Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Weber Samu

Egyik leghathatósabb eszköze az evangelizálásnak a jó könyvek terjesztése. — Majd Pfannschmidt lelkész „a művészetről ós az erkölcsiségről" értekezett. A művészét az ev. egyház felfogása szerint isteni adomány, mely az ember legmélyebb vallásos szükségleteinek megfelelőleg emelőleg ós nemesitőleg hat az em berisógre. A keresztyén kultúra körében a valódi művészet megegyezik a keresztyén erkölcsiség követelményeivel, sőt az erkölcsiségben van annak igazi hőmérője. Korunk meztelen művészete az antik gyakorlattal szemben sértő az erkölcsiségre. E tekintetben úgynevezett modern világnézetünk rontólag hat a művészetre s megmételyezi a ker. családot s az ifjúságot. — Végül Pippow lelkész igen tartalmas előadást tartott „a theológiai, egyházi és vallási subjektivismusról" napjainkban. — Valóban lélekemelő dolog, hogy a művelt prot. külföldön mennyire meg tudják figyelni a papi értekezletek korunk mozgalmait s azoknak bajait az evangéliomhoz való viszonyukban. Mink a legégetőbb gyakorlati bajokkal vagyunk minduntalan elfoglalva. A szászországi semináriumi tanítók egylete drezdai közgyűlésén Hiller fótanitó általános helyeslés között nagyobb előadást tartott „az ethikáról a seminárium ban" czirnmel. Főbb gondolatait a következőkben ismertetjük : Az ethika önálló tárgyalását vallásos indo kokból s a leendő tanitók általános műveltsége érdekéből lényeges és áldásos haladásnak kell tekintenünk. Az ethika, mint a vallástanítás egyik ága, csak keresztyén lehet s az I. osztályba való. De a bölcseleti erkölcstan is annyiból tárgyalandó, a mennyiben az a keresztyén erkölcstannak megértéséhez és fölényének föltüntetéséhez okvetetlenül szükséges. Az ethika tudományos tárgyalásának tárgyi ós alaki tekintetben egyaránt alkalmazkodnia kell a tanulók érettségéhez s az oktatási ág ama különös czéljához, a mely szerint az a vallásos-erkölcsi érzék fölébresztését és fejlesztését czélozza a vallásos-erkölcsi élet szempontjából. Általános részében az ethika fogalma, a bölcs- és keresztyén ethika egymáshoz való viszonya, a keresztyén ethika feladata s az erkölcsinek általános fogalma után áttekintést kell nyújtania az ethika történetéről s aztán ismertetnie kell a keresztyén ethika alapfogalmait és alapelveit. Az ethika különös része ismerteti 1. az individuális ethikát és pedig a természetes em bert, mint természeti lényt és mint szabad személyiséget, s a keresztyént, mint az ember igazságát, és 2. a sociális ethikát, ú. m. a családot, az államot, az egyházat és az emberiséget. Ez a tananyag heuristikus fejlesztő modorban 30 iskolai héten át ölelhető fel. — Ezt olvasva, méltán kérdezhetjük, hogy ugyan melyik tanitó egyleti gyűlésünkön foglalkoznak ilyen kérdések fejtegetésével ? A német és osztrák egyetemek 20 orvos tanára felhívást intézett az egyetemi ifjúsághoz követendő erkölcsi életmódjuk tekintetében. E felhívás komolyan figyelmezteti az -ifjúságot azokra az eléggé meg nem fontolható veszélyekre, a melyek az erkölcstelen életmód folytatásából az e:nberi társadalomra háramlanak. Konstatálják közelebbről a tanárok, hogy bizonyos nemi betegségeknek az ifjúság körében való rohamos terjedése mennyire megmételyezi a népélet physikal és lelki erejét és egészségét. Oka ennek az a kétségtelen körülmény, hogy az ifjúság a középiskolai kényszert levetve, túlságos nagy szabadságot élvez az akadémiákon és az egyetemeken ós a kísértésekkel szemben a legkomolyabban arra figyelmeztetik az ifjúságot, hogy az orvosi szaktekintélyek egyértelmű tapasztalatai szerint az önmegtartóztatás semmiféle veszélylyel sem jár annak testi ós szellemi fejlődésére. Majd hajmeresztő leírását adja a felhívás azon számos végzetes szenvedéseknek, a melyek erkölcstelen életmód mellett az agyra, a hátgerinczre s a szívbeli állapotokra járnak. Különösen ilyen embereknek késői házasságára utalva kétségtelenül be van igazolva, hogy a gyermektelen házasságok okai a korai kicsapongó életmód. Ez alapon felhívják a tanárok az ifjúságot az észszerű abstinentia komoly követésére. Végül megemlíti a felhívás, hogy az aláirott tanárok a morál különösebb parancsaitól eltekintve csupán csak mint orvosi szaktekintélyek s a közegészség megvédésére hivatott közegek fordulnak az ifjúsághoz, a melynek testi és lelki egészségére szüksége van az államnak s a társadalomnak egyaránt. — Bizony „a haza reményeinek" erre a komoly figyelmeztetésére nekünk is igen nagy szükségünk van, mert csak a vak nem látja, hogy a fővárosban és a vidéken mennyire pusztul az ifjúságban a mi nemzetünk! Az „Evang Bund" október hó 1. ós következő napjain tartotta Halberstadt városában ez évi, 13-ik nagygyűlését. Az első nagyobb előadást Kirchen heim heidelbergi jogtanár tartotta „az ultramontanismus befolyásáról a birodalmi törvényhozásra." Witte hallei tanár a szövetség áldásos munkásságát és örvendetes terjedését ismertette az egyes országokban és városokban, a melynek ma már 120,000 tagja van a Rómával ellentétes ev. keresztyénség szolgálatában. Az ünnepi istentiszteleten Vi er egge magdeburgi generalsuperintendens tartotta a szónoklatot. A nyilvános esti gyűléseken többen is az osztrák ev. prot. mozgalom terjedését és lassú, de biztos izmosodását ismertették. Meyer zwikaui superintendens az osztrák ev. tartományegyházakat s az újonnan megalakult egyházközségeket ismertette, mig Kap pus mürzzuschlagi újonnan megválasztott evang. lelkész a steyeri mozgalmat és Rosegger Péternek, az ünnepelt német költőnek