Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Falvai Antal. A magyarországi ág. hitv. ev. tanítók országos egyesülete

gyi, a bakony-vidóki, a zalai és a nagyhonti ev. esp. tan. egyesület.) Hat egyesület ú. m. a pozsonyvárosi, a sióvidéki, a szirákköri, a nagylaki, a békés csabai < s a pestmegyei esp. tanitó egyesület egyszerűen csak csatlakozásukat jelentették be. A balatonvidéki ev. tan. egyesület az orsz. egyesülést elvileg üdvősnek, anyagi körülmények miatt azonban kivihetetlennek tartja; a túróczi ág. h. ev. tanitó egyesület pedig eppen nem óhajt belépni az orsz. egyesületbe. Az eddigi költségek fedezésére pedig csak a budapesti esperességi tanitói körünk fizetett 20 irtot, Németh Péter, mint a bakonyvidéki tan. egylet pénztárnoka küldött egylete tagsági dija fejeben 1898—99 és 1900. évekre 32'40 frtot = 7-20 fr:ot, Alexy Lajos czeglédi tanitó adott 5 Irtot és a budapesti tagok közül: Alex Albert, Falvay Antal. Groó Vilmos, Izá k Lajos, L u ttenberger Ágost, S c h e r e r István, Scholtz Lajos, Tomassek Ilona fizették be 1898. évi tagsági dijukat 1—1 frtot. Összesen 40*20 írt, ebből kifizettünk 2 nyomda számlát 34*80, áll rendelkezésünkre — utóbbi kiadásokat nem is számítván : 5'40 frt. Jóllehet, hogy mindezek után azt kellett hinnünk, hogy „az országos ev. tanitó egyesület" megalakításának eszméje csak pillanatnyi fellobbánás mámórszerű hatása alatt szülemlett, mégis — kivált a napokban történt felszólalások következtében — nem mondunk le teljesen azon reményről, hogy nagy fontosságú törekvésünk elvégre is kivánt sikert fog aratni. Azért még egyszer felszólítjuk és kórve-kórjük az evang. tanitói köröket országszerte: tárgyalják a most tavaszszal tarlatni szokott gyűléseikben az orsz. ev. tan. egyesület alapszabály javaslatát. Csatlakozási nyilatkozatukat — záros határidő mellett — f. é. június hó l-ig a központi bizottságnak (Budapest, Deák-tér 4.) küldjék be, hogy ez még kellő időben intézkedhessék az iránt, hogy augusztus hó derekán, a midőn a tanítók országos bizottsága nagy gyűlését tartandja, mi is tanácskozásra összejővén, megalakulhassunk. Hiszszük és reméljük, hogy minden kartár. sunk meg van győződve azon czól fontosságáról, jogosultságáról és önként szembetűnő hasznáról, melyet az országos egyesülés áital megvalósítani szándékozunk. A teendők egész sora vár reánk, mint olyanokra, kik arra hivattunk, hogy első nevelői ós oktatói legyünk azoknak, kikből majdan nemcsak a haza vár értelmes ós hű polgárokat, hanem egyházunk hitbuzgó, az ősök példáján lelkesedni tudó s azok nyomdokain haladni kész tagokat remél. S ha valaha, úgy bizonyára most, a midőn egyházunk hajóját oly sok oldalról ellenséges hullámok fenyegetik, kell nekünk tanítóknak is — és talán első sorban — egyesült erővel, lankadatlan buzgalommal közreműködnünk, hogy a mai kor anyagias irányú szellemének bomlasztó áramlata ellen gátat vessenek, ne hogy teljesen meglazittassanak azon gyengéd szálak, melyek eddig az egyházai és annak veteményes kertjét, az iskolát egybefűzték. Fel tehát, tömörüljünk szent ügyünk zászlaja alá s egyesült erővel ügyünk győzedelmeskedik î Az országos ev. tan. egyesület központi bizottsága nevében : Budapest, 1901. márcz. 26. IZÁK LAJOS FALYAT ANTAL jegyző elnök. BELFÖLD. Az „Eötros alap" 1900, évi jelentéséből. Évek óta zajtalanul, de annál eredményesebben működik a hazai tanítóságnak segélyegyesülete az ú n. „Eötvös-alap," fcnyes tanúbizonyságát szolgáltatva annak, hogy a hol a szeretet, az ügybuzgóság és sokaknak egyetértése plántál és ültet, ott az Isten kegyelnie is öntöz és növeszt. Szerény, sokak előtt talán nevetségesen szerény volt az Eötvös-alap kezdete, a mikor Péterffy Sándor annak eszméjét megpendítette s több lelkes tanférfiú segítségével annak megvalósításához íogott; sokan mosolyogva fogadták az egyesület működéséről szóló első hireket, a melyek azt tudatták, hogy az egyesület egy-két tanitó fiának szabad asztalt szerzett vagy ösztöndíjat juttatott s ugyancsak mosolyogva várták az egyesület további fejlődésében — a kudarczot. Nos hát hiába várták és hiába mosolyogtak, mert az egyesület esztendőről-esztendőre növekedett és erősbödött nemcsak a tagok számát illetőleg, hanem azon erkölcsi hatás tekintetében is, a melyet a tanítóság között az együttérzés és együvé tartozás érzésének megszilárdításában elert, a mely együttérzés viszont hordta az épitó anya^ got az egyesület emeléséhez ós megszilárdításához. Ma az Eötvös alap mintegy érczgyűrű övezi a hazai tanítóságnak egy nagy részét s mindig többeket ós többeket egyesit arra a czélra, hogy a tanítók tanuló fiainak filléreikkel lehetővé tegyék a tanulást oly helyeken, a hol azt a szegény apa anyagi helyzete tenni nem engedné, sót a nemes ügynek lelkes felkarolása megvalósította azt is, a mit eleinte magok a kezdeményezők is csak eszménynek tartottak: Budapesten a „Tanítók házát." Buzdító például szolgálhat az egyesület működése nekünk evangelikus lelkészeknek is, a kik most egy hasonló czélú egyletet akarunk alakítani