Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kapi Gyula. A dunántúli ev. egyházkerületi Énetárának első próbafüzetéről
vonná meg a haza a betevő falatot, ha a lelkész elhalálozása napján beszüntetné a szegényes lelkészi jövedelem kiegészitő részét képező államsegély kiszolgáltatását ? Szegény özvegyektől, árváktól, munkaképtelen öregektől és illetve egy áldásos •nyugdíjintézettől, mely szinte egyházi szükséglet, ^s melyhez a közálladalom eddig egy fillérrel se járul ! Emberisógi (humanitárius) tekintetek is javasolják, hogy, midőn a miniszter az egyház illetékes hatóságaival megállapítja azon feltételeket <1898. XIV. 17. §.,) a melyek mellett a kiutalványozott államsegélyt további eljárás czóljából a felekezeti hatóság rendelkezésére bocsátja, ne rövidítsék meg a szegény özvegyeket, kik fórjöknek, Be rövidítsék meg a szegény árvákat, kik atyjoknak halála által mindenüket, ne rövidítsék meg a munkára képtelen öregeket, kik fiók elhalálozása által támaszukat vesztették el I Ne rövidítsék meg a lelkészi nyugdíjintézetet, midőn másnemű ily jótékony intézetekre a haza óvenkint ezereket áldoz 1 Az a morzsányi többlet, mely ezen kegyeletes tény által az országra háramolna teherül, nem fogja az állam pénzügyi helyzetét megrontani, sót nem is fogná a mórleget észrevehetően érinteni. Ily bizalommal vagyok mindezek folytán, hogy a fenkölt lelkű, meleg szivű miniszter, a midőn a felekezet illetékes hatóságaival megállapítja azon feltételeket, a melyek mellett a kiutalványozott összeget további eljárás végett a felekezeti hatóság rendelkezésére bocsátja, méltányos, törvényes, jogos kívánalmainkat, melyeket a fentiekben részleteztem, ha valaki azokra felhívja figyelmét, teljesíteni fogja, annyival is inkább, mivel a kongrua törvény 21. § ának első soraiban erre nézve mi biztatást nyertünk, ó pedig utasitást. KUND SÁMUEL. A dunántúli evang. egyházkerület Énektárának első próbafüzetéről. Nagy érdeklődéssel olvastam Kálmán Farkas úrnak a „Magyar Szó u 31,39., ós 48. számaiban megjelent észrevételeit a Dunántúl készülődő új evang. énekeskönyvre. De éppen ezen érdeklődésnél fogva nem hagyhatom egyik-másik megjegyzését szó nélkül. Annyi bizonyos, hogy jeles hymnológusunk helyes elvet hangoztat, a midőn a magyar egyházi ének részére úgy dallam, mint versalak tekintetében magyaros szint és jelleget kiván ; de helytelen úton jár, a midőn e helyes elvet megvalósítani s a gyakorlatba átvinni akarja, s igazságtalanul is ítéli meg ónekügyi bizottságunk működését, a midőn azt ama sokszor hangoztatott „Auftakt" miatt előre elit éli. Ezt annál kevósbbé hagyhatom megjegyzés nélkül, mert a helyes elv helytelen alkalmazásában veszedelmére lehet az ügynek, megronthatja az egész reformtörekvést. A dunántúli énekügyi bizottság teljes tudatában van annak, hogy az új ónekeskönyvnek rythmus s dallam tekintetében magyarnak kell lenni. Azért tartotta kötelességének úgy az alapelvek megállapításakor, valamint felhívásaiban is a hangsúlyos magyar verselés, az ütemes beosztás különös kiemelését s az eredeti magyar dallamoknak fekaroiását. Hogy sürgetése nem marad eredmény nélkül, arról az első próbafüzet tartalma eléggé tanúskodik. Nézzünk a sok közül csak néhány példát 1 A 2. számú ének jambusi lejtés mellett a következő magyar ütemekre oszlik: »Áldott az I Isten | mindnyájunknak [ Atyja, Ki az ő I népét | igy meglátogatta | A 6. számú ének trochaeusai hangsúlyosan igy csoportosulnak: „Nagy örömhír ( jô a raeaaybôl, Bánatos sziv | búja enyhül, Isten küldi | angyal hozza, Oh fogadjuk j imádkozva.* A 28. számú ének trochaeusi sorai magyar ütemekbe osztva igy hangzanak: »Ezrek ajkán | egy szivvel Zendüljön ma | ének I Mondjunk hálát | egy hittel A menny Iste | nónek I Oh világ, I szent fiát Adta Isten | néked, Hozván üdvös | séget." Az eredeti magyar melódiák közül már a próbafüzetben is, noha az csak az ünnepi kört öleli fel, többször szerepelnek a következők : Krisztus Urunknak áldott születésén. Dicsőült helyeken. Az ón időm, mint a szép nyár. Szivem keserűségét. Ez esztendőt megáldjad. En Istenem, ón bűnös ember. Minden e földön csak elmúlandó. Jövel, Szentlélek, Úristen. Á pünkösdnek jeles napján, Örülj, mi szivünk. A próféták megmondották. Volt bizottságunknak gondja arra is, hogy az új énekek nyelve meleg, biblikus „észszerűen naiv," e mellett magyaros legyen. Azért énekszerzőink s átdolgozóink szinte Keresve keresgélték össze a régi magyar vallásos költészet tőről metszett kifejezéseit, mig a neologiának az egyházi költészetbe is áthatolt idegenszerűségeit le-