Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kapi Gyula. A gyermekistenitiszteletről

mek-istentiszteletet tartó vasárnapi iskola keletkezett, melyekben 6592 tanitó s tanítónő 138.000 gyermekben ápolja vasárnaponként az isteni félelmet. Hazai, népoktatásunk új aerája tagadhatatlanul sok jót hozott magával, de az is kétségtelen, hogy támogatva a korszellem a vallási dolgokkal nem törődő közömbössége által, háttérbe szorította azt, a mi eddig nálunk előtérben volt s előtérbe, a főtérré való: a vallásos nevelést. Nem csoda tehát, ha ma már nálunk is felhangzik az intő és mentő szózat: „Engedjétek hoz7 ám jönni a kisdedeket ..." s új hitélet megleremtésére, új generáczió támasztására mi is felkaroljuk újult hévvel s buzgalommal az ifjúság vallásos nevelését és e nevelésben, e szent harczban megragadjuk azt a fegyvert, melyet másutt már kipróbáltak és a legjobbnak ismertek fel : a gyérmek istentiszteletet. Dunántúli egyházkerületünknek, mint a mult évben tartott egyházkerületi lelkészi értekezleten hallottuk, már több gyülekezete tett kísérletet a gyermek-istentisztelettel, s a mint a jelentések egybehangzóan mutatták, az eredmény mindenütt a legszebb, a legépületesebb volt. A templomban nemcsak azok jelentek meg, a kiknek a tanitás legközvetlenebbül szólott, hanem megjelentek a t-erdültebbek s az egyház felnőtt tagjai is, s a kisdedekkel együtt mindenkor igaz lelki épüléssel hallgatták végig az ártatlan szivekből felhangzó énekeket és imákat s a lelki atya egyszerű szavakba foglalt tanítását. Az a lelki gyönyörűség, mely a gyermekistentiszteletek tartásából mindenütt fakad, szinte feleslegessé teszi azon kérdés fejtegetését: vájjon van e reá szükség? Ha a gyermek-istentisztelettel elhintett mag csakugyan utat talál a kicsinyek és nagyok szivébe, akkor a magvetéssel meg lehetünk elégedve, az a mag ott termékeny talajra lalál, s tízszeres, sőt százszoros gyümölcsöt terem. De ez nem is lehet máskép, mert hisz a gyermek-istentisztelet a gyermeki lélek természetén. az elfogulatlanok naiv hitén alapszik. Hatásának magyarázatát közelebbről megtaláljuk a) abban a közvetlenségben, mely a gyermek-istentiszteleteket jellemzi s a mely a tanítást végzó lelkészt a gyermek igaz lelki atyjává, a gyermeket s általában a hallgatót egy szent cseiekvényt végző család tagjává teszi; b) a gyermeki léleknek azon jellemző vonásában, h.ogy, a tétlenséget sokáig el nem viseli,hanem te vő le g részt kiván venni mindenben, a vallás dolgaiban is, s a gyermek-istentisztelet megadja a gyermeknek ezt a tevőleges szerepetcl a gyermek-istentiszteletnek a rendes istentisztelettől eltérő, egyszerűbb s a gyermek felfogásához mértebb hangjában s formájában, melyből kiérzi a gyermek, hogy az neki szól, abból neki kell tanulnia, az az ő lelki üdvösségét czólozza, az az ó istentisztelete. A gyakorlat a gyermek-istentiszteletnek több alakját, rendjét teremtette meg. S azt hiszem, a dolog lényegére nézve nem nagy fontosságú, hogy mely alakot választjuk; de természetesen benne legyen gyermekibb, naivabb szinben mindaz, a mi rendes istentiszteletünknek is elengedhetetlen kelléke: a tanitás (ige-hirdetés,) az imádság, az ének ós az áldás. Ehhez képest a legegyszerűbb alakja s menete a gyermek-istentiszteletnek ez: 1. ének, 2. imádság, 3. a tárgyalandó bibliai részlet felolvasása, 4. tanitás, illetőleg katekizálás, 5. imádság, utána áldás, 6. ének. Az ének lehet mindenütt a gyermek felfogását meg nem haladó egyházi ének

? chorál; a miatyánkot a gyermekek halkan, bár hallhatóan, együtt mondhatják a lelkószszel ; a tanitás felveheti a rendes prédikácziók alakját, tehát lehet összefüggő oktatás, de megfelelőbb a kérdezgetve fejtegető magyarázat. A gyermek-istentiszteleteknek gazdagabb rendjét állapították meg a berlini és drezdai gyermekistentiszteleti könyvecskék: a „Kin d er har fe," a „Sonntagsschul.Harfe" és a „Dresdener Kinderharfe." Különösen elterjedt az utóbbi, mely 1880-tól 1895 ig huszonegy kiadást ért, s azt egyik-másik németajkú gyülekezetünk is használatba vette. A berlini ós drezdai könyvek különösen két irányban gazdagitják a gyermekistentiszteletet : a gyermek Ízléséhez mért liturgiával egészítik ki s a lassú menetű choralokat itt ott élénkebb rhytmusú, szinte népdalszerű vallásos gyermekdalokkal váltják fel S nem tagadhatjuk, e két rendbeli gazdagítás megfelel a gyermeki lélek felfogásának s tevőleges természetének. A drezdai Kinderharfe liturgiájának magyar átdolgozását megtaláljuk a győri gyülekezet által , kiadott „Ev. egyházi dallamok" czirnű füzetbon. mely a gyermek istentisztelet menetét s liturgiáját