Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Név nélkül: - A hitélet hivatalos adatokban

Taló kilépések, az 1896—99. évek alatt együttvéve is a görög katholikusoknál csak 140, az unitáriusoknál 5 és az izraelitáknál €0 kilépés fordult eló. A felekezetből való kilépésekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés a felekezetekből kilépőknek nemzetiségét és kilépésüknek valószinű oíát is feltünteti. AZ 1899-ben kilépett 1.361 egyén közül magyar anyanyelvű volt 617, az összes kilépetteknek 45-3 százaléka. A magyar anyanyelvüeken kivül tömegesebben szerepeltek még a kilépések sorában az oláhok (249-en, 18'3 százalék) és a szerbek (205 en, 15'06 százaléké Országos népességi arányukkal párhuzamba állitva, népességi arányuknál jóval csekélyebb számban léptek ki a felekezeti kötelékből német anyanyelvűek (mindössze 46-an 3.38 százalék), a ruthének körében pedig 1899 ben kilépés egyáltalában nem is fordult elő. A kilépettek közül ez évben is a túlnyomó nagy rész, az összes kilépetteknek több mint kétharmada a nazarénus vagy baptista szektához csatlakozott, tisztán az egyházi adók terhessége 240 kilépés esetében jelentetett a kilépés okául (109 kilépés a reformátusoknál, 63 a görög keletieknél, 58 az ágostai hitv. evangélikusoknál, 9 a római katholikusoknál és 1 az izraelitáknál,) 41 esetben pedig a a lelkészszel való viszálykodás indította a kilépőt felekezetének elhagyására, ezek között volt 33 római katholikus és 8 ág. hitv. evangelikus. Törvényhatóságok szerint a felekezeti kötelékből való kilépés 1899-ben is, mint a megelőző években legtömegesebb volt Torontál (211 kilépés,) Bács Bodrog (210,) Arad (189,) Bihar (173,) Békés (149) és Pest vármegyében (111.) Baranya vármegyében, a hol 1898-ban 193-an és Temes vármegyében, a hol 1898-ban 184 en léptek ki, 1899 ben csak 41, illetve 34 kilépési eset fordult elő. Az összes kilépettek közül 132. vagyis a kilépetteknek nem egészen 10 százaléka esett a városi törvényhatóságokra, a többi pedig a vármegyékre. A hitélet «gyik jelenségeül tekinthető a keresztelések az illető felekezetbeli újszülöttek számához s az egyházi házasságkötéseknek a polgári házasságkötésekhez való aránya is. A mi a kereszteléseket illeti, az 1899. évben az újszülötteknek a római katholikusoknál 99 0, a görög katholikusoknál 97'7, a görög keletieknél 97 4, az ágostai hitv. evangélikusoknál 943 és az unitáriusoknál 88'S százalékára rúgott a keresztelések száma, a felnőtteknek kiszolgáltatott keresztség szentségének beszámítása nélkül. Az 1899. évi adatok is azt mutatják tehát, hogy a szülők gyermekeiket a szülés után rövid idő múlva megkereszteltetik, mert különben nagyobb volna a száma azoknak az újszülötteknek, a kik még a keresztség felvétele előtt halnak meg s a kereszteltek az újszülöttek számával összehasonlítva, e számnak jóval alacsonyabb százalékát képviselnék. Az egyházi házasságok a polgári házasságkötésekkel való összehasonlításánál különbséget kell tennünk a tisztán egy felekezetüeknek egymással kötött és a vegyes házasságok között. A tisztán egy felekezetüeknek egymással kötött házasságainál, az unitáriusok és az izraeliták kivételével a házasságoknak 93'3—95'1 százaléka részesült egyházi áldásban is. Az izraelitáknál ez az arányszám, mely az előző évben is csak 67 százalék volt, 64 százalékra csökkent, de úgy a csökkenést, valamint általában az arányszámot is valószínűleg az a körülmény magyarázza, hogy az izraelitáknál igen sok helyen beszüntették az egyházi anyakönyvek vezetését s igy tényleg megkötött egyházi házasságok egyrésze a statisztikai kimutatásban nem szerepel. Az unitáriusoknál ellenben az egyházi házasságok száma valami csekélylyel még nagyobb volt, mint a polgári házasságoké, a mi csak abban lelheti magyarázatát, hogy az unitárius házasulok között a megelőző év vége felé kötött házasságoknak egy részére nézve az 1899. évre maradt a házasságoknak egyházi megáldása. Egészben véve, e számok —ámbár egyik-másik felekezetnél az előző évhez képest némi hanyatlást tüntetnek fel, — mégis aU mutatják, hogy a házasságnak polgári úton történt megkötése után csak igen csekély számú esetben marad el a házasságnak az egyház előtt való megkötése. Ugyanezt a tanúságot nyújtják a vegyes házasságokra vonatkozó adatok is, a menynyiben a különböző felekezetűek között kötött vegyes házasságoknak 293 —50*6 százaléka részesült egyházi áldásban, a mi elég kedvező aránynak mondható, ha figyelembe vesszük azt, hogy a vegyes házasságok az arányszámításnál mindkét fél vallásánál szerepelnek, az egyházi áldást pedig a legtöbb esetben csak az egyik fél lelkésze adja. A különböző egyházaknak egymással szemben való terjeszkedési irányzatát és e törekvésük gyakorlati eredményeit tüntetik fel az áttérésekre vonatkozó statisztikai adatok, A magyar anyaországban 1899 ben 5802 fordult eló egyik felekezetről a másikra, nem egészen 100 al több, mint a megelőző évben és néhány százzal kevesebb, mint 1897 ben és 1896 ban. Az áttérések főöszszegei tekintetében tehát meglehetős állandóság mutatkozik. De nagy szabályosságot, illetve állandóságot mutat az áttérések irányzata is, a melynek végeredménye rendszerint csak a római katholikus vallásra nézve jár nyerességgel, többi felekezetekre nézve pedig többnyire veszteséggel záródik, csak kivételesen fordulván elő, hogy az áttérések folytán a római katholikusokon kivül még valamelyik más felekezet is gyarapodik, igy 1898 ban a görög keletiek, 1899-ben pedig az unitáriusok. Az áttérések különbözete folytán az 1899. évben a római katholikusoknak 1.701 nyereségük volt, jóval több, mint bármelyik megelőző évben, a