Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Győr

latoluaák közpénzen csinál versenyt. Megtisztelem Torkos L. azzal a föltevéssel, hogy nem az ó költői lelkében fogant az ilyen kisszerű, csúnya gyanú si'ás. A kik megjegyzéseimet nem röstellik ebből az okból származtatni, azok a maguk pénzén indítsanak lapot, a maguk felelősségére és a maguk neve alatt nyilatkozzanak. Ez volna a „dicséretes őszinteség" Nem a veisenyfól félek én lapommal, hanem egyéb okaim»! is nyíltan el­mondtam ; és hogy nemcsak én gondo'koztam igy, arra nézve már vezérczikket is hozott az „Egy­házirodalmi értesítő." Olyan laptól meg éppen nem félek, a melynek szerkesztője maga vallja magáról : „Nem egyszer hangoztattam barátaim, a Luihertársaság mostani vezetői előtt, hogy én az ily l?p léuehozása s szerkesztése terheinek elviselésére sem tehetséget, sem kedvet nem érzek magamban." Miért vállalkozott hát reá? (ha a gyanúsítást viszonozni akarnám, azt mondhatnám, hogy e szerint talán csak nem a szerkesztői tiszteletdíj kedvéért vállalkozott ?\) s hogyan bízhatták a Luthertársaság vezetői a lapot olyanra, a ki magáról dicséretes őszinteség­gel igy nyilatkozik? Ennek megítélését „bátran bizhatom ón is a Luthertársaság tagjainak íté­letére „Különben béke velünk." Veres József. Friedensbote. „Ar. kath. néppárti képvi­selőktől telbujtogatott egyetemi hallgatók egy része a tantermekben erővel kifüggesztette a keresztet, hogy az egyetem r. kath voltát bizonyítsa azzal. . . . Szomorú dolog, hogy a politika annyira el­ragad némelyeket, hogy még a keresztyénség legszentebb jelét is izgatásra használják eszközül, és még szomorúbb, hogy az egyetemi ifjúság egy része erre fel engedi magát használni. A kor­mánynak kötelessége volna a fővárosi egyetem felekezetnélküli jellegét határozottabban megőrizni, s efféle botrányoknak szigorú intézkedéssel egy­szer mindenkorra véget vetni ; ezt követeli nem csak a felekezetek egyenjogúsága, hanem min­denek előtt a kereszt méltósága. u (A néppárti sa)tó váltig azon erőlködik, hogy a kereszt kifüg­gesztését az összes keresztyén egyetemi hallgatók ügye gyanánt tüntesse föl; jó lesz tudomásul vennie, hogy a protestánsok nem hajlandók azt a maguk ügyének elfogadni 1) Erdélyi prot. lap. .Hogy a kongrua-tör­vénynyel kapcsolatban az egyházmegyei ós egy­házkerületi közigazgatás szükségleteinek fedezésére is kapunk államsegélyt, az iránt az illetékes té­nyezőinek bizalma van, a mely bizalom annál is ingább indokolt, mert a többi felekezetek, már a fizetéskiegészités folyamán, e czimeken tekintélyes összegeket nyertek. Az evangélikusoknál pl. min­den lelkész javadalmából évi 56 kor. vonatott le, esperesi fizetésre; az oláhoknál pedig 16 — 24 kor. püspöki sydoxia és 10 kor, |esperesi fizetés levonásra szintén engedélyeztetett. ' Ha azonban az egyházkerületünk részéről e tárgyban benyújtandó foly amodás eredménytelen is volna, az esetben sem fog a központ a lelkészi kongruából levonást eszközölni, kezelési-költség-, vagy más czimen." A kérdésben talán tévedés van, de mégis megér­demli a figyelmet. A Hazáéit és Szabadságért. Képek a kuiucz-labancz világból. Mindkét nembeli tanuló­ifjúság számára irta Barna Jónás. Ara diszes kemény kötésben 1 korona ^0 fillér. Szerző tu­lajdona (Budapest, VII. Akáczfa ulcza 57.) Ezen hat ivre terjedő ifjúsági irat szines leírásokban tünteti tel a 200 év elótii kurucz-labancz világot Magyarországon. Vonzó elbeszélésekben azokat az eseményeket rajzolja, azon személyeket szerepelteti szerző, melyek a gyermeki lelket megragadják, melyek a gyermek gondolatvilágába beillenek. A 200 év előtti hazai állapotok, Zrínyi Hona, II. Rákóczy Ferencz gyermekkora, a bécsi udvar törekvése. Kollonics primás szereplése, a kurucz háború kitörése, Ocskay és Vak Bottyán, Ozinka Panna, mint a Rákóczy felkelés egyik ismerr, és közkedvelt alakja, a kuruczok portyázása oly szines és eleven képet festenek, hogy minden gyermek örömmel ós ismételten fog e megragadó elbeszélésekben gyönyörködni. Közönséges, évfordulati ós alkalmi egyházi beszédek. Irta Kiss Áron, ezelőtt porcsalmai, most debreczeni ev. ref. lelkész, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspöke. Budapest, kiadja Kó­kai Lajos. 1901. Ara 2 k. 50 f. Hatvan éves papi működés szónoki emlékei e beszédek, méltók a tanulmányra; 15 közönséges, 10 alkalmi be­széd olvasható e kötetben összegyűjtve. Melegen ajánljuk ! Békés csabai énekeskönyy ág. hitv. ev. hivek számára. Hetedik tót-német felírású kiadás. Budapest, Kókai Lajos könyvkereskedése. 1901. Ara 2 korona. 329 ének. 266 lapon, azután el­mélkedések ós imák. Uj kiadásnál ideje volna már magyarúl is jelezni a dallamot ! Ennek mel­lőzése magyar énekeskönyvben nagyon feltűnő. ÜZENE TEK. B. G. A lelkészi értekezletek egymástól füg­getlenek. Világiak is részt szoktak beonök venni, pedig akkor már nem „lelkészi" értekezletek. De az nem baj, mert voltakép nom lelkészi ügyekről, hanem egyházi ügyekről szoktunk ott értekezni, mentül többen érdeklődnek: annál jobb! — K. O. Ugy emlékszem, hogy azt az értekezést a kerületi értekezlet nem olvastatta fel, hanem csak az illető esperes ajánlata alapján nyomatta ki. Egyes meg­jegyzésekre nem térhetek ki. Ismertetést szívesen fogadnék. — F- G. A felhívás — a mienk — e napokban kezéhez jut mindegyik lelkósztársunknak ;

Next

/
Thumbnails
Contents