Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Barczaújfalu

Li 9 ^innlaEdbíU), 2 FraLczia országban, 23 Németországban, 10 Németalföldön, 4 Norvégiában, 7 Svédországban, 2 Svájczban, 26 Óceániában, 29 Ázsiában, 28 Afrikában s 31 Keletindiában. A felavatott misszionáriusok ezáma 4 953, a fel nem avatott segédeké 1244, s a misszionárius nőké 3119. Benszülöttfelavatott misszionárius van 4029, lienszülött pegéd 73,615. E piot. külmissziónak van n egész földkerekségen 5233 fő és 25,586 mellék állomása. Az összes megtért évi keresztjének száma 4.327,283, s a kommunikánsoké 1.289,298, bele nem számitva a fianczia prot. külmisszió pogány keresztyéneit. S miután ezek a statisztikai adatok az 1898 ik évről szólanak s Denis tanár és i&mert nevű külmissziói iró az Egyesült államok indiánusait ide nem számította, az ev. prot. pogánykeresztjének számát a század végével bátran tehetjük 4 és fél, esetleg egy harmad millióra. A prot. külmissziói munkásság eredménye az örvendetes statisztika, mely buzgalomnak a nyomában kultúra és művelődés fakad az egész földkerekségen. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Halotti imádságok. Irta Szolnoky Gerzson, a hajdu-böszörményi ev. ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. Ára 2 korona, melynek előleges beküldése mellett szerző ezen munkáját bérmentesen küldi meg. Jelzett munka 60, különféle esetekre alkalmazott, gyermekek, ifjak, ifjú családapák és anyák, középkorú férfiak és nők, nemkülönben öregek fölött elmondható halotti imákat foglal magában végül pedig, mintegy függelékül tartalmaz 4 eiő, 8 utóimát és a „Mi atyánk*'-ot. Szerző ezen imáiban tapasztalatainak eléggé gazdag tárházából, gyakorlati életének éléskamrájából szedegetett elő ót és újat. Imáit hasonló körülmények között az üdv után sóvárgó lélek vigasztalására és a bánatos sziv megnyugtatására mások is sikerrel használhatják. A református egyháznak az azt annyira karakterizáló predestinationális hitelvei az imákban szétszórva fel-feltünedeznek s egyikben, másikban, mint pl. a „gyermektelen középkorú nő fölött" cziműben határozottan kidomborodnak. Ezen hittanhoz következetesen igy imádkozik: „a múlásnak nem mi vagyunk az okozói.. (de azért) „nem perlünk te veled." Ámde néha mégis elkeseredik és perel az imádkozó Istenével, nemcsak perel pedig, de sőt a nehéz megpróbáltatások között ki is fakad ellene, szemére hányja hűtlenségét és csalással vádolja ót ezt mondván : „Bizony megcsaltad ót és megcsalatkozik" 76 1. Ugyancsak igy tör ki fájdalmában a nyomorúság völgyében bújdosó sokat szenvedett középkorú, nőtlen nűvelt férfiú is felkiáltván: „Megcsallál Uram engemet ... 1 85 1. Sokkal épületesebbek az imák, ha nagyobb gúlyt fektet szerző arra a vigasztaló igazságra, hogy: „Jézus Krisztus a halált eltörölte és a halhatatlanságot világosságra hozta az evangéliom által." Több tápláló, épitó tartalom és erő van imáiban akkor, ha különösen azok végén hivatkozik arra az Üdvözitóre, a kinek sebeiben gyógyulnak meg, a kiben megjelent az Isten kegyelme minden embereknek. I Irálya, magyaros zamatú, folyékony, biblikus, inkább ó szövetségű tartalommal, imitt-amott szép költői kepekkel. De helylyel közzel találkozunk oly kifejezésekkel is, a melyek nehézkességet okoznak és profanálják a kegyes érzelmeket. Pl. „Betaszított minket a koporsóba ..." 21 1. „Beteljesedett az utolsó ómegáig.'- 39 1. „Ölted meg őt.* 41 1. „Felvette őt a magasra ós onnan taszítottad le." 50 1. „Az isteni trónod mellé felhágó lelket te vissza dobod . . ." 67 1. „Meglakolt érte . , 94 1. Szerző a könyvek könyvében kellő jártassággal bir, ügyesen alkalmazza az idézett helyeket. Az imákon kegyes érzelem ömlik végig, melynél fogva nem tévesztik el a hallgatókra az épitó hatást, sőt ott, a hol a halotti beszédek tartása kévósbbó van szokásban, még hézagpótlónak is bizonyulnak, a mennyiben, — a mely körülmény mint imáknak nem előnyökre szolgál, — gyakran elmélkedésekbe is átcsapnak. Ajánlom e művet prot. lelkész társaimnak, különösen a ref. testvér egyház lelkipásztorainak. Thomay József. Magyar SZÓ. „De hát hol vagyon az megírva, hogy az egyháza érdekeit igazán szivén viselő hívőnek meg kell tagadnia önérzetét is s némán kell tűrnie a leggaládabb bántalmazásokat is ? ! Mit tesz a protestantizmus, a mikor az ultramontanizmussal szembe száll . . . Elűzi felgyújtott háza körül a gonosztevőket, a kik az ő oltása között is újra meg újra csóvát akarnak dobálni a még megmenthető fedélre. Nem a szemet-szemért, fogat-fogért pogány elv érvényesül e tettében, nem a felekezeti türelmetlenség indítja őt, a mikor ellenével szemben erélyesen állást foglal, hanem az az önérzet által diktált önvédelem, mely nem engedi, hogy ocsmány módon piszkoljanak, s megragadjanak bennünket ... S most még egyszer kérdem, az Írásnak melyik része tiltja meg azt, hogy őseinknek véres küzdelmek között megoltalmazott s reánk bizott szent hagyománya — a magyar protestáns egyház gálád megtámad tatása, pusztítása és fosztogatása alkal mával a jogos önvédelemmel ne éljünk?!"