Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Uj-Pázua

ként behozott néhány forintot ! Kit fog áz ily ki­látás munkára serkenteni? Ez aztán „szabad verseny!" És föltéve, hogy az egyetemes gyűlés elhatározná, hogy más köny­vet, mint a Lulher-társaságét, iskoláinkban nem lehet használni, s valamelyik irónak régi könyve nem volna azon könyvek közt, de van hatósági (kerü­leti) engedélye a könyv használatára, mi lesz ha az, és ismerősei ezen engedély alapján használni fogják a könyvet? Letilthatják, vagy pláne bűn­tethetnek-e érte? Nézetem az, hogy ha az egyetem a tanköny kiadási monopoliumot átadja a Luther társaságnak úgy, a mint azt a társaság kérelmezi, azzal nö­velni fogja ugyan a Luther társaság anyagi be­vételeit, de nemcsak a szabad versenyt teszi tönkre, hanem a közegyházra nézve igen károsan fog intézkedni. Kérelem. Azon olvasókat, kik az előfizetési dijat még nem küldöttek meg, tisztelettel kérem szivesked­jenek azt megküldeni. VEBES JÓZSEF. BELFÖLD. Agárdi küldöttség Horpácson. Folyó hó 24-én járt az agárdi ev. egyház 9 tagú küldött­sége Horpácson, hogy tisztelegjen ő nagyméltó­sága S z o n t á g h Pálnál tiszteletbeli felügyelőül való megválasztása alkalmából. A lelkész következő be­szédben tolmácsolta a küldöttség érzelmeit: Nagyméltóságú belső titkos tanácsos úri Kegyelmes urunk 1 Mint az agárdi ág. hitv. evan­gelikus egyház küldöttsége járulunk kegyes szine elé, hogy közöljük f. é. szeptember 30-án tartott egyházi közgyűlésünk azon határozatát, mely sze­rint nagyméltóságodat közhasznú életének 80-ik születési évfordulója alkalmából örökös tisztelet­beli felügyelőnkké választottuk. Bár mélyen érez­zük, hogy ezen tényünk állal magunkat tiszteltük meg, midőn nagyméltóságod nagytekintélyű sze­mélyét ezen kötelék által kisded gyülekezetünkhöz óhajtottuk csatolni; mégis kecsegtetjük magunkat azon reménynyel. hogy ismerve drága egyházunk iránt mindenkor tanúsított leikes ragaszkodását — jól fog esni nagyméltóságodnak a visszaemlékezés azon szorosabb viszonyra, melyben ezen gyüleke­zettel 1845-tól 1877-ig, tehát 32 esztendeig, mint annak buzgó felügyelője állott. Csakis ezen re­ményben bátorkodtunk — a viszony némi felújí­tása végeit — nag3méltóságod mélyen tisztelt sze­mélyét a tiszteletbeli felügyelőség kegyes elfoga­dásával megkinálni. Midőn ezt ezen küldöttség út­ján teszszük, mindenekelőtt hálát adunk a mi megtartó Istenünknek, hogy nagyméltóságod áldá­sos életét az emberi kor ezen magaslatáig ki­nyújtani kegyes volt; azután pedig kérjük a meny­nyei Felséget: aranyozza be élete ezen szakát a hazafiúi és istenfiúi kötelességek teljesítése öntu­datának ékes sugaraival ; s tegye a keresztyéni megelégedés és megnyugvás párnájává a pihe­nést, melyet annyi közhasznú tevékenység után méltán megérdemelt, mi alatt dicső nevét az egy­ház és haza évkönyveibe kitörülhetlenül beigtatta. Azon forró imával zárom beszédemet: tartsa meg a hatalmas Úristen nagyméltóságodat még közöt­tünk az őszhaj ékességében az emberi kor leg­végső határáig I A lelkész beszédére azt válaszolta ő excellen­tiája, hogy a szabad választásból eredő kitüntetést mindig nagyrabecsülte ; s jól esik neki kivált az egyház elismerése, mert hiszen az ő meggyőződése szerint az evangelikus egyház virágzásától e hazá­ban függ magának a hazának szabadsága és élő­haladása. Buzdította a híveket hűségre, a lelkész­nek pedig szivére kötötte a lelkipásztorkodást, mert — úgymond — az újabb áramlatok sok veszélyt rejtenek méhökben az egyházra és hazára egyiránt. A hosszabb lelkes és tanúlságos beszéd után meghívta a küldöttséget asztalához, melynél ő nagysága özvegy Nagy Jánosné elnökölt. Itt ékes pohárköszöntők hangzottak, melyekben kitün­tette magát dr. Szontágh Antal, az agárdi egy­ház mostani áldozatkész felügyelője. Lelkész beiktatás, A horvát sziavon espe­resség mult vasárnapon f. hó 21 én ünnepelte első lelkészi beiktatását, a mikor is Tirtsch Gergely az eddigi dunáninneni püspöki titkár lett Új-Pázuán Szerémmegyében hivatalába bevezetve. Az egyház már eleve készült e fontos napra s elő­készületei biztosították a sikert. Az új lelkészt Abaffy esperes iktatta be hivatalába, ki meleg szónoklatával az összes híveket meghatotta. Az oltári szolgálatot végezte az esperességi főjegyző G v e t z m a c h e r Sámuel. A beiktatás után tar­totta beköszöntő beszédét dr. Tirtsch Gergely 1. Kor. 1, 18—25 alapján, a mely a positiv theo­lógiai irányzatnak praegnans kifejezője volt. A zsúfolásig telt templomban — Új-Pázua úgyis hires arról, hogy a templom mindig zsúfolásig telt — ott volt a vidék szine-java, megjelentek a hatósá­gok fejei is, úgy, hogy a beiktatás valósággal esperességi ünnepszámba ment. A zólyoill-vámosi ág. h. ev. egyház né­hai Wágner Vilmos miniszteri tanácsos elhalá­lozásával megürült felügyelői állásra egyhangú­lag Dr. S v e h 1 a János járási tiszti orvost vá-

Next

/
Thumbnails
Contents