Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - Fegyelmi szabályok
tiv természetűek közvetített úton (indirekte) szol- vulna: úgy a presbyterium egyrészt jelentést tesz gáljak a fegyelem fogalmában kifejezett czélt. az ügyről a gyülekezeti közgyűlésnek, mely az 3. §. A fegyelem positiv eszközei között fő- illető vétkes nevét rosszalása kíséretében jegyzőfontosságú az ev. ker. egyházias életre való könyvébe foglalja ; — másrészt ugyancsak a présszoktatás a ker. családban, az iskolában s az byterium határozatára az ily megátalkodott tévelygő egyházi társas életben, kivált a felvilágosító okta- a fentebb (3. §.) említett évi statisztika közlése tás által kísért jó példa segítségével, melyet a alkalmával a gyülekezet előtt névszerint megfeszülök, a tanító, a lelkész, a presbyterek — s vezendő, bűnének és annak megemlítésével, hogy általában az egyháznak összes nagykorú, lelkes rajta a megelőző fegyelmi büntetések nem fogtak, hívei nyújtanak. # A fegyelem ez irányban való tudatos és rend- * * szeres kezelésének gondjai, — a felelősséggel Indokolás, együtt. majd teljesen a lelkész vállaira nehe- A fegyelem gyakorlása az ev. ker. egyházzülnek. 0 van hivatva a nevelői fiijárásban neve- nak kétségbevonhatatlan joga. E jog az evang* ker. zetesen a hívek irányzás ár a, a mely hivatá- egyházat megilleti egyrészt, mint természeti, sának viszont csak a gondos belmissiói működés — másrészt, mint positiv történeti jog. útján tehet eleget. A lelkész ismerje hiveit; — A fegyelem gyakorlása, mint természeti tudja, kik a jó templomba járók, úrvacsorával jog az evang. ker. egyháznak azon jellemében élők, adakozók ; — avagy kik nem teljesitik egy- gyökerezik, hogy az evang. ker. egyház Isten orházi, vallási és erkölcsi kötelességüket. Mind erről szágának megvalósítására, tehát a legmagasabb s általában a gyülekezet vallásos-erkölcsi és egy- szellemi, erkölcsi czélra törekvő, ós tagjait e magas házias életének minden nyilvánulásáról vezessen czélra nevelő testület. A szellemi, erkölcsi nea lelkész pontos statisztikát. (Milyen az istenitisz- velésnek pedig a fegyelem egyik állandó eszköze, telet — s az úrvacsora látogatása, — jótékony- A fegyelmi jognak, mint positiv jognak alapját ság (aranykönyv,) — hány család nem szokott egyrészt Jézusnak a szentírásban foglalt kijelentemplomba járni, — hányan s kik nem éltek az tése képezi, a mint azt Máté XVIII. 15—17-ben úrvacsorával. — hányan s kik nem kívánták há- olvassuk, — másrészt pedig a ker. egyháznak zasságkötéskor az egyház áldását, gyermekeik joggyakorlata, a mint annak példáit már az apósmegkeresztelését, — hányan s kik ígérték el gyer- t oii kor gyülekezeteinek életében megtaláljak, mekeiket más felekezetnek.) — E statisztika ered- (Q s e| v., I. Kor. V. 14, II. Thess. III. 6. 14 , ménye összegezett fő adatokban (nevek nélkül) a i. Tim. 20., Titus III. 10.) Az egyház története' presbyteriumnak történt előleges bemutatás után bői ismerjük, hogy voltak idők, mikor az egyház az ó-év-esti, vagy az új-év napi istenitisztelet e jogát túlságos szigorú módon is gyakorolta. alKalmával a szószékről kihirdetendő megfelelő i gaz > hogy a fegyelmi jog gyakorlása újabb időtanulság levonása ós intő, buzditó szavak kisére- ben, kivált magyarhoni prot. egyházunk életében tében. nem található, a minek oka, legalább részben, 4 §. A fegyelemnek negatív (indirekt) esz- talán abban is keresendő, hogy e jog szabályozva közei a fegyelmi büntetések. Ezek alkalma- nem volt. De ha a jog gyakorlása, bármely hoszzásának szüksége akkor* áll be, ha egyes hívek a szú időn át szünetelt is, azért nem évült el, nem fegyelem fogalmában kifejezett czéllal, tehát egy- kivált azért, mert e jognak, mint az egyház terúttal saját ev. ker. kötelességeikkel ellenkezésbe meszeiében gyökerező erkölcsi jognak, mindig jutottak: ha erkölcstelen életet élnek, ha egyhá- megfelel a kötelesség napjainkban, magyarhoni zukhoz hűtlenekké lettek s annak intézményeit evang. ker. egyházunk legújabb viszonyai között, nem tisztelik. Ily esetekben a tévelygők meginté- a fegyelmi joggyakorlásában éppen a kötelessét czélzó fegyelmi büntetések fokozatos rendben ség nyomul előre, s ez szólítja fel egyházunkat, a következők: hogy fegyelmi jogát élő jogszerint kezébe vegye a) Intés négy szem között a lelkész által, — és kötelesség szerint gyakorolja. Ha egyházunk az ev. ker. kötelességekre emlékeztető, szívre ható a kötelesség hivó szavát nem hallana meg, úgy szavak kíséretében a kötelesség elmulasztása méltán vonná maga után b) Intés a lelkész által hasonló szellemben, a jog elvesztését. valamely buzgó s a vétkes által is tisztelt tekin- Az egyházi fegyelemnek az egyház és a hivek télyes egyháztagnak, — kivált a gyülekezeti fel- igazi érdekét szolgáló s előmozdító eredménye SOK, ügyelőnek jelenlétében. M különféle feltételtől függ. E feltételek részint lényec) Dorgáló intés a presbyterium előtt a gyü- gesek, a fegyelem fogalmában gyökerezők : ennél lekezeli elnökség által. fogva általánosak és állandók, — részint esetled) Ha a presbyterium elé idézett vétkes a gesek, lehet mondani egyéni természetűek : ennélmegjelenést mulasztaná, — vagy, ha megjelen fogva változók. Fő mindenesetre a lényeges tulajnék ugyan, de a presbyterium intésére sem ja- donságok megállapítása; az esetlegesek, minők p.
