Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyámintézet

fei vagy az egyházegyetemet arra, hogy ezen egyetemes egyházi jellegű pénzeket egyetemes pénztár által kezeltesse, vagy ha erre nem vállal* kőznék, akkor kössön szerződést űgy, mint az egyházegyetem egy intézettel értékeinek kezelése czéljából. Az ügyvivő az évi járulékokat, alapítványokat, adományokat stb. kézhez veheti, elkönyveli, az összegeket azonban a meghatározandó intézetnek" letétbe helyezi, melytől a kamatokat felveszi, a segélyeket majd szétküldheti. A check által a pénz ide oda küldése meg van könnyítve, az ügyvivőnek csak nagyobb postahelyen kell laknia. A 36. §-hoz: A segély összegeket 100, 150 és 200 koronában állapítanám meg. Inkább kevesebb egyénnek, ki tényleg érdemes arra szegény voltánál és tanulásának eredményénél fogva, és annak hathatósb támogatást ! A 60 kor. kisebb városban félévi lakásdij ; a fővárosban a 100 korona alig félévi szálláspénz. A 38. §. d-re niegyjegyzem, hogy ily jog az elnöknek nem adható több okból : 1. A segély nem szavaztatik meg csak 1 évre a közgyűlés által. Ne is szavaztassék meg továbbra ! Ki tudja, hogy az 1 évre segélyzett e segélyre már a 2 félévben méltó e még? Hát még a jővő évben? 2. A közgyűlés csak október végén tartatik meg, a mikor a beiratások már befejezvék. 3. A segélyt kérő a tanodába történt felvételéről adjon bizonylatot, nehogy kóborlónak utalványoztassók ki a segély. 4. A segély magassága is évről-évre határoztatik meg. A segélyek tehát a közgyűlés által megszavazandók és igy deczember hó elején és márczius hó elején 2 félévi részletben kiutalványozandók. Ezt a d) t törölném. A 44. §-t igy fogalmaznám : Az egyesület részéről sególylvel támogatottak igérvénvnyel kötelezik magukat arra, hogy ha Isten segedelmével önállóságra tesznek szert, akár milyen állást foglalnának el, a nekik nyújtott segély meghálálása czéljából az egyesületbe mint alapító tagok belépnek. Szükségesnek tartom, hogy az egyesület még ez őszszel megalakuljon, tisztviselőit ós a bizottsági tagokat megválassza, alapszabályait beterjessze és működését egyelőre a tagok gyűjtésével megkezdje. 1901-ben az alapszabályok meg Jesznek erősítve, a viszony az egyházegyetembez tisztázva, tagok alapítványai, esetlég részletei és-tagsági dijai befizetve és az elsó segélyösszegek megszavazhatok. Adja Isteni SCHLEIFFEB K. ev. lelkész. BELFÖLD. Gyáinintézeti ünnepélyek. Mult szombat és vasárnap Balassa-Gyarmat igen szép ünpély színhelye volt. A város és az ev. egyház már néhány hete, hogy előkészületeket tett, de annak megfelelő szép volt a íogadtatás. Október 6-án szombaton érkeztek meg a vendégek Zsilinszky Mihály államtitkár, a Luther-társaság elnöke, Dr. B a 1

1 i k Frigyes püspök a gyámintózet elnöke, Raab Károly esperes, Dianiska Andor lőcsei, Löw Fülöp Ioesmándi, Laukó Károly kecskeméti és még számos más lelkész és világi úr. A perronon az egyház nevében Sztrenyovszky Géza felügyelő és a város részéről Bálás Ferencz fogadták és üdvözölték a magas vendégeket. Zsilinszky köszönő szavai után megindult a beláthatatlan hosszú kocsisor. A tulajdonképpeni ünnepély d. u. 5 órakor vette kezdetét az ev. templomban, a mikor a Luther-társaság tartotta felolvasó estólyét. Legkiemelkedőbb része Zsilinszky Mihály megnyitó beszéde volt. Most a Luther-társaság elnöke — úgymond — üdvözli a várost ós az egyházat, a hová a vendégszeretet elhívta volt a társaságot. Magasztos czél szolgálatában áll e társaság s valláserkölcsi eszméknek tért akar hódítani a nép rétegei között, e czólból népiratkákat bocsát ki és terjeszt. Ez nemcsak felekezeti ügy, ez a nemzeti kultúra hathatós része, ez nemcsak felekezeti buzgalom, ez nemzeti missió is. Ezért támogasson minden igaz hazafi, minden ev. egyháztag. A szabad sajtó nagy áldás igy folytatja tovább Zsilinszky, de vissza is élnek vele, különösen manapság, mi szent czélra akarjuk azt felhasználni. Ma úton útfélén oly irodalmi czikkekkel árasztják el a népet, hogy erős próbára van téve hite, erkölcse ós hazafisága. Ma sötét bűnöket látunk különösen a palotákban s a sajtó útján ismeretök terjed, a Luther-társaság, nem politizál, nem szítja a gyűlölködést, a fanatizmust, de hangsúlyozza a szeretetet és a humanizmust. Mint Kaulbach képén a királyok, tudósok, művészek stb. között a központot képezi Luther a magasan tartott bibliával, úgy a Luther-társaság is hirdeti az evangyéliomot mindenkinek egyaránt. Ámde erőnk csekély, mert szétforgácsolt, de ha összetartunk : nincs okunk kétségbe esni egyházunk jövője felett. Gyakran megszakította a lelkesedés a szónok