Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Ruttkay Sándor. Evang. közös istenitisztelet - Révész Bálint. Vasárnapi, ünnepi xxx imák

Hogy ! a ma- uralmon levő klerikális feudális irányzat nem kedvez a protestánsoknak, az két­ségtelenül igaz. Csakhogy ez nem ok az akczió elhalasztására, hanem éppen ellenkezőleg ok az akcziénak minél sürgősebb s minél energikusabb megindítására. Mig oly kormányok kezében volt a hatalom, a melyekben a protestánsok iránt jé akaratot alaposan lehetett feltételeznünk, addig se volt ugyan okosság, de mindenesetre érthető in­dolenczia, hogy tétlen türelemmel vártuk a magunk igazságának beteljesedésén De a mikor attól kell rettegnünk, hogy jogaink, oklevelesen biztositott követeléseink tudatos szándékossággal vagy tudat­lan léhasággal még elméleti erejükben is alámo satnak: akkor nincs többé idő a kényelmes vá rakozásra, hanem cselekedni kell. Óriási mulasztást, önnönmaguk ellen való bűnt követnének el a protestánsok, ha a közelgő képviselő-választások jelszavai közé az 1848. XX. t. cz. végrehajtásának kérdését bele nem vegyí­tenék. Nem mondjuk mi, hogy alakuljon protes­táns-párt s az mint ilyen vállalkozzék politikai szerepre. Hála Istennek, erre nincs szükség. Az egy néppártot kivéve a ma létező parlamenti pár­tok mindegyikén akadnak szabadelvű elemek, ma még a szabadelvű-párton is. A proteetánsoknak ezeket kell támogatniok s ezeknek kell támogat­niok a protestánsokat. Ki kell adni a jelszót, hogy az egyházpolitikai reformot be kell fejezni, tető alá kell hozni a ennek a követelésnek a pro­testáns intelligenczia felsóbbsége s az ügy igaz­sága bizonynyal az országggyűlósen is nyomaté­kot fog szerezni, ha nem több, legalább annyi sikerrel, hogy a klerikális-feudális áramlat to­vábbi elhatalmasodásának gátat vet. Ebbe az akczióba azután bele lehetne fog­lalni még egy más kérdést is: a szerzetes-ren­dek kérdését. Nem minden jelentőség nélkül való körülmény, hogy a protestáns veszteségek kora összeesik a szerzetes rendek felszaporodásának korával. Hozzánk is, mint Francziaországba, egész szerzetes-invázió tört be. Különös figyelmet érde mel a jezsuiták térfoglalása, ezé a lólek-keritő szolgálatra fegyelmezett rendé, mely folyton új s új rendházakat alapit s valami rejtélyes módon megszerezte már a kopornaki reális apátság bir­tokait is. Utóvégre is az állami hatalomnak, mely az utolsó falusi olvasóegylet alapszabályainak jóváhagyását is fenntartja magának, nem szabad összetett kezekkel néznie azt, hogy a klastromok homályosságában miféle kriptogám társaságok és szövetkezetek bújnak el az állami ellenőrzés alól. Követelni kell tehát a szerzetesrendek alapításá­nak, megtelepülésének és hatósági ellenőrzésének lendezését. De különösen fel kell szabadítani az iskolákat ennek az invaziónak a hatása alól. Mozduljunk meg tehát s ne nézzük összetett kezekkel folytonos hátrább szorittatásunkat. Arról van szó, hogy a felekezetek viszonyát az állam­mal szemben a fennálló törvényben kimondott elv alapján rendezzük : ebben a kérdésben, a mely nem csupán felekezeti, hanem par excellence állami és politikai is, végre állást kell foglalnunk s érvényesítenünk azt az erőt, a melylyel értelmi súlyunk és történelmi jogaink segítségével rendel­kezünk." Korén Pál „Konfirmácziói vezérkőnyvé"­nek tot kiadása megjelent. Ara a vitelbérrel 90* fillér. Kapható B.-Csabán a szerzőnél. A b.-viszlói ev. ref. egyház története. Irta Luk ács y Imre, b.-visziói ev. reí. lelkész.. Ára 1 k. Kapható a szerzőnél. Az érdekes kis munka hangulatos, szines képet fest B.-Viszló és­vidéke történetéről, különös figyelemmel Sik­lósy reformátor működésére; elmondja azután a gyülekezet történetét, küzdelmeit, felsorolja hely­zetének adatait. Vajha minden gyülekezet lelkésze ily módon is megünnepelné alapítása vagy temp­lomépitése százados évfordulóját, s igy segítene­összehozni a magyar protestantismus történetéhez­a részletes adatokat l Fizika. A középiskolák felsőbb osztálya szá­mára irta Makay István, főgimn. tanár Pápáiig Kiadta az Athenaeum, Budapesten. Ára 4 k. Igen kedvező bírálat alapján melegen ajánljuk a pro­testáns szerzőnek ezen könyvét a prot. középisko­lák számára. Ha mi a mieink vállalkozását, tan­könyveit pártoljuk: nagyobb bátorságuk is, módjuk: is lesz vállalkozni ezen e terén, s igy előmozdít­juk azt, hogy feleink a tudományos irodalomban tekintélyes helyet foglalhatnak el. s fáradozásuk­nak megkapják gyümölcsét. Egy kis összetartás ezen a téren nagyon kívánatos volna ! Yasárnapi, ünnepi és alkalmi imádságok templomi használatra. Irta Eévész Bálint. Ki­adja C s i k y Lajos, debreczcni ev. ref. theol. akedémiai tanár. Hatodik kiadás. Budapest. K ó­k a i Lajos tulajdona. Ara 6 k., aranymetszettel 7 korona. A nagyon jól ós nagyon jónak ismert könyvről elég annyit mondani, hogy Révész irta, ós hogy most már hatodik kiadásban jelenik meg, nagy betűkkel, jó papiron. Ha nevezetes emberek temetése alkal­mával dalárdáink részt akartak venni, érezhették hiányát egy olyan gyűjteménynek, mely magába foglalja az ilyen alkalmakra való gyászdalok teljes választékát. Nagy szolgálatot tett és dicséretes munkát végzett e tekintetben Veress Gabor képezdei tanár, midőn zeneirodalmunk ez ágát gyarapította új, hézagot pótló művével, mely a napokban jelent meg K ó k a i Lajos kiadásában e czimén : „Gyászdalok négyszólamú férfikara." Ara 1 korona. E füzet 36 gyász­dalt tartalmaz jeles zeneszerzőktől s bővelkedik szebbnél szebb vallásos érzést kifejező darabokban. Nagy előnye e gyűjteménynek, hogy változatos,

Next

/
Thumbnails
Contents