Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli ker.

lentőséget tulajdonilunk. Ennek családaink köré­ben leendő meghonosítására pedig a lelkész buz­dítsa és meg nem lankadó igyekezeie mellett leg­többet tehet az iskola. A gyermekek tanulják meg az egyházi énekeket az iskolában úgy, hogy ott­hon, a házi körben is képesek legyenek maguk énekelni és imádkozni. Reggel és este énekelje­nek es imádkozzanak a gyermekek, kérjék meg szüleiket és a többi családtagokat, hogy figyelje­nek rájuk s vegyenek részt buzgólkodásukban. A lelkész maga járjon jó példával elől s családjá­ban, a cselédek belevonásával tartson házi áhita­tosságot; terjessze hivei közt az áhitatossági könyveket. A hol más, e czélra szolgáló könyv nincs, ott elég az énekeskönyv, melyben imák is vannak és a biblia, meljböl ily alkalommal egyes szakaszok olvashatók. Ötödik kérdés: „Hogyan értelmezi az egylet a „cura pastoralist?" Mily eljárás mellett véli ennek gyakorlását óhajtott sikerre vezetőnek?" A „cura pastoralis" a hivek lelki szükségei­nek megismerése és kielégítése. Legczélszerűbben úgy gyakorolhatja ezt a lelkész, hogy hiveit egyenként személyesen is megismerni törekszik, őket — kiváltképpen örvendetes, vagy szomorú családi események alkalmából, szeretettel meglá­togatja, örömükben, bánatukban osztozkodik, őket Istennek jóságára utalja, vigasztalja s tőle kitel­hetőleg segiti. Ezen látogatások különben a viszo­nyoktól s a lelkész helyes tapintatától függnek s a szerint gyakorlandók. Hatodik kérdés: „Népünk a téli időszakban a munka teréről huzamosabban leszoritva, több időt íordithat lelki szükségletei kielégítésére. Az is kétségen kivül áll, hogy a reánk bízottak val­láserkölcsi élete teljes mértékben megérdemli a vele való foglalkozást. Közelebb, fontos egyházi érdeket szolgálunk, ha népünknek a téli nyugalom idején, a vasárnapokon kivül hetenként egyik hét­köznapon is alkalmat nyújtunk a lelki épülésre, tanulásra, kedély nemesítő szellemi élvezetre, s ez által is éreztetjük vele az egyház gondoskodá­sának jóltevó hatását. — E czélra igen ajánlható intézkedés a vallásos esték rendezése — nagyobb helyiség hiányában — az iskolateremben. Itt kö­vetkezik egy programmjavaslat, mely a viszonyok szerint módosítható : t. Közének az énekeskönyv­ból. 2. A lelkész imát mond s egy szakaszt olvas fel a szentírásból. 3. Vallási egyházi tárgyú fel­olvasás, vagy szabad előadás. 4. A gyülekezeti énekkar éneke. 5. Egy vagy két valláserkölcsi tartalmú, a felebaráti és a honszeretet érzelmét ébresztő költemény szavalása. 6. Bezáró ima. 7. Közének kijövőre. — A felolvasásokhoz, előadá­sokhoz a lelkész, s. lelkész, tanitó urak gazdag forrást találnak az egyetemes s a reformáczió történetében, hazai evang. egyházunk múltjában, a korunkban éledő buzgalommal folyó külmisszíó működését rajzoló művekben (Distel: Missionssíun­den Leipzig. — A Scholtz Ö. lelkész úr által szerkesztett „Külmisszíó.') Továbbá hazánk nem­zetünk történetében, egyes kiváló események, egyénekről szóló rajzokban. — Indokoltnak, czél­szerűnek tartja e az egylet a vallásos estéknek ily eljárással való rendezését? Ha igen, űgy az ügy érdekében jó szolgálatot tesz, ha pártolásá­nak jegyzőkönyvi határozattal is kifejezést ad és az egyleti tagokat felhívja, hogy gyülekezeteikben annak idején a vallásos esték rendezését foga­natba vegyék." A vallásos esték rendezését a közölt prog­rammjavaslat szem előtt tartásával helyeseljük és melegen pártoljuk, ha nem is hetenként egy­szer, legalább is 3 szor, vagy 4-szer egy télen. E mellett azonban, mintegy a vallásos esték pót­lásaként igen fontosnak tartjuk, legalább is ád­ventben és a böjti időszakban — az esti isteni­tiszteletek, illetőleg templomi áhitatosságok életbe­léptetését — a mennyire a helyi viszonyok azt lehetővé teszik. 3. Felmerült az a kérdés, vájjon minő állás­pontot foglal el a ker. lelkészi értekezlet a kö­zépiskolai vallástanárok azon határozatával szem­ben, melynél fogva ók a középiskolai tanuló ifjú­ság használatára „bibliai olvasókönyvet" szándé­koznak kiadni s melyre vonatkozólag egyes egy­házmegyei lelkészi értekezletek helyeslőleg, mások ellenben elutasitólag nyilatkoztak? A ker. lelkészi értekezlet elvben helyesli a „bibiibi olvasókönyv" behozatalát, de érdemileg e munkálatra nézve csak akkor nyilatkozhatik, ha az teljesen elkészülve előttünk fekszik. 4. Tárgyalás alá kerülnek a „magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek tanuló fiait segélyező egye­sületnek Veres József elnök által kiadott és az „Ev. Egyház ós Iskola" f. évi 19. és 20. szá­maiban közzétett alapszabályai." Ezen alapszabályok behatóbb tárgyalás ós vélemény nyilvánítás szempontjából leszállittatnak az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez. 5. A soproni felső egyházmegyei lelkészi értekezlet előterjeszti és tisztázandónak véli azt a kérdést, vájjon mily esetben ós kinek felhívására köteles a lelkész anyakönyvi kivonatokat hivatal­ból, díjtalanul és bélyegmentesen kiszolgáltatni? A kerületi lelkészi értekezlet ez ügyben meg­keresi az egyetemes lelkészi értekezletet oly ér­telmű felterjesztés megtétele czéljából, hogy a magas kormány a maga — ilynemű anyakönyvi kivonatok bekivánására feljogosított közegeit uta­sítsa, miszerint azok minden egyes esetben jelöl­jék meg a czélt, melyre ama kivonatok szüksé­geltetnek. 6. A kemenesalji esp. lelkészi értekezlet jegy­zőkönyve alapján felmerült az a kérdés, vájjon a

Next

/
Thumbnails
Contents