Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Alsó-nógrádi papi értekezlet

Tan általános érvényű utasításra, akkor meghonosodik a lelkészet terén az egyforma eljárás ós az egyéni tapintat annak alapján biztosan kifejlődik ós az egyforma eljárást ki fogja egészíteni. BIEBBBTLNNEH GUSZTÁV. Jelentés. A határidő lejártáig a reformatio ünnepi 'beszédre 6 pályamű érkezett. 1. Jelige: Grál. 5., 1. 2. Jelige: Én vagyok az Úr és rajtam kikül nincs szabadító. 3. Jelige : Mert valami istentől született stb'. 4 Jelige : Legnagyobb a szeretet. 5 Alapige : II. Kor. 4 , 2. 6. Alapige: I. Mózes 1., 3. A műveket átadtam a bírálásra felkért lelkésztársaknak. Az énekdallamra kitűzött mű beküldésének ideje június 20. Orosházán, 1901. május 24. VEEES JÓZSEF. BELFÖLD. Az alsó-nógrádi ág. h. ev. papiértekezlet. Az alsó-nógrádi papiértekezlet f. évi május 7-én tartatott meg B.-Gyarmaton, a vármegyeház kistermében, Wladár Miksa fóesperes elnöklete mellett. A tárgyalt ügyek és hozott határozatok közül felemlítem a fontosabbakat. Az elnök tartalmas megnyitó beszédje után, a melyben melegen üdvözölte a szép számban megjelent testvéreket, a kik közt mint vendégek, más esperessógbeliek is voltak, s elmondta a konfirmatiói tankönyvekre, a konfirmatói tanitás idejére és a gyermek istenitiszteletekre vonatkozó nézeteit, érdekes eszmecsere fejlődött a konfirmatió tanitás idejét illetőleg. Az elnöklő fóesperes a 8 heti időt ajánlotta és pedig a böjti időt, ki szakítván már a farsangi időből is 2 hetet. Többek, nevezetesen Frenyó Gyula szent póteri lelkész s esperes pénztárnok, ki a 8 héten át való tanítást a meszszebb fekvő filiák s rossz idő miatt lehetetlennek tartotta, felszólalása után a lehető 8 heti tanítási időt fogadta el s fogja az esperességnek ajánlani. Az értekezlet a Korén Pál-féle konfirmatiói könyvet igen jónak találván, ajánlani fogja. Ez után olvastatott az 1900. május 16-án tartott értekezlet 4-ik pontja, mely a bányakerülettel szemben fennálló ügyre vonatkozik. Az értekezlet bókebirául Kossaczky Arnold balassagyarmati egyház kitűnő íójegyzójét nevezte meg. A mult évi jegyzőkönyv 7-ik pontjában foglalt s a tanitóképezdóre vonatkozó azon fontos határozatot, mely szerint a szokásos módon felterjesztés intéztessék az egyetemes gyűléshez egy bennlakássai egybekötött egyetemes ev. tanítóképezde létesítése iránt, fenntartatott. A Bal tik püspök arczkópeire vonatkozó számadás s a belmissió nagyfontosságú ügyének elintézése után érdekes eszmecsere folyt a lelkészi könyvtárak tekintetében. Erre nézve olvastatott Zatkalik ivándi lelkésztestvér azon indítványa, mely szerint minden egyház lelkészi könyvtárak czimén költségvetésbe évi 12 koronát vegyen fel. Az értekezlet ezen indítványt, főképpen tekintettel az egyházak újabb megterheltetésére, csak elvben helyesli s ilyen értelemben terjeszti fel az esperességhez azzal, hogy az alkotmányos tárgyalás végett az egyházakhoz lebocsáttassók. Élénk vitára adott alkalmat a geresdi egyezség ügye. A testvérek egy része azt kívánta, hogy az értekezlet az esperességi gyűlésen tárgyaltassa ezen fontos ügyet s törvényes forumok útján az esperesség tiltakozzék az egyetemes gyűlés azon határozata ellen, a melylyel a geresdi egyezséget elfogadta, mielőtt azt az egyházakhoz alkotmányos tárgyalás és hozzászólás végett lebocsátották s magok az egyházak ismerték volna. Az értekezlet, főképpen tekintettel arra, hogy az ily nemű tiltakozásnak már úgy se.u volna gyakorlati eredménye, mivel az egyezséget a másik fél az ev. reform, testvér egyház, f. évi július 1-ón már úgy is életbe lépteti, az egyetemes gyűlés ezen egyezésére vonatkozó határozatát, csak sajnálattal veszi tudomásul. A reversálisok tekintetében ott áll az értekezlet, hogy azok ellen más íegyverünk nincs, mint az ifjúság szivébe plántálni az egyházunkhoz való tántoríthatatlan szeretetet és hűséget. Ezen dologban minden lelkész úgy cselekedjék, a hogy legjobban gondolja, de az egyháztól eltérőket retorzioval büntetni nem kell. Elhatározta az értekezlet, hogy az esperesség az 1848. 20. t. cz. végrehajtását sürgesse s azt sürgetni meg nem szűnik. Ki mondta az értekezlet, hogy minden lelkész hívei között a vallásos iratokat terjeszsze. Az egyetemes közoktatási bizottság vallástani tantervét, melyet Va lenti nyi dengelegi testvér nagy szakavatottsággal adott eló, az értekezlet elfogadta s határozata az e3peresi gyűlésre terjesztetik fel. Az egyetemes közoktatási bizottságnak iskolai bizottságok megalakításáról szóló tervezetéből az értekezlet semmi kivetni valót nem talál s azt elfogadja. A Majba Vilmos Ilik nyilt levelében foglalt ügy akként intéztetett el, hogy azt, miszerint az egyházak a szükséges tankönyveket a Luther-