Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Rimaszombat

a vallásfelekezetek teljes szabadsága házi és nyilvános vallásgyakor'ataikban minden birodalmi honosnak megadassék; (lám pedig ez magában véve éppen nem r. kath. elv, sőt a Syllabus kárhoztatja is ezt a tételt, — de a hol hasznot vár tőle a r. kath. egyház: ott még ő hirdeti azt. Ez a jezsuita eljárás. Magyarországban sfm alkalmazzák ezt az elvet, hiszen a r. kalh. egyház ellenzi a zsidók vallásának bevételét, ellenzi a felekezetnélküliséget, Zichy kath. államot követel kath. egyházban, Spanyolországban akadályozza a protestánsok szabsd vallásgyakorlatát, Kómában dühöng a Luthertemplom építése miatt a pápai harag, Francziaországban izgatnak a protestánsok ellen.) Vegyes házasságoknál a gyermekek nevelése a szülék megegyezése szerint történik ; (ez sem r. kath. elv, csak az alkalmazása Németországban most r. kath. érdek.) A szabad vallásválasztás a befejezett tizenkettedik életévnél meg van engedve ; (természetesen a centrumpárt úgy akarja majd alkalmazni, hogy a r. kath. egyházba való áttérés legyen megkönnyitve.) A kilépés valamely vallásfelekezetből a járási biróságnál történik szóbeli vagy Írásbeli nyilatkozattal: (ha nálunk kérnék ezt a protestánsok, a r. katholikusok küzdenének ellene legdühösebben !) Oly vallásfelekezetek, melyek valamely szövetséges államban államilag el vannak ismerve, az egész birodalomban kultuszuknak szabad és nyilvános gyakorlására jogositotlak és szabad elhatározásuk szerint állithatnak bárhol egyházközségeket és egyházi hivatalokat; — a szentségek kiosztására és a missiók tartására vonatkozó minden országos korlátozást megszüntetnek ; — vallási testületek (szerzetes rendek) alapítása és működése hatósági engedélyhez nincs kötve. (Ezen kivánságok is csak a r. kath. szerzetes rendek érdekéből fakadtak, s a jezsuita rend visszahozására akarnak módot nyújtani, s alkalmat adni államellenes törekvések támogatására, mint Francziaországban a minap feloszlatott congretiónak. Itt ugyan el lehet mondani : timeo Danaos et dona ferentes Î) A javaslatban még az is benne van, hogy vallási testületek az ő felsőségükkel akadálytalanul érintkezhetnek, attól rendeleteket elíogadhatnak, s a ielsóbbségek ily rendeleteinek érvényéhez nem szükséges azon rendeleteket az állami hatóságokkal közölni, sem azoktól beleegyezést kikérni. (Egy csapással meg volna akkor semmisítve a fejedelmek tetszvényjoga, s a püspökök és pápák nyíltan küzdhetnenek rendeleteik útján a törvények ellen is, lázithatnának a tejedelmek ellen is. Az lenne ám a nagyszerű jog a r. kath. papságnak I Milyen pompásan vissza lehetne azzal hozniok a mult századokból a pápa világi uralmát, az inquisitiót, a harmincz éves háboiút, a keresztes hadjáratot, a canossai vezeklést!) Misekereskedés. Egy prágai klerikális újság szerkesztőségéhez egy katholikus lelkész a következő két kérdést intézte: 1. Szegény hegyi faluban működöm, hol intentióim alig vannak. Ez okból a szent misét gyakran annak számára olvasom, a kitől arra pénzt még csak fogok kapni. Ily értelemben 40 napon keresztül olvastam a misét. A 40 nap elmultával megkereséstmre kaptam egy más lelkészi keiületból 50 alapilványos (v. i. alapítvány által már megfizetett) misét, azon megjegyzéssel, hogy az 50 megfizetett mise olvasása után, a küldőt arról értesítsem. Kérdésem az: az előbb általam dijtalanúl olvasott 40 mise felér-e 40 alapitványos misével, vagy nem? (más szóval, kell-e az utóbbiakat újra olvasnom?) 2. Gyakran megesik, hogy valaki temetést rendel meg nálam, csendes vagy énekes misével, és akkor azt meg nem fizeti. Ily esetben (a temetésnél) olvasott misével helyettesithetem-e azt a misét, a melyet még nem olvastam, de a melyért járó összeget már lefizették? E kérdéseimre kérek miheztartás végett szives feleletet. Eddig a kérdező. Nem sokára megjelent a felelet, de — latinul, hogy laikus valahogy meg ne értse. De a feleletben néni volt köszönet, mert az első sorban megleczkéztette az interpellálót, azért, mert ilyen kérdéssel a nyilvánosság elé lépett, — a mi nem tanácsos. A felelet azt mondja, hogy egyebek szerint az előre olvasott misék talán-, mások szerint abszolúte nem érvényesek. Az 50 alapitványos mise okvetlenül újból olvasandó. A már olvasott, de meg nem fizetett mise más ember számára érvénytelen,\z érte járó díjról tehát le kell mondania. A mise a katholikus istenitiszteletnek legszentebb részlete, a Szentek Szentje. Mondják, hogy az Krisztus áldozati halálának vérnélküli megismétlése. A szentírás ugyan mit sem tud erről és azért mi protestánsok ezt soha el nem ismerjük (ef. Zsid. VIII. 28. és 9. 14 ) de azért egy prot. ember sem fogja a kath. egyház ezen szokását ócsárolni De ha itt a legszentebbet a legköznapiabbal, a pénzzel hozzák érintkezésbe és ha itt a pénztől függ az, kinek javára szolgáljon az „áldozatnak" nagyon problematikus áldása, ha ezzel üzérkedve, formális kereskedést űznek a „miseintentiókkal," úgy az nem más, mint a legszentebb dolognak megszentségtelenitése. Sajnáljuk a szegény tanácstalan papot és értjük, hogy ilyen dologgal a nyilvánosság elé lépni — „nem tanácsos;" de épúgy érthető az is, ha józan és valóban kegyes gondolkodású katholikusok, megundorodva a vallásnak ily külsőitéséri, annak az egyháznak, mely ilyen gyümölcsökéi terem, hátat fordítanak.