Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dunántúli ker.
lentőséget tulajdonilunk. Ennek családaink körében leendő meghonosítására pedig a lelkész buzdítsa és meg nem lankadó igyekezeie mellett legtöbbet tehet az iskola. A gyermekek tanulják meg az egyházi énekeket az iskolában úgy, hogy otthon, a házi körben is képesek legyenek maguk énekelni és imádkozni. Reggel és este énekeljenek es imádkozzanak a gyermekek, kérjék meg szüleiket és a többi családtagokat, hogy figyeljenek rájuk s vegyenek részt buzgólkodásukban. A lelkész maga járjon jó példával elől s családjában, a cselédek belevonásával tartson házi áhitatosságot; terjessze hivei közt az áhitatossági könyveket. A hol más, e czélra szolgáló könyv nincs, ott elég az énekeskönyv, melyben imák is vannak és a biblia, meljböl ily alkalommal egyes szakaszok olvashatók. Ötödik kérdés: „Hogyan értelmezi az egylet a „cura pastoralist?" Mily eljárás mellett véli ennek gyakorlását óhajtott sikerre vezetőnek?" A „cura pastoralis" a hivek lelki szükségeinek megismerése és kielégítése. Legczélszerűbben úgy gyakorolhatja ezt a lelkész, hogy hiveit egyenként személyesen is megismerni törekszik, őket — kiváltképpen örvendetes, vagy szomorú családi események alkalmából, szeretettel meglátogatja, örömükben, bánatukban osztozkodik, őket Istennek jóságára utalja, vigasztalja s tőle kitelhetőleg segiti. Ezen látogatások különben a viszonyoktól s a lelkész helyes tapintatától függnek s a szerint gyakorlandók. Hatodik kérdés: „Népünk a téli időszakban a munka teréről huzamosabban leszoritva, több időt íordithat lelki szükségletei kielégítésére. Az is kétségen kivül áll, hogy a reánk bízottak valláserkölcsi élete teljes mértékben megérdemli a vele való foglalkozást. Közelebb, fontos egyházi érdeket szolgálunk, ha népünknek a téli nyugalom idején, a vasárnapokon kivül hetenként egyik hétköznapon is alkalmat nyújtunk a lelki épülésre, tanulásra, kedély nemesítő szellemi élvezetre, s ez által is éreztetjük vele az egyház gondoskodásának jóltevó hatását. — E czélra igen ajánlható intézkedés a vallásos esték rendezése — nagyobb helyiség hiányában — az iskolateremben. Itt következik egy programmjavaslat, mely a viszonyok szerint módosítható : t. Közének az énekeskönyvból. 2. A lelkész imát mond s egy szakaszt olvas fel a szentírásból. 3. Vallási egyházi tárgyú felolvasás, vagy szabad előadás. 4. A gyülekezeti énekkar éneke. 5. Egy vagy két valláserkölcsi tartalmú, a felebaráti és a honszeretet érzelmét ébresztő költemény szavalása. 6. Bezáró ima. 7. Közének kijövőre. — A felolvasásokhoz, előadásokhoz a lelkész, s. lelkész, tanitó urak gazdag forrást találnak az egyetemes s a reformáczió történetében, hazai evang. egyházunk múltjában, a korunkban éledő buzgalommal folyó külmisszíó működését rajzoló művekben (Distel: Missionssíunden Leipzig. — A Scholtz Ö. lelkész úr által szerkesztett „Külmisszíó.') Továbbá hazánk nemzetünk történetében, egyes kiváló események, egyénekről szóló rajzokban. — Indokoltnak, czélszerűnek tartja e az egylet a vallásos estéknek ily eljárással való rendezését? Ha igen, űgy az ügy érdekében jó szolgálatot tesz, ha pártolásának jegyzőkönyvi határozattal is kifejezést ad és az egyleti tagokat felhívja, hogy gyülekezeteikben annak idején a vallásos esték rendezését foganatba vegyék." A vallásos esték rendezését a közölt programmjavaslat szem előtt tartásával helyeseljük és melegen pártoljuk, ha nem is hetenként egyszer, legalább is 3 szor, vagy 4-szer egy télen. E mellett azonban, mintegy a vallásos esték pótlásaként igen fontosnak tartjuk, legalább is ádventben és a böjti időszakban — az esti istenitiszteletek, illetőleg templomi áhitatosságok életbeléptetését — a mennyire a helyi viszonyok azt lehetővé teszik. 3. Felmerült az a kérdés, vájjon minő álláspontot foglal el a ker. lelkészi értekezlet a középiskolai vallástanárok azon határozatával szemben, melynél fogva ók a középiskolai tanuló ifjúság használatára „bibliai olvasókönyvet" szándékoznak kiadni s melyre vonatkozólag egyes egyházmegyei lelkészi értekezletek helyeslőleg, mások ellenben elutasitólag nyilatkoztak? A ker. lelkészi értekezlet elvben helyesli a „bibiibi olvasókönyv" behozatalát, de érdemileg e munkálatra nézve csak akkor nyilatkozhatik, ha az teljesen elkészülve előttünk fekszik. 4. Tárgyalás alá kerülnek a „magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek tanuló fiait segélyező egyesületnek Veres József elnök által kiadott és az „Ev. Egyház ós Iskola" f. évi 19. és 20. számaiban közzétett alapszabályai." Ezen alapszabályok behatóbb tárgyalás ós vélemény nyilvánítás szempontjából leszállittatnak az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez. 5. A soproni felső egyházmegyei lelkészi értekezlet előterjeszti és tisztázandónak véli azt a kérdést, vájjon mily esetben ós kinek felhívására köteles a lelkész anyakönyvi kivonatokat hivatalból, díjtalanul és bélyegmentesen kiszolgáltatni? A kerületi lelkészi értekezlet ez ügyben megkeresi az egyetemes lelkészi értekezletet oly értelmű felterjesztés megtétele czéljából, hogy a magas kormány a maga — ilynemű anyakönyvi kivonatok bekivánására feljogosított közegeit utasítsa, miszerint azok minden egyes esetben jelöljék meg a czélt, melyre ama kivonatok szükségeltetnek. 6. A kemenesalji esp. lelkészi értekezlet jegyzőkönyve alapján felmerült az a kérdés, vájjon a