Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VII. Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Vasárnap megszentelése

nemzeti egység megalkotásakor rögtön törvényt hozott az állami egyetemek theológiai fakultásainak megszüntetésére. Pedig ott csak a r. kath. theológiai fakultásokról volt szó. Gondolatnak is szörnyű, hogy Magyarországon most szervezi,essék 5—6 fakultás ugyanannyi felekezet számára ! Az 184^. évi XX t. cz. 3. § - át is a „részletes alkalmazásban" okvetlenül a fejtegetett értelemben valósítottuk volna meg. A pozsonyi m kir. állami tudományegyetem tervezete, irta dr. Wagner Lajos, Pozsony 1900. Stampf el Károly bizománya. Mintegy félszáz oldalra terjedő csinos kiállítású füzetkében szerző a pozsonyi egyetem felállításának akar hangulatot csinálni. Ezt az akaratát pedig azzal véli legalkalmasabban megvalósíthatónak, ha bemutatja, hogy hányféle főiskolája van már is Pozsonynak és hogy ezeknek a főiskoláknak egyesítésével könnyen elérhető volna a rég emlegetett pozsonyi egyetem. Az elősorolt pozsonyi főiskolák közt az ág hitv. evang. egyetemes theológiai akadémiát emeli ki s neki szánja azt a szerepet, hogy a szervezendő állami tudományegyetemnek egyik fakultása legyen. Ez a legújabb érv a pozsonyi egyetem mellett, sőt vele kapcsolatban szerzőnk a pozsonyi rabbiképző intézetnek is helyet jelöl az egyetemen. Protestáns egyházi és iskolai lap. Zsinat tartását sürgeti. „Egyházi adórendszerünk tarthatatlan ; domesztikánk, mint tavaszszal a hó, szünet nélkül mind összébb zsugorodik ; a lelkészi nyugdíjintézet felállítása napról-napra mindinkább kiáltó szükségként jelentkezik; az egyetemen felállítandó református (és nem közös protestáns) theologiai fakultás ügyében is nyilatkoznunk, sőt tennünk kell végre; az egyházak osztályozására s így a lelkészek minősítésére, sőt részben a lelkészválasztásra vonatkozó törvényeinket is, nemcsak a beállott lelkészhiány, de az 1898: XIV. törvényczik is, egyszerűen keresztülhúzta; ugyanezen törvénynél fogva domesztikánknak is részben új czélokat és rendeltetéseket kell kitűzni; de eltekintve mindezektől, temérdek sok baj van egyházunkban és egyháztársadalmunkban, alól és felül, kivül és belül." Marczali Henrik kitűnő tudósunk szerkesztésében megjelenő. „Nagy Képes Világtörténet" IV. kötete hagyta most el a sajtót. A kötet a második nagy résznek, a középkornak első kötete, s a népvándorlás korával és az izlárnmal foglalkozik. A népvándorlás történetét egy jónevű akadémikusunk, az ismert iró, Borovszky Samu dr. irta, széleskörű tanulmányok alapján. Borovszky — mint az Előszóban maga irja — már vagy húsz éve foglalkozik a történettudománynyal, ós pedig Különösen a népvándorlás korával E nagy művében eddig szétszórtan megjelent kisebb tanulmányait is összefoglalja, s a gazdag anyagot áttekinthetők módon csoportosítja. Különösen előnye a könyvnek kellemes, vonzó stílusa és a sok szép illusztráczió, melyek elárasztják a 6S0 oldalnyi könyvet. A szövegkópeken kivül vagy 100 külön melléklet is van benne, a leghíresebb sírleletek, múzeumok őskori emlékei, fontos oklevelek, codexek érdekes lapjainak másolatai stb. Az utóbbiaknál a szöveg latin olvasása és magyar fordítása is ott van a kártya lapon. Külön is meg kell dicsérnünk a ritka szép szines képeket. Minthogy a népvándorlás hullámai mind átcsapódtak hazánkon, természetes hogy a könyv tele van magyar vonatkozással. Goldziher Ignácu, a nagyhírű orientalista, ugyan e kötetben remek kis essayt nyújt az izlámról. E czikk alighanem idegen nyelveken is meg fog jelenni, mert Goldzihernek még minden munkáját lefordították angol és németre. Ebben az essayben pedig széleskörű szakkutatásainak összefoglalását nyújtja. — A kötet ára díszkötésben csak 8 frt. Kapható — részletfizetésre is — Révai Testvérek Írod. Int. Részvénytársaságnál, (Budapest, Üllői-út 18.) s minden hazai könyvkereskedésben. Új tormák. Egy egész korszaknak jellemző adata lesz az. hogy mikor a ,Magyar Szó" lelkes csapata összeállott a Szabadelvűségnek, az Igazságnak és a Magyarországnak erős szavú riadóját megteremteni: új tormákat kellett megalkotnia. Az újságírásnak meglévő ezernyi sablonjait a megalkuvás, az elferdités, a talpnyaló dicsőítés és az aggódó megjuhászodás foglalta le magának ; ám az igazmondásnak nem volt taposott ösvénye Magvarországon. Forrongó erővel kellett tehát a „Magyar Szó"-nak utat törnie a kietlen sziklarétegen át. íme, igy született meg a „Magyar Szó" mai új, szokatlan, friss formájában. De csak látszólag a forma az új, valójában a tartalom az. A forma csak köntöse annaí a nagy és szabad szellemnek, mely e lapnak minden rovatát irányítja. A „Magyar Szó" nem elégszik meg azzal, hogy édeskes hangú társalgója legyen a közönségnek. Harczi jelmezben s nem kozmopolita frakkot öltve áll a küzdők sorai elé. Ez az egyetlen harcz, melynek nyomán nem a pusztulás, hanem a föllendülés jár: a harcz az Igazságért. A „Magyar Szó" Magyarországnak legagilisebb és legmagyarabb lapja. Harczos lap, mert hiszen ma a magyarságért Magyarországon harczolni kell. De újság is, a mely olvasóit pontjsan tájékoztatja, hogy mi az, a miért és mi az, a mi miatt harczolnunk keil. Budapesten este 6 órakor, a vidéken kora reggel ott van minden olvasó kezében, tájékoztatva ót a nap eseményeiről s megadva neki az informácziókat ama nézetek felől, a melyek az ország fejlődésének irányára nézve a közönséges mórtéken felül álló hazafiak gondolkodásában kiképződnek. A „Magyar Szó" előfizetési ára: egy évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kor.,