Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Schönwiesner Kálmán. A hazafias és egyéb ünnepélyek miként leendő megtartásáról

másik indítvány mellett, ha ugyan mind a kettőt el nem veti. Lássuk mindenek előtt az indítványokat. Krup e c z István indítványa a következő : Mondja ki a közgyűlés, hogy az Irodalmi Társaság a magyar protestáns egyház nagyobbszabású történetéi megíratja és 20 kötetben kiadja. Hamvas Józsefé pedig igy hangzik : Mondja ki a közgyűlés, hogy a magyar protestáns egyház kútíóinek rendszeres és a modern históriai kutatás színvonalán álló kritikai methodikával feldolgozott teljes gyűjteményét kiadja, e czélból bizottságot szervez, mely a szükséges intézkedések sorozatára vonatkozólag a közgyűlés elé javaslatot terjeszt. Mindkét indítvány más-más jelensége ugyanazon közszükséglet érzetének : hogy nincs egész protestáns egyháztörténetünknek, a mai históriai búvárlat színvonalán álló nagyszabású, de egységes, a tudományos igényt kielégítő, de nagyobb közönség számára irt kézikönyve ; mig azonban Krupecz eljöttnek látja az időt arra, hogy nagyobb nehézségek nékül már a mostani viszonyok közt is meg volna irható, Hamvas szükségesnek látja először mindama históriai anyagot, melyből egy ilyen mű felépülhetne, felkutatni, magyarázni és rendszeresen összegyűjtve kiadni. Látható mindezekből, hogy a két indítványozó, a mikor ugyanazon közszükségérzettől van áthatva és ugyanazon végczél felé törekszik, lényegben eltérő intézkedések megtételét tartja szükségesnek. Elismerés illeti meg az indítványtevőket, hogy a közszükségérzetnek kifejezést adva, mozgalmat indítottak, melynek, hogy eredménye legyen, nagyon kívánatos volna. A sajtóban eddig megjelent ismertetései és méltatásai ezen indítványoknak meglehetősen hiányosak és a kivitel módjára nézve semmiféle tájékozást nem nyújtanak. Kívánatos volna tehát, hogy az indítványtevők adjanak felvilágosítást lervök kivitelének módozataira nézve, legalább az irányelvek szempontjaira nézve, mert különben nehéz hozzászólni a dologhoz ós objectiv Ítéletet mondani, mely a két indítvány sorsának elbírálásánál döntóleg jó majd tekintetbe. Mielőtt tehát bővebben tárgyalnók a kérdést, felkérjük a két indítványozót, nyilatkozzanak arra nézve, miként képzelik ők az indítványaikban foglalt terv gyakorlati végrehajtását az irányadó szempontok és keretek megjelölésével. S. J. A hazafias és egyéb ünnepségek miként leendő megtartásáról. (Felolvastatott a pozsonyvidéki ev. papi értekezlet 1900. május 16-án tartott gyűlésén.) E théma fölött gondolkozva, czélszerúnek találtam, először azon kérdést fölvetni, vájjon jogosult-e egyáltalában a czimben emiitett ünnepeknek az iskolában, illetve a templomban való megünneplése; ha igen, csak akkor következnék a második kérdés, hogy miként ünneplendók tehát meg? Bizonyos, hogy a hányszor iskolai .ünnepről van szó, akár a ministeri, akár a püspöki irodában, nyomban beszél a lemenesztett fölszólitás a templomi ünnepségről is. Például a dunáninneni főtisztelendő és méltóságos püspök úr 1899. márczius 11-én kelt 764. sz. levele többek közt azt mondja, az 1848. évi törvényes alkotásokról szólva, melyeknek megünneplése az 1898. évi V. t. ez. által április hava Il ik napjára, mint nemzeti ünnepnapra van elrendelve : „felhívom a lelkész urakat, hogy ezen nemzeti ünnepet tartsák meg úgy, hogy azon a napon az iskolai tanítás szüneteljen, az iskolás gyermekek a templomba vezettessenek ós velük ott istentisztelet tartassék." Az 1899. évi október 11-én kelt 3674. sz. püspöki leirat pedig ezeket mondja: „A hitélet fejlesztése czéljából, ezennel felhívom, iskoláink tisztelt elöljáróságait, szíveskedjenek a most bekövetkező október 31 ik napját a tanuló ifjúsággal ünnepélyesen megtartatni úgy, hogy ezen a napon a tanítás szüneteljen, a tanuló ifjúsággal istentisztelet tartassék." Ebből is világos már, hogy nem csak iskolai, hanem templomi illetve istentisztelettel egybekötött ünnepségekről van szó és pedig olyanokról, a melyek évről-évre ismétlődnek. Az egyházi év kerete'világosan mutatja, hogy milyen ünnepek illenek bele ezen keretbe. Oly ünnepek azok, a melyek az üdvtörténettel vagy évszázadokra kiható alkotásokkal — teszem a reformácziót — vannak összefüggésben. Ezektől eltérőleg, vagy ezek mellé új ünnepeket elrendelni az evang. egyházban nem olyan egyszerű dolog. Az ágost. hitvallás 28-ik czikke, a mely a püspökök hatalmáról szól, többek között ezeket is mondja: „Derhalben ist das bischöfliche Amt nach göttlichen Rechten: das Evangelium predigen, Sünd vergeben, Lehr urtheilen, und die Lehr,