Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Szepesbéla

cselben az egyházraegye is, a Kerület is 4400 ko­ronával engedte az új lelkészi állomásokat szer­vezni: nincs ok, azt Orosházán 5000 koronával meg nem engedni. Egyéni álláspontja sz, hogy a lelkészi fizetéseket leszállítani nem helyes, nem tanácsos, sem az általános sem a helyi egyházak szempontjából, mert nagy érdek az, hogy jó fize­tések legyenek, s ezekre jó lelkészeket, lehessen alkalmazni; ha a jobb állomásokat is megszüntet­jük : tehetséges ifjak még kevésbbé szánják ma­gukat a lelkészi pályára. De az is egyházi érdek, hogy a nagyobb egyházak segédeket alkalmazza­nak, a kik ott gyakorlatilag ismerkedhessenek meg a lelkészi hivatal teendőivel. Ha volna is némi csonkitás a régi hiványhoz képest, az nagyon csekély és bizonytalan lehet, mert nem valószinű, hogy a búza ára sokkal több legyen, mint a mos­tani 10 évi átlag ; ellenben lehet olcsóbb is ; de a maga számára nem tart meg az egyház egy fillért sem, sót új állomás új terheit vállalja ma­gára, a lelkészi gondozás és hitoktatás hatható­sabbá tétele érdekében, ezért a szarvasi praece­dens után reméli a javaslat helybenhagyását, leg­íölebb a hallott észrevételek újabb megfontolása s némely részletek szabatosabb szövegezése végett adja vissza a közgyűlés a javaslatot az orosházi egyháznak, mely a nyári rendes gyűlés elé be­terjeszti majd az új megállapodást. , A közgyűlés a hiványokat visszaadja az oros­házi egyháznak. A t.-komlósi egyház tanitói hiványait szintén visszaküldi a közgyűlés az egyháznak, mert a fizetések változtatását nem közgyűlésen, hanem csak az egyháztanácsban határozták el. A szarvasi egyház új határozatot hozott az istenitisztelet rendje ügyében; a régebbi közgyű­lés azon egyhangú határozatát, hogy a két temp­lomban felváltva legyen vasárnaponkint magyar meg tót istenitisztelet, nem lehet megtartani, mert tót istenitisztelet alkalmával az új templomba nem férnek a hivek; azért a tavalyi egyházmegyei közgyűlés azt ajánlotta, hogy olyankor a régi templomban is legyen tót istenitisztelet a magyar után ; most azt határozta a szarvasi egyház, hogy ilyenkor a régi templomban is legyen tót isteni­tisztelet, de a magyar előtt, a helyi viszonyok okából, s annak 10 órára vége legyen, hogy a templom a magyar istenitiszteletnek bizonyosan rendelkezésére álljon. Az egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag helyben hagyta az egyház határoza­tát. Veres József esperes bejelentette, hogy az egyházkerület ez ügyben hozott határozata ellen az ősszel fölebbezést adott be, mert az olyan szinben tüntette föl az egyházmegyét, mintha jogtalanul foglalkozott volna gyűlésein az ügygyei, pedig fölebbezések következtében volt kénytelen vele foglalkozni ; továbbá a szarvasi határozat olyan volt, mely ellen annak idején a szarvasi Jelkészek a nciyszinén bejelentették tiltakozásukat és fölebbezésüket, mert a határozat végrehajtha­tatlan; végül: a szarvasi fölebbezés hónapokkal elkésve .idatott be s azért a kerületnek voltakép vissza kellett volna utasítania; utoljára pedig: nem lehetett döntés alá nem bocsátania azon ha­tározatát a kerületi közgyűlésnek, hogy az isteni­tisztelet nyHvének megállapítása kizárólag az egy­házközség belügye; ez veszedelmes tévedés. A közgyűlés egyhangú helyesléssel vette tudomásul az esperes bejelentését, minthogy azonban a szarvasi egyház új határozatával a kérdés közmeg­nyugvásra máskép nyert elintézést: megkérte az esperest, hogy fölebbezését erre való tekintettel vonja vissza ; a mit az készséggel megtenni Ígérkezett. Veres József esperes fölemiitette, hogy a Luther-társaság hivatalos közlönye az „Egyháziro­dalmi értesitő" sértő és gyanúsító hangon szólt ehhez a kérdéshez ; pedig arra sem a Luther­társaság, sem hivatalos közlönye nem illetékes, mert az egyházmegyei közigazgatás nem egyház­irodalmi termék ; ezen illetéktelen, alaptalan, s teljesen téves vádaskodást visszautasítja. Néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után a gyűlés, mely igen szépen folyt le, s magas színvonalon álló elvi fejtegetésekben volt gazdag: a gyűlés bevégződött. A szepes-bélai ág. hitv. evang. egy­házközség 1900. évi jelentése, közli: Weber Samu lelkész. A népmozgalmi adatok, mint az utóbbi években általában, úgy most is kedvezőt­lenek. A kivándorlás — különösen Amerikába — állandó. A halálozások száma nagyobb a születé­sekénél. A tudományos életpályákra készülők aránylag nagy száma (21,) tekintettel arra, hogy ezek közül évek hosszú során keresztül alig egy­kettő telepszik meg szülővárosában, szintén oly tényező, mely a lélekszám apadását vonja maga után. Valamivel kedvezőbb arányt mutatnak a házasságkötések. Kivándorolt 1900 ban: 6. Született 1899­ben: SS, 1900-ban: 31 gyermek. Egvházilag is házasságot kötött 1899-ben: 7, 1900 ban: 19 pár (5 vegyes.) Meghalt 1899 ben: 53, 1900­ban: 48 egyháztag. (Ezek közt(2) presbyter.) Úrva­csorában részesültek 1899-ben: 577-en, 1900­ban: 664-en. A népszámlálás a következő ered­ményt mutatja: az összlakosság száma: 2632. Ezek között nyelvre nézve magyar: 193, német: 1441. tót: 998, vallásra nézve ág. h. ev. : 1093, ev. réf.: 20, róm. kath.: 1339, gör. kath.: 38, izraelita: 142. Mig az 1899. évi népszámláláshoz képest az 1900. évi általában 400 lélekkel többet mutat, addig az evangélikusok létszáma az utolsó 10 év alatt — a fent jelzett okoknál fogva — 107-tel hanyatlott (1890 ben volt 1200 ev.) Kedvezőbbek az oktatásügyi viszonyok. A

Next

/
Thumbnails
Contents