Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VII. Temető - Czipott Rezső

mérveket öltvén a véres mozgalmak, a magyar tanulok a honvágytól ösztönöztetve odahagyták Bécset s hazamentek. Igy a boldogult Sopronba anyjához tért, hol már várt reá a kővágó-őrsi gimnáziumbeli tanári és az ottani lelkész, Király Józseftől, a ki Sopronban az előtt theol. tanár volt, kápláni meghívó levele. A honvédek táborozása napi renden, aiinden fiatal ember kész volt fegyvert ragadni a haza védelmére, barátai unszoltak hozzájuk csatlakozni, anyja síró könynyei attól visszariasztani törekedtek. Yégre győzött rajta az utóbbi siralma. Elfogadta a meghívást Kővágó Örsre. E czélból 1848. október hó 26-án Haubner Máté superintendens által, előzőleg papivizsgát tévén le, föl lón szentelve. Kővágó Őrsön kettős hivatalában, mint többször mondotta életében, szeretettel és buzgósággal forgolódott 1853. április hó 25-ig. Kővágó Őrsön töltött évei hazánk szomorú és leverő korszakába esnek. A zsarnokság sújtoló karjai nehezedtek a magyarra, megjelent a pátens, mely tanintézeteinket, egyházi autonómiánkat megnyirbálni, sót megsemmisíteni iparkodott. A kővágó-őrsi kis gimnáziumot is elérte a csapás. Növendékei fogyni kezdettek és a megboldogult sóvárogva várta meghivatását egy rendes lelkészi állomásra. , Az Úr gondot visel I Ugyanis a világosi katastrófa után az igaz hazafiak, kik egyik másik tekintetben jelentékeny hivatait ha viseltek a magyar kormánynál, földönfutókká lettek, bújdokolni kényszerültek az osztrák kutató zsoldosai elől. Somogyból boldog emlékezetű Berzsenyi Farkas, a költő fia, somogymegye alispánja ós Lájpzig Jónás főjegyző hitsorsosaink, a szabadságharcz szerencsétlen kimenetelével a kővágó-őrsi szőlőhegyen lévő, a lelkész tulajdonát képező pinczében húzták meg magukat egy időre, bújdosásuk közepette, hová a boldogult huzamosabb ideig naponta ebédet ós vacsorát vitt személyesen, titokban tartván azok rejtekhelyét. Szolgálatkészségét megkedvelték s megígérték, hogy mihelyest papi állás üresedik, nem fognak róla megfeledkezni ós úgy is történt. Megüresedvén Vóse, Andorka lelkész IharosBerénybe menetelével, oda megválasztották rendes lelkésznek. Hiványát sok várakozás után, mig tisztázta magát, az osztrák kormánynál, hogy a forradalomban részt nem vett, Wohlmath Lipót superintendensi adminístrator megerősítette. Kővágó-őrsi élete, bár as. akkori osztrák kormány többrendbeli zaklatásai közt, de mégis haszonnal mult el a nagykópzettsógű és műveltségű jeles szónok mellett, a milyen Király József lelkész voltl Yései papi hivataloskodása 1858. évi nov. l-ig terjedt. Itt lépett házassági frigyre Török György kéthelyi uradalmi mérnök Ida nevű leányával. 1858. nov. 3 án a nagykiterjedésű battyándi (akkor puczinczi) egyház hivta meg lelkészül, hol bekövetkezett haláláig áldásosán működött, mint gyülekezetének hű lelkipásztora. Áldásos munkásságának gyümölcsei : A magyar nyelvű istenitisztelet behozatala, mely élte alkonyán oly eredményeket mutat föl, az iskolában és templomban a magyarosítás, miszerint bátran ama következtetést vonhatja abból a csendes szemlélő : közel az idő az egész vendvidék megmagyarositásához. Iskolák létesítése és szervezése számszerint 8. Ez utóbbiakkal kapcsolatban önéletleirási jegyzeteiben emigy ír: „Az iskolák létesítése és építése körül sokat fáradoztam, dolgoztam, jártam, keltem, önzetlen szeretetből, népem és híveim iránti vonzalmamból, legcsekélyebb jutalomra sem számítva, csakhe^y a jövő nemzedéknek útját egyengessem egy jobb jövőre. Mindenütt a községekben, hol iskolákat létesítettek, iskolaszékek szerveztettek, melyeknek magam valék az elnökjük, vezérük és tanácsadójuk." Az anyaegyházában az iskola ós paplak szi lárd anyagból való építése Három új harang beszerzése. A vendvidéki községek magyar nevekkel való átváltoztatása körül szinte nagy érdemeket szerzett. Ez alkalommal vette föl anyaegyháza is a Batytyánd nevet hálás emlékezetül gróf Battyány Miksa (1848. évi magyar miniszterelnök gróf Battyány Lajos édes atyja) iránt, ki a battyándi templom, lelkészlak és iskola számára a telket annak idején díjtalanul adományozta. Hosszabb ideig a vendvidéki alesperesi széket is betöltötte. Családi élete 1868 ban nagy ós megrázkódtató csapáson ment keresztül. Gyengélkedő, szenvedő, áldott lelkületű hitvese, gyermekei jó anyja, 32 éves korában ez életre nézve tőle örökre búcsút vett, gyászos özvegységben hagyva ót 7 neveletlen árvával. Még ugyanaz év végén új házasságra lépett Németh Herminnel, néhai Németh Sándor volt pozsonyi lyceumi tanár leányával, kivel élte utolsó lehelletéig szinte boldog házasságban élt. 1894. óta ostromolták testi szenvedések, de azért hivatalát és lelkipásztori kötelességeit erejéhez mérten mindvégig a leghívebben teljesité. Halála 1901. május hó 20-án következett be. Temetése az esperességbeli több lelkész, sok tanito, Muraszombat és vidékének intelligentiája és gyülekezete tagjainak tömeges részvétele és kiterjedt családtagjainak igaz részvéte mellett május hó 22-én délután 3 órakor ment végbe, mely alkalommal Berke János tót-keresztüri lelkész az udvaron imádkozott, Magyar József hódosi lelkész a templomban magyarul, H i m a Sándor tót-moráczi lelkész vendül szónokoltak, a