Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Weiss A. Das Matthäus-Evangelius. Ism. Raffay S.

tűzött czélja elírésíben magyarhoni ev. egyházunk részéről mentő' ha' iatósibb támogatásban részesüljön. Efiin^elikus népiskola. „Ha van még vahmi kívánni valója a tanítóságnak, te3zem azt, hogy a nyugdíjba az u. n. kántorjövedelem is beszámíttassák és a felekezeti tanítók is tényleges összes javadalmuk összegét kaphassák meg nyűgdiju

1, U3 csak az u. n. tisztán tanítói javadalmukat, mjst van a helye, hogy mig az ankett tanáé sko ;ik, hoszák a miniszternek tudomására, és kérjék bizodalommal, hogy a törvényjavaslatban óhajukat teljesítse. Síkkal simíbban lehet most az előkészítő tanácskozások alkalmával a dolgot elintézni, mint utóbb, ha a törvényjavaslat immár készen az országgyűlés elé van terjesztve, Az országgyűléshez mint utolsó fórumhoz fordulni, akkor van helyén, ha minden lehető lépés a jogorvoslat érdekében meg lett kísérelve s hiábavaló volt. Ennyire még ma nem vagyunk. Da ezen utolsó lépéstől sem várhatunk aztán valami nagy eredményt. — A kérvényezés bármi módját választandja is a felekezeti tanítóság sorsának javítására, én a mondó vagyok: polgári joga fenn áll, hogy egyenesen oda forduljon a hazai hatóságokhoz a hová akar, akár az országgyűléshez is; de más utat mint az egyházi utat a kérvényezósre választania nem illik. A hitfelekezeti tanitóegylet egyházi intézmény, közvetlen felsősóge az egyházi felsőség, melynek védő szárnyai, fedező tekintélye alatt könjnyebben boldogul. A jó aka rat megvan egyházi hatóságainkban is, tnegorvo • soltatni a tanítóknak a nyugdíj szabályzat némely szakasza ellen emelt panaszait. A rendkívüli kerületi gyűlésen Dunántűi kiadatott a kérdés jajavaslattétel végett a népiskolai bizottságnak. Javaslatával foglalkozni fog a jövő évi kerületi közgyűlés." Nemzeti iskola. Dixi válaszol Kund S, feleletére a dunántúli gyámolda ügyében. „Ezek után még inkább hiszem, hogy a gyámoldából a tanítókat a papok érdeke záratta ki. Hiszen ha az ] 895 iki határozat nem született volna is meg, idővel kimaradtak volna a tanitók a gyámoldából, mihelyt kántori fizetésük is beszámíttatott volna a nyugdíjba, de hát azt megvárni az irigységnek és önzésnek nem volt türelme 1 Azért én azt mondom, vonassék vissza a határozat, maradjon meg az 1895 ik előtti állapot, akkor nem lesz ok a pa naszra s mégis elérik a czélt idővel ; vagy pedig vakartassék le — mint oda nem való — a gyámolda épületének homlokáról ez a motto. „Ha valaki az övéire, főképpen az ó házanépére gondot nem visel, az a hitet megtagadta ós a hitetlennél alábbvaló." Debreczeni protestáns lap. „Nemcsak a Protestantismus életfeltételét képező theológiai tu do nányosság, hanem egyházunknak belső és külső ereje, súlya és jelentősége is kiszámíthatatlan gyarapodást nyerne egy prot. theológiai fakultás által az egyetemen. Az egyház ereje, tevékenységének sikere legnagyobb részben lelkészeinek minőségétől függ. Az egyetemen, különösen az ország fővárosában a tudományos és társadalmi műveltségnek hasonlíthatatlan magasabb foka szerezhető meg, mint fogyatékos berendezésű s az általános műveltség száms teltételeit nélkülöző környezetben fennálló seminariumokban vagy akadémiákon. Eiként lehetővé tétetnék, hogy lelkészi pályára készülő ifjaink közül a kiválóbbak magasabb egyetemi képzésben részesülhessenek s nagyobb társadalmi ürességet ós szélesebb látkört sajátíthassanak el. Minél tanultabb és műveltebb a lelkészi kar, annál nagyobb lesz építő ereje a belső hitélet terén, de annál jelentékenyebb lesz külső súlya és tekintélye is a társadalomban s annál diad ilmasabbin meg fogja állani helyét abban a nehéz önvédelmi harczban, a melyet az egyház belső és külső ellenségeivel folytatnia kell. Semmi esetre sem szolgálhat a prot. lekészi állás tekintélyének emelésére az a mostani állapot, hogy az összes tudományos pályák emberei közül egyedül a mi lelkészeink azok, a kik pályájukra való kiképeztetésüket nem kereshetik a hazai egyetemeken. Mert hiszen az a néhány eset, melyben e hiányt külföldi egyetemek látogatása pótolja, oly kevés, hogy az egészre nézve épen semmi hatással sem lehet. A protestáns papság nagy hatalom ina is hazafisága ós felvilágosodottsága által, minden igénytelensége mellett is. Fokoznunk kell hatalmát anyagi jólétének biztosítása s tudományos és társadalmi műveltségének emelése által, mert ezt kívánja nemcsak az egyház, hanem a haza érdeke is. Az anyagi rendezés már munkába van véve, habár ezzel is csak épen a kezdet kezdetén vagyunk. A szellemi, a tudományos haladás egyik fontos tényezője pedig épen a prot. theológiai fakultás szervezése .lenne az egyetemen." Vilíígbiró hősök. Világbirodalom alakítása — nem szoros értelemben vévén a szót, — három ember nevéhez fűződik azóta, mióta az emberiség pályájára visszagondolni képes. Nagy Sándor, Julius Caesar és Bonaparte Napoleon ez a három. — A római világbirodalom megalapító jávai foglalkozik a világtörténet most megjelent 55. füzete. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára diszes félbőrkötésben 8 frt ; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Eévai Testvérek, írod. Int. Rt Budapest, VIII., Ullői-út 18.) s minden hazai könyvkereskedés útján. Dunántúli protestáns lap. „Mikor ferde helyzetekről van szó, kinek ne jutna,eszébe a mi