Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Stromp László. A vallástanítás tervéről

r •' 1

1 ~ ppi-.

' - Tizenkilenczedik évîolyam

. 24. szám. Qrosftáza, 1901. június 13. PANG. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés dija : Hirdetés dija: Kgész óv re. . 18 kor. < Egész oldal . 16 kor. Fél évre. . . O , Felelős szerkesztő és kiadó : Fél oldal... S . Negyedévre . 3 „ VERES JÓZSEF. Negyed oldal . 4 . Bgy szám ára S4 fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . a h A vallástanítás tervéről. ^Felolvastatott a pozsoayvidéki ág. h. ev. papiértekezletnek 1901. májas 29-én Pozsonyban tartott ülésén.) Mélyen tisztelt értekezlet ! Érdemes elnökünk szives megbízásából fogok ezúttal a feladatba, hogy elmondjam azon megjegyzéseket, a melyeket az egyetemes közoktatási bizottság által 1900. nov. 6-án javaslatképpen kiadott vallástanitási tervnek, illetőleg egyetemes szabályrendeletnek, megbeszélése alkalmából szükségesnek tartok s a melyek hivatva volnának arra, hogy e javaslattal együtt mai eszmecserénk substratumát képezzék. E megtisztelő elnöki megbízásnak én a legnagyobb készséggel teszek eleget. És pedig nem csak hivatásszerű kötelességből, a melyet Iheológiai s itt is közelebbről paedagogikai tanári állásom ró reám ; hanem lelkem benső óhajtásából is, mert érzem, hogy van némi mondani valóm. S mert felfogásom a "javaslatétól sokban nemcsak hogy eltér, de sót vele ellentétes is: úgy hiszem, hogy itt az ideje és helye, e felfogásomnak nyilt és őszinte kifejezést adni. Sietek kijelenteni, hogy ezúttal nem annyira kritizálni szándékozom, mint inkább elmélkedni. Elmélkedni egy mindnyájunkat első sorban érdeklő, mondhatnám életbevágó kérdés felett ; meg lévén győződve, hogy ily nagy dologban a nézeteknek szabad és egyenes feltárása éppen azoknak helyes leszűrődése érdekében, a mily kívánatos, ép oly hasznos is. Az egyetemes javaslat 3 főrészre oszlik. Az elsőben szól a népoktató intézetek s a felső nép- és polgári iskolák, valamint a felsőbb leányiskoláknak, a másodikban a tanítóképzők nek s a harmadikban a gimnáziumoknak vallástanitási tervéről. Tárgyalás menete nagyjában az, hogy minden egyes fokon megállapítja degelőbb is a vallástanítás czélját, azután a tananyagot, az oktatás tárgyainak beosztásával együtt, végül a módszert. Egészben véve elég tetszetős és átnézetes munkálat — legalább igy a formája szerint. Csat az a kérdés, vájjon a formának megfelelő-e a tartalom is? Kétségkívül a legfontosabb kérdés, hogy mi a vallásoktatás czél ja. Mert ennek helyes meghatározásától függ minden egyéb eldöntendő kérdés is. Erre a kérdésre az egyetemes közoktatási bizottság javaslata, megfelelőleg az iskolacsoportok 3 fokozatának, három különböző feleletet ád. 1. A népoktató s ezekkel egy csoportba foglalt intézeteknél czél: „a vallástanítás által evangéliomi szellemtől áthatott oly egyháztagokat nevelni, kiknek Isten folyton szemök előtt s szivükben van s kik Isten iránt érzett szeretetből örömmel teljesitik az ő parancsolatait." 2. A tanítóképzőknél czél : a) „ápolni a növendék szivében a vallásos érzületet, eltölteni lelkét az evangéliom örök igazságaival s fogékonynyá tenni akaratát a keresztyén erkölcsiség iránt ; b) megismertetni és megkedveltetni vele az ev. egyház igazságait s intézményeit, valamint hazai prot. egyházunk múltját ós alkotmányát; c) megadni a növendéknek, mint az ev. népiskola leendő vallástanitójának, a népiskolai vallásoktatáshoz megkívántató képzettséget, ügyességet s szeretetet.« 3. A gimnáziumokban czél: „az Isten igéjében való nevelés, a keresztyén egyház története kiváló alakjainak és fókorszakainak ismertetése és az evangéliomi egyház tanai által az ifjúságot ev. hitében megszilárdítani és benne protestáns széliemtől áthatott érzületet fejleszteni." Valóban, ha félre teszem a 2. cz. alatti czélkövetelményt, a mely csakugyan eminens ér-