Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Alsó-nógrádi papi értekezlet

^etkezményeit. Igy lelt Krisztus mystikus követőjéből (lefordította Kempisi Tamás „de imitation e Christi" cz. híres művét) Dostojewsky nagyinquisitora. Ez orthodox orosz ismeretelmélet szerint csak az ostoba ember akar mindenről okosan gondolkozni ; az élethez szükséges legértékesebb fogalmak a lélek mélységeiben, s annak mystikus homályában rejlenek, sót a legnagyobb gondolatok éppen nem világosak. (Ezt a gondolatot igy fejezi ki positivebb alakban az irás: Krisztusban vannak a bölcsességnek összes kin csei elrejtve. Az ő tudománya az igazság, a valódi philosóphia s Krisztust szeretni többet ér minden tudásnál.) A traditió és a történet képezi az emberiség egyedüli tekintélyét. Az orosz népnek megvan a maga szükségleteinek megfelelő egyháza, s népies legendáiban jut kifejezésre az ő történeti igazsága. Az orosz hivő soha sem ismerheti el az idegen tant, sót ellenkezőleg „szükség esetén a maga tanát másokra is fogja erőszakolni („Coge intrare!") A slavohlek az államnak az egyházhoz való viszonya kath. tanát az orosz orthodox nyelvre ültették &t, s ugyanazt teszi a türelmetlen főkormányzó is. Erővel hangsúlyozza, hogy az államnak az egyházhoz való viszonyát egy elismert államegyháznak értelmében kell felfognunk. Azért elveti a kath. rendszert, mivel ez az egyház uralmát hirdeti az állam felett s elveti a protestantismus, sót még Cavour formuláját is a szabad egyházról a szabad államban. Az ó ideálja az állam ós az egyház organikus egysége . . . Valóban érdekes, de a nyugati európai— amerikai kultúréletre nézve felette veszélyes fejtegetések. Bővebbet e dolgokról PobiedonosceV „korunk vitás kérdései- czimű, német nyelvre is lefordított moskvai gyűjteményében olvashatunk. A szászországi egyházi értekezlet a mult hóban Chemnitz városában ülésezett. Elnöki megnyitójában Mayer zwickaui superintendens hangsúlyozta, hogy az értekezlet nem a pártoskodás, hanem a keresztyénség valódi megtérésének szolgálatában áll. Majd Eger chemnitzi diakónus a „konfirmatiói gyakorlat reformjáról" értekezett. A konfirmatió története folyamán beigazolta, hogy az idővel egy tisztán katechetikai cselekvényből katholizáló és pietista befolyások alatt sákramentomi cselekvénynyé vált, mígnem Stöcker erfurti tételei (1900) s egyébb reformtörekvések a mai gyakorlat terére terelték azt. Szerinte a konfirmatió, mint tisztán katechetikai aktus nem a keresztség kiegészítése s nem is előkészület az úrvacsorára. Bár a nevelés a 14-ik életévvel még nincs befejezve, azért a konfirmatiónak a későbbi korra való halasztása mégis igen sok psychológiai, pádagógiai ós socialis nehézséggel jár. A vizsga s az apostoli hitvallás, mint a konfirmandusok hitvallása megtartandó. A felavatásnál kerülni kell a sákramentomi jelleget, s 14 éves gyermekek nem lehetnek még a szükségből való keresztség esetén sem keresztszülők. Az agendás kérdések javítást igényelnek. Mint közösségi vacsorához a 14 éves gyermekek is bocsáthatók, de az úrvacsorában való első részesedés ne legyen kötelező. Hogy a konfirmatió katechetikai jellegét megtarthassa, arra kell a fősúlyt fektetni, a mi azt megelőzi és követi: de különösen mélyebbé kell tennünk a vallásos oktatást. Hosszas eszmecsere után abban állapodott meg az értekezlet, hogy az agenda a hit és az apostolicum azonositása tekintetében javítandó, hogy a keresztségnek helyettesítő fogadalmára való emlékeztetés elejtessék s hogy a konfirmatiói emléklap az úrvacsora első élvezetére való tekintettel másként fogalmaztassék. Végül Eu csen jénai tanár, bölcseleti alapon „a vallás lényegéről" értekezett. Annak elvetésével, mintha a természet czélszerüségéból vagy lélektani alapon lehetne az eszményi világot megállapítani, azt fejtegette, hogy e világ realitásának bizonyítéka a világban levő szellemélet létében keresendő. Ez a szellemélet azonban nem a kultúra produktuma, sót inkább fölébe emeli az embert minden kultúrának. E szellemélet felismerése még nem maga a vallás, de segít a vallás igazságáról való meggyőződésre. A világtörténet nem az igazság eltávolítója, de benne hat a kijelentés az alkotó szellemére. A vallás náluk abból a vágyódásból ered, a melylyel a jelenségek világának ellentétein felül akarnak emelkedni. A legbensőbb valódiság a vallásos erkölcsi személyiségekből tör elő. Vannak törvény- és megváltás vallások, amazokban a cselekvőségek summája, ezekben egy új lét és valódiság a fődolog. A nagyobb történeti vallások beható kritikai ismertetése kapcsán a keresztyénséget emelte a vallások élére, mivel abban a szenvedés igazságos értékelése mellett az istenországa új valódisága jelent meg. Mindenkoron azonban meg kell különböztetnünk a keresztyénségben a maradandót a történeti változótól. Mindkét tartalmas előadás nyomtatásban is meg fog jelenni. Az értekezleten 250 en lehettek jelen. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Sárospataki lapok. „Legyünk őszinték! Világi embereink nagy többségének éppen most nem akar érzéke lenni a felekezeti sérelem iránt, éppen most, a mikor a túlsó tábor forrong, háborog s mindent elkövet, hogy a maga régi állását, állam-vallási s állam-egyházi jellegét visszaszerezze, arczul akarván ütni a haladást, a felvi-