Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes lelk. ért.

kimondta, hogy újra megsürgeti a választ s a felterjesztés elkészítésével megbízza a jegyzői kart. A Luther-társaság jelentését s több kérelmet Händl Vilmos ismertette. Azon kérelmet, hogy a vallástanitási kézikönyveket csakis a Luther-társaság adhassa ki, Biszkup, Zsilinszky Mihály, Horváth Sándor, üändl Vilmos, Zsigmondy, Veres és Prónay báró hozzászólása után elutasította az egyetemes gyűlés, mert privilégiumot a tankönyvek kiadására nem adhat, hanem Veres J. indítványa szerint az illetőknek melegen ajánlja, hogy karolják fel a Luther-társaság kiadványait. A Reisehl-féle alapra nézve felhívja a közgyűlés a dunáninneni kerületet: nevezzen meg a maga részéről tagokat a választott biróságba. A supplicatió kérdése erős és érdekes viíát keltett, melyben Z e lenk a, Gyurátz, S z t e h 1 o, Händl, b. Podmaniczky Géza, Zsilinszky, Szentiványi, Poszvék, ésGombótz vettek részt; az eredmér>y az lett: a dunántúli kerület kimondotta azt, hogy ő nem küld supplikánsokat, de nem mondhatta ki azt, hogy hozzá sem szabad küldeni. A tanitók kántori fizetésének a nyugdíjba való betudása érdekében felir a közgyűlés a kormányhoz ; a névtár szerkesztésével P o s z v é kot bizza meg. G lauf Pál az egyetemes nyugdijintézeti bizottság évi jelentését terjesztette be, ajánlván egyben a segédlelkészek felvételét is. Gyurátz Ferencz püspök és Petrovics Soma felszólalása után a gyűlés elfogadva a jelentést, kimondta egyben, hogy a segédlelkészek is felvehetők a nyugdíjintézetbe, ha belépni óhajtanak. Az „erdélyi püspöki czim" kérdése került végül még tárgyalás alá. Sztehlo Kornél előadó ismertetése után elhatározta a gyűlés, hogy ez ügyben a megtörtént sérelem jogorvoslása végett felir a miniszterhez. Súlyos érvekkel van ez a felirat elkészítve, dicséretes tanúbizonysága az evang. egyház nagyjai igaz protestáns érzületének. A felirat indokolásából a következőket közöljük : „A magyarhoni ág. h. ev. egyházmegye tudomást szerzett Nagyméltóságodnak rendeletéről, melylyel el méltóztatott rendelni, hogy a gyulafehérvári r. k, püspök a r. k. jelző elhagyásával erdélyi püspöknek neveztessék. Köztudomású a r. kath. egyháznak az az álláspontja, hogy főpapjainak joghatósága kiterjed az összes keresztyénekre, vagyis az evangélikusokra, a g. kel. hitvallá súakra, általában minden keresztyén felekezet tagjaira. A római katholikus egyház ezen álláspontjának érvényesítésére irányuló törekvése a múltban üldözésekre és szomorú belviszályokra szolgáltatott okot. Nem akarjuk e szomorú emlékeket felidézni, annál kevésbbé, mert a r. k. egyház ezen törekvéseivel szemben ma már közvetlenül védekeznünk nem szükséges. Megvédenek azok ellen hazánk törvényei, a melyek a vallásszabadságot és a törvényesen bevett vallásfelekezetek teljes viszonosságát és jogegyenlőségét biztosítják. Ámde Nagyméltóságodnak idézett rendeletei ellentétben állanak a hazánk alaptörvényeiben a törvényesen bevett vallásfelekezetek számára biztosított teljes jogegyenlőséggel és viszonossággal." Nem akarjuk föltenni, hogy Nagyméltóságodnak az lett volna szándéka idézett rendeleteinek kibocsátásával, hogy tért engedjen ama feltevésnek, mintha a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány az ország alaptörvényeivel ellenkező rendelettel mintegy rést akarna nyitni oly törekvéseknek, a melyek a vallásfelekezetek közötti béke megzavarására alkalmasak. Sajnálattal kell azonban kijelentenünk, hogy Nagyméltóságodnak idézett rendeletei az ország alaptörvényeivel ellen« kezvén, sérelmesek és ennélfogva azok ellen ezennel tiltakoznunk kell. Fel akarjuk azonban tenni, hogy Nagyméltóságod bölcs belátása talál majd módot ezen kétségtelen sérelem orvoslására. Egyébként bármiként alakuljanak a körülmények, azon tudatban találunk megnyugvást, hogy a rendelet, mely hazánk világos alaptörvényeivel, közjogunk szellemével ellenkezik, j o g h at á 1 y 1 y a 1 nem b i r. A îelkészfiakat segélyző egylet alapszabályait a jogügyi bizottsághoz utasította s több kisebb ügyet elintézvén, pénteken délután 2 óra után végezte be üléseit a közgyűlés. Az egyetemes lelkészi értekezleten igen szép számmal jelentek meg a lelkészek. Miután Veres József elnök megnyitotta a gyűlést, Liszkay alesperes a következő imádságot mondotta el : Mindenható Isten I jóságos mennyei Atyánk a Jézus Krisztusban! Ez alkonyi órán szent színed eló járulunk mi gyarló gyermekeid s szolgáid, kiket méltóknak találtál arra, hogy a kezeidből vett tálentomaink mértéke szerint sáfárkodjunk, — drága áron — egyszülött Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus vére hullásával megváltott evangéliomi anyaszentegyházad magyarhoni gyülekezeteiben, s kik őseinktől kegyelmedből örökölt, — poraikban is áldott eleink vérével megszentelt hármas bérez s négy folyam tájairól testvérekül e helyre gyülekeztünk, hogy a Te nagy és szent neved magasztalása közben segélyedet, áldásodat kérjük mai értekezletünkre s tanácskozásunk egész folyamára ! Tesszük ezt gyermeki bizodalommal s hittel