangnak — nem külső cselekedetekben, hanem csak gondo­sikerül az igazságot háttérbe szoritani. latban s érzelmeiben vétkezik, könnyen elderülheti De a vén Markus sem tud a győzelmi la- a világi biró büntetését; de nem sikerül soha komán felvidulni. A megvesztegethetlen benső senkinek a belső birót kijátszani s sujtoló keze biró nyomban kimondta Ítéletét a bűnös felett, elől elmenekülni. Mig a ladányiak az ő hamis tanűsága által elért Hasonló kísérletek gyakran fordulnak elő kü­nyereségükön vigadoznak, ő maga már ott a rnu lönösen ilyen korszakokban, mint a melyben ma lató tanácsosok közt „keserűt érez a borban," élünk, midőn az igazság oltárára akarjak erősza­mint a halálra itélt siralomházban ül. kölni mindenáron azt a tételt, miszerint minden Haza megy, komor lesz, szó kifogy belőle." cselekedet erkölcsi szempontból helyes, ha azt a „ , . , , ...... . .. . . világ, az állami igazságszolgáltatás meg a társa­Egy evig hordozza az elítélték kínjait, me- d j * { n m lyeknek szervezetromboló hatalma akkor lép fel k érdek ében követeli például a világ legerősebben, leggyilkolobb modon, rnidon bunos a z , ol téreü > * hol át ó r_ tettenek evforduloja annak emieket felújítja. dekejmet keUe n/ hoznom Éü tehá t _ „Sorvadoz, meg is hal az nap esztendőre." mint Jókai Kőcserepy je a megyegyűlésen — el­A halálról általában azt hisszük, hogy az az ragadó szónoklattal igyekezem bebizonyítani, hogy embert megváltja minden földi szenvedéstől. A a kezdeményezett ügy a községnek, illetve haza­hamis tanút nem a sir nyugodalma, békéje várja, nak, egyháznak kiszámithatlan kárt fog okozni, hanem büntetésének szakadatlan folytatása. A vi- Kész veszedelembe indul az ón felebarátom, lág szemében, mint becsületes ember hal meg. és én jól tudom, hogy ő nem látja a veszedel­De sem a négy harang ünnepélyes kongása, sem met, mit ón jól látok, azt is tudom, hogy ó neki a két pap dicséretektől áradozó búcsúztatója s az sejtelme sincs róla, mit látOK ón ; annálfogva nyu­általános részvét, a világ tiszteletének mind e godt lélekkel biztatom, bátorítom a veszedelmes nyilatkozatai nem képesek a szivek mélyében lap- lépésre. pongó gyanút elfojtani, miszerint a vén Márkus Vagy ellenkezőleg, biztatás helyett igyekszem hamisan esküdött. A bűnnek ama félelme, melyet lebeszélni róla felebarátomat, de oly szavakkal, már akkor érzett a közönség öntudatlanul, mikor oly összefüggésben, miről meg vagyok győződve, a reszkető Márkusra tekintett, és a mely a győ- hogy azok őt inkább serkenteni fogják, mint visz­zelmi lakomán még csak a nyomasztó hangulat- szatartani. S ha bekövetkezik az általam előre lá­bán nyilatkozott, minélfogva a kedélyek nem in- tott veszedelem, megnyugtatni akarom magamat dúlhatnának fel oly vig örömben, mi az igazság azzal, hogy hiszen én le akartam ót beszólni, győzelméhez méltó lett volna; most az áligazság Midőn valamely nagy horderejű gondolatai­képviselőjének koporsója mellett feltámad egész mat gonosz czélzattal akarom előadni azok előtt, valóságában testté, látható alakká válik, s a bún kiket illet és közlöm azokat szigorú titoktartás büntetését élő kisértetben személyesíti meg. A Ígérete mellett oly emberrel a ki felől meg va­mire a hamis tanú elátkozta magát, beteljesedik gyok győződve, hogy a titkot az első alkalommal

Next

/
Thumbnails
Contents