Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - I. Versek - Kemény Lajos. Ének

Az egyszerű ágostonrendi szerzetes kiszögezte a maga 95 tételét. Mi marad más hátra: bum bum 1 megszólal a Zichy Jánosok nagy dobja s a hisztorikus-herold urbi et orbi jelenti (15. lap:) „Most a reformátió terjesztése, a törökök ismételt betörései, majd pestis, sáskajárás s újabb tűzvészek végromlással fenyegették a virágzásnak indult várost." Kelle több? Atyámfiai, nézzük meg jobban a biblia szent betűjét, hátha már Egyptomban is ott volt a reformátió és a török? Quodcunque ostendis mihi sic, incredulus odi. Megszoktuk a clerikális sajtó nyájaskodását ; de hogy valaki, a történetíró komoly igényével, a históriai tényeket sarokba vetve, tudva valótlant írjon: azt nem hittük volna. Értem a reformátiót. A szerző nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy a hitújítás sehol a világon, Beszterczebányán sem a fegyverek kényszerével, hanem az igazság erejével tört utat a szivekbe. Már 1522 ben egy beszterczebányai ifjú nevét találjuk a wittenbergi egyetem anyakönyvében ; egy évvel előbb a városi tanács (!) Mária királynétői kéri a katholikus Miklós plébános elmozdítását, a mi nem sikerül ugyan, de már 1530 ban Sp

ettinger István német lipcsei prédikátor Beszterczebányán a javított, vallást hirdeti. Mit sem használ Ferdinánd 1533-iki leirata, hogy az „eretnekek irtassanak ki." A protestantizmus 1540-től itt teljes diadalát üli. Ugyan mondja meg a szerző, sikerült volna-e, ha nem az egész polgárság spontaneitása nyilatkozik meg, hasonlót elérni? Jól mondja R o s e n a u e r Károly (lásd a beszterczebányai ág. h. ev. V. osztályú gimn. 1874—5. és 1825—6. évi értesítőjét,) hogy egyoldalú dolog a protestantizmus sikeres terjesztését csupán egyes prédikátorok, papok, tanitók órdemekint emlegetni : a polgárság zöme, az igazságtól áthat 7a, gyűrűzteti legjobban a hitterjesztós hullámait. Ha valahol, úgy Beszterczebányán látjuk ezt a jelenséget. Látnóke, ha a polgárság inkább kárát, mint hasznát veszi a Luther tanainak? S lehet-e több haszon annál, melyet a kultúrális élet terén nyújtott? 1537 ben, mint városi (!) intézet, megnyílik az evangélikus gimnázium, Siegler János, Luther és Melanchton közvetlen tanítványának igazgatásával. Igazi virágkorát 1579 tői éli, mikor az arnswaldi születésű Halvepapius Pál, ez a széles műveltségű, jeles paedagógus veszi át az intézet vezetését. 1540—1627-ig Beszterczebányán nem mondtak misét, mert nem volt, ki hallgassa. Sztárai Mihály, a magyar irodalom érdemes munkása egyik művét a protestáns Beszterczebányának ajánlja. Az első könyvnyomdát az alsó-lehotai Scholtz (Sculteti) Kristóf létesiti 1577-ben, maga is protestáns ember, ki 1578 ban kiadja a Confessio verae Religionist (irta Meitzer György) s a beszterczebányai tanácsnok dedikálja. Rosenauer Károly, az ev. gimnázium történetének irója ugyanazon aktákat forgatta, melyeket Jurkovich, azzal a nagy különbséggel, hogy a históriai igazság komponáját tartva maga előtt, objektiv szemmel mérlegelte a tényeket s leszűrte a tanulságot, hogy az 1540—1570 ig terjedő idő, tehát a protestantizmus kora a város anyagi és szellemi virágzásának ideje. Ezt a fejlődóst 1571ben izibe kettészakítja a katholikus erőszak. A jezsuiták 1648-ban telepednek le. A mit a protestantismus békében alkotott, azt most a mellóztetés okozta dühvel felforgatják Lipót katonái. Egymásután elszedik templomainkat, Sic vos non vobis . . . Protestáns embert temetni sem szabad tisztességgel ; papjainkat megidézi az 1673-iki pozsonyi rendkívüli törvényszék s száműzi őket. 1674 ben elveszik iskolánkat. De minek folytassam? A tér szabad, a világ a jezsuitáké. A sáskákkal egy polczra vetett protestantismussal hogyan fór össze az a panegyrisnek beillő hódolás, a mit szerző a protestáns Radvánszky családnak a XIII. sz. óta a megyében ós a megye határain túl kifejtett „rendkivül fontos" feladatáról mond? Elég ennyi. Quod erat demonstrandum. Fiat lux. Várjuk a teljes monográfiát. Beszterczebánya, 1901. febr. 17. NEMES BÉLA. Ének. 51. Zoltár 12—13. Teremts tiszta szivet bennem, Oh Uram ! mert szenvedek ! Űz a bűn, nem hágy pihennem, Kárhozatba dönt, temet. Ha kegyelmed karja átfog : Megtörik a bűn, az átok, S éden nyilik rám megint. Erős lelket, harczra készet, Önts belém, mely ellenáll A világnak, és ha vészek Törnek rá — lesz sziklavár. Szent hitében nem habozva, Hozzád térve, csatlakozva, Jóra int s jóért hevül. Fényes arczod' — búba rejtve — Oh ne forditsd tőlem el! Bár szivem, mit bűn megejte, Erzein, mást nem érdemel. Jézus ór'tem is kereszten Vérzett, hogy ne lenne vesztem, — Ô érette el ne hagyj !